Vélem-én

2016.02.10. 08:26

Ülj le fiam, egyes!

Túltolt bicikli nélkül tárgyaltak a közoktatásról. Szép, szép ez a kompromisszumkészség most, de azért van, amit nem szabad elfelejteni: az embereknek nem Soros Györgyhöz van közvetlen vonaluk, de ismernek diákokat, tanárokat.

Szűr Annamária

A mindig pár(t)beszédre kész kormány tegnap megejtette az első köznevelési kerekasztalt, amelyen többek között olyan, a közoktatásban minden bizonnyal vitathatatlan érdemeket szerző szervezetek is képviseltették magukat, mint a Magyar Művészeti Akadémia, Fekete „kinyílott a pitypang, megírom” Györggyel. Az utolsó pillanatokban derült ki, hogy meghívták annak a miskolci iskolának az igazgatóját is, amely petícióival lényegében elsöpörte és digitális pályára állította Czunyiné dr. Bertalan Judit korábbi államtitkárt.

A párbeszédre mindig kész kormány Balog Zoltán emberminiszterrel ezúttal túltolt bicikli nélkül érkezett és az első hírek szerint semmire sem mondtak nemet azokkal a felvetésekkel kapcsolatban, amely az országossá duzzadt tiltakozáson felmerültek rendszerszintű problémaként.

Szép, szép ez a kompromisszumkészség most, de azért van, amit nem szabad elfelejteni.

Például  hogy a miniszterelnök szerint jó irányba halad az oktatás. Ha egy mód van rá, arra ne legyünk büszkék, hogy Európa legnagyobb vízfejét hoztuk létre az iskolafenntartó és tartozáshalmozó KLIK képében. Anno a Szovjetuniónak is igen komoly ráhatása volt a szocialista blokk országaira, aztán megnézhetjük, mire is ment így a legvidámabb barakk. Jó lenne, ha a (köz)oktatás jövőjét nem a barakkok „parancs, értettem” rendszerében képzelné el a központosításban éltanuló kormányzat.

Ha sokakat érint egy fiaskó, akkor bizony hatalmi elv ide, centralizáció oda, az emberek felemelik a hangjukat. Kedves döntéshozók és propagandisták: az embereknek nem Soros Györgyhöz van közvetlen vonaluk és nincs is egy-egy ellenzéki bujtogató a szekrényükben, de vannak iskolás gyerekeik, unokáik, rokonaik, ismernek tanárokat és látják, hogy baj van.

Nem szégyen beismerni, ha hibázunk. Az sokkal kínosabb, hogy évekig úgy ülünk a babérjainkon, mintha minden rendben lenne, aztán amikor már (politikai!!!) presztízsveszteséggel járna a dolog, bevállalunk néhány engedményt, hogy lecsillapítsuk az indulatokat. Senki sem ért mindenhez és néha mindenkinek (még a KLIK-nek és a kormánynak is) mondhatják, hogy ülj le fiam, egyes!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!