2008.01.04. 20:15
Pedig megmondta édesanyám!
Pék legyél vagy bankár, no meg felügyelőbizottsági tag! Közröhej, népbutítás, pofátlanság, amit a MÁV-vezetés a hatalmas hazai hóhelyzet kapcsán megenged magának. Január első napjaiban leesett mintegy 4-8 centi ilyen vattaszerű állapotú csapadék, délebbre tizenöt is (de az itt most nem számít) és azonnal felborult Magyarország főváros körüli vasúti közlekedése.
Éveken át azon röhögtünk/dühöngtünk, hogy a közutasok mindig hogy felkészülnek és már jóval kisebb hó esetén tökéletes a csapdahelyzet. De a vasúttal eddig nem nagyon volt gond; késtek, lefagytak a váltók, de ment, jött, pályán állt a vonat, fűtöttek, vontattak, minden lassan megoldódott.
Most azonban egyszerűen nem indult el az úgynevezett elővárosi közlekedés. Igaz, mondhatnánk, még szerencse, hogy az első hetet a fél ország elblicceli, de az alapvető üzemek csak-csak mennek, beindul az iskola is, úgyhogy…
Ülök az előbb a kocsiban, hallgatok egy műsort, a neve is milyen találó, Ütköző, egyik kiváló kolléga faggatja a mávos főfőfőt és egyszer csak csődöt mond. Nem nagyon történt meg eddig vele. De ezek a vezetők… Mintha külön mellébeszélő iskolába járnának, olyan döbbenetes módon tudják a hadovát. Minket annak idején, az újságíró-iskolában ilyesmire nem írattak be.
Bár lehet, hogy erre születni kell. Bármit mond a kolléga, van rá válasz a beosztásról, a váltókról, a lefagyásról, a fűtésről, a becsületről, a kiállásról. Mintha nagy kedvencem, Arkagyin Rajkint hallgatnám a hivatalosan sárgának kikiáltott tök zöld fű sárgaságáról. Vagy mint Hofi: Nem hiszed? És ha megfizetem?!
És erre jön egy tökös miniszter és kirúgja az egész bandát! Vezérigazgatóstul, felügyelőbizottsági tagostul, titkárnőstül. Csak… hát… szóval… illetve ki akarja rúgni. De nem megy az olyan könnyen. Mert előveszi a beszélőkéjét elvtikém onnan fentről, és mondja, mondja, hogy ők így és úgy és egyébként is. És a jog!
Totális csőd. A Liga meg hallgat. Pedig mintha lenne valami köze a nagy népvezírnek ehhez a síni társasághoz. Az biztos, hogy sínen vannak, és nagyon siklanak. Csak egyet nem tudnak még: a sínpárok, nem úgy, mint a párhuzamosok, a végtelenben nem érnek össze, mint Karinthy mondja, hanem egy baromi nagy vasbak áll a pálya végén. Előbb-utóbb odavágtat ez a vonat. Úgy látszik, nem érdekli őket, hogy ott majd jól összetörik a pofá…
Őrizzük meg méltóságunkat. Mert bizony igaza lesz édesanyámnak, aki azt mondta: sose fogsz fázni, kisfiam, ha pék, ha bankár – és most hozzáteszem, felügyelőbizottsági tag – leszel. Azoknak valahogy mindig, minden sikerül.
Mindig?!
