Lehet ezt szabályosabban is

Rendőrt alig látni déli szomszédunknál. Egy-kettő elsuhant ugyan az ember mellett, de arányaiban nézve, vagyis egy cirka másfélezer kilométeres túrán ez nem nagy szám. Horvát autósból már sokkal többet láttunk utastársainkkal. Ami már a letenyei határátlépés után is érezhető volt: sokkal inkább betartják a szabályokat, mint mi.

Pedig nagy valószínűséggel nem a büntetésektől félnek, hiszen, mint ahogy azt már mondtam, rendőrt alig látni. Sebességmérővel felszereltet meg még annyira sem. Akkor mi lehet az oka annak, hogy nem száguldoznak ész nélkül? Lehet, hogy "csupán" életüket, autójukat féltik? Mindkettőt van miért, főleg, ahogy a hegyvidékeken és a tengerpartokon halad az ember, hiszen tágas parkolóhelyek, utcányi sávok helyett csak a tekintetet csábító tenger és a szűk parkolók várják az embert. Ott nem lehet lacafacázni. Ha kókad a figyelem, ha túl sokáig gyönyörködik az ember a tájban ahelyett, hogy a sávtartásra ügyelne, bizony könnyen pórul járhat. Vagy ha nem ő, hát a szembejövő.

Útmenti keresztek persze ott is voltak, de elgondolkodtató, hogy a két kezemen meg tudnám számolni, hogy kint, a sok száz kilométer alatt mennyit láttunk. Itthon még egy Tata-Esztergom távolságon is több van. Vajon miért? Talán tényleg csak ennyi kellene: szabályosabban, ésszerűen, megfelelően választott sebességgel közlekedni.