Közélet

2010.07.20. 09:04

Így állítható meg a népességfogyás

Hiába mondjuk egy harminc körüli nőnek, hogy ne a külföldi ösztöndíjat vállalja, hanem a gyereket, amikor azt számolja, hogy a baba mellett pillanatnyi jövedelme csökkenni fog.

Mudri Anna

  2010. január 1-jén 10 millió 13 ezren éltek Magyarországon, egy évvel korábban még 10 millió 31 ezer volt a létszám. A tendenciák alapján megjósolható, a lélektani 10 millió határ alá csökkent a lakosságszám.

Dr. Sz. Tóth János főiskolai docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Főiskolai Kar Esztergom, Művelődés- és társadalomtudományi tanszékének vezetője elmondta, hosszú időszak eredménye a fogyás, amely megegyezik az európai trendekkel is.

Akán az idén is lesz három baba

Komárom-Esztergom megye egyik legkisebb települése, Aka 247 lakost számlál. Mór Antal polgármester elmondta, bár látszólag nem fogynak, hiszen tavaly három baba született, az idén már egy, és kettő még várható, mégis kevesebben vannak, mint az elmúlt évben.

– Rendkívüli módon elöregedett a falunk. Ráadásul ez a 247 lakos sem igaz pontosan, hiszen több idős ember csak ide lett bejelentve, de máshol él a családjával.

– A népesség csökkenése összetett probléma, és komoly munkaerő-piaci problémákat is felvet, ugyanis az elöregedéssel arányaiban is csökken az aktív lakosság száma az eltartottakhoz képest. Hazánkban ez az európainál is drámaibb helyzetet jelent, a foglalkoztatott korúak alig 50-60 százaléka aktív. Ez pedig hosszútávon a szociális, társadalombiztosítási rendszerek összeomlásához vezet.

A tanszékvezető elmondta, néhány európai országban: Franciaországban, Svédországban, Észtországban sikerült megállítani és megfordítani a tendenciát. Egyrészt a politikai támogatja a családokat, másrészt például Svédországban a média a pozitív családmodellt mutatja, ahol a közösségek alapját képezik a babakocsival járó fiatal szülők.

– Hazánkban sürgősen el kell indulni efelé, mert az elmúlt évtizedek családpolitikája nem kedvezett a gyermekvállalásnak, és kritikusan szétzilált a családokat. Egyrészt gazdaságilag kell segíteni a fiatalokat a szülővé válásban. Lehetővé kell tenni azt, hogy a nők szülés után is képesek legyenek a karrierépítésre, akár részmunkaidőben, rugalmas munkaidőben is. Másrészt viszont, és ebben van a médiának nagy szerepe, az általános gondolkodást, erkölcsöt kell helyreállítani - vallja a docens, majd folytatja.

- Gondolja csak el. Hiába mondjuk a harminc év körüli nőnek, hogy ne a külföldi ösztöndíjat, hanem a gyereket vállalja, amikor azt számolja, hogy a gyermek mellett a pillanatnyi jövedelme csökkenni fog. El kell érni, hogy hosszútávon gondolkodjunk, és erkölcsi, társadalmi értékké váljon a gyermeknevelés. A baj az, hogy amíg a biológiai érettség egyre korábbra, addig a társadalmi érettség egyre későbbre tolódik. Ezt a tendenciát erősíti az is, hogy a házasságok fele válással végződik, és a gyerekek fele csonka családban nő fel - teszi hozzá a tanszékvezető.

Sz. Tóth János szavait támasztja alá a KSH adatsora is, miszerint a 2001-ben szülő édesanyák 71 százaléka még nem töltötte be a 30. életévét, 2008-ban pedig alig több mint a fele tartozott e korcsoportba. Az ezredfordulón a 25–29 éves korosztály köréből került ki a legtöbb élveszülés (38 %), ugyanakkor 2008-ban a 30–34 éves nők gyermekvállalási kedve volt a legmagasabb (34 %).

– Rendkívüli módon elöregedett a falunk. Ráadásul ez a 247 lakos sem igaz pontosan, hiszen több idős ember csak ide lett bejelentve, de máshol él a családjával. -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!