Csak egy picit emberibb életet akart, mégis milliókkal tartozik Gyula bácsi

A vasútállomás közelében él egy szép házban. Legalábbis kívülről így látszik. Aztán amikor beljebb invitál, kiderül, hogy a melléképület egyik parányi albérletében tengődik. Az udvarról rögtön a nappaliként, hálóként és konyhaként szolgáló néhány négyzetméteres térbe lépünk, mögötte pedig annál is kisebb a fürdő.

Ágyán rengeteg papír; pénzintézetek, végrehajtó irodák, és rendőrségi iratok. Ezek között kutatva szinte egyszuszra mondja:

- Problémám 2006-ban kezdődött Pápán, amikor hitelből vásároltam egy lakást, de hiányzott 450 ezer forint. Próbáltam megszerezni, de a bankok elutasítottak. Az egyik ismerősöm ajánlott segítséget. Ő mutatott be annak a hitelközvetítőnek, akivel jobb lett volna nem találkozni.

A kérdésre, hogy „miért?” csak nagy sóhajtás után válaszolt. Elmondta, hogy személyesen kereste meg az illető, akinek őszintén elmondta minden baját. Végighallgatta, majd közölte, hogy tud segíteni. Lefénymásolta az iratait, s egy hét múlva jelezte, hogy felveheti a pénzt.

Ajkán bementek az egyik bankba, ahol Gyula úrnak csak alá kellett írnia néhány papírt, s leszámoltak a kezébe másfél millió forintot. Bár nem akart ennyit, „segítője” meggyőzte, hogy így jobban jár. Szolgálataiért 500 ezret kért munka- illetve sikerdíjként, amit – Németh Gyula jóhiszeműségének köszönhetően – meg is kapott. A maradékból rögtön kifizette a lakás vételárából még hiányzó 450 ezret az eladónak, s beköltöztek új otthonukba. Feleségével és egyetlen gyermekükkel.

Örömük nem tartott sokáig. Kezdetben még feladták a havi részleteket, aztán egyre több követelést kaptak kézhez. Mindez még 2006-ban történt. Csaknem 12 esztendő elteltével Németh Gyula azt állítja, hogy

a hitelközvetítő a nevében, az ő lefénymásolt iratainak felhasználásával újabb hiteleket vett fel,

de ezzel kapcsolatban nem tudott egyetlen hiteles bizonyítékot sem felmutatni. Több cég fizetési felszólítását és tartozása folyamatos növekedésének dokumentumait viszont igen. A tőle követelt összeg jelenleg csaknem nyolcmillió forint.

Kiderült, hogy az évtizedeken át bányászként dolgozó férfi nyugdíjának felét régóta letiltják minden hónapban. Így is marad neki 110 ezer forintja, melynek pontosan a felét fizeti ki albérletre a rezsivel együtt. Marad neki tehát 55 ezer. Ám nem csak önmagát kell eltartania ebből, hanem súlyosan beteg fiát is. Cseppet sem csoda, hogy sokat nélkülöznek. Pedig nem akart mást, csak egy kis lakást Pápán és egy picit emberibb életet. Mégis idejutott.

A két aláírás rendkívül hasonló

Az iratok átvizsgálásakor kiderült, hogy megyénk egyik bírósága engedélyezte a banki letiltásokat. Ezzel kapcsolatban Németh Gyula határozottan állította, hogy a tárgyalóteremben is többször elmondta: nem ő vette fel a pénzt, csak nem tudta bizonyítani. Valóban nehéz helyzetben lehetett és van a mai napig is, mert a hitelszerződésen lévő aláírás és az előttünk papírra vetett szignója rendkívül hasonlít egymásra. Csak írásszakértő tudná eldönteni, hogy teljesen, vagy csak részben egyezik-e a kettő. Az viszont biztos, hogy több hatóságot is felkeresett az évek során, de sehol sem tudtak rajta segíteni. Ezt követően a rendőrségen is feljelentést tett. Ott viszont az esetleges bűncselekmény elévülési ideje miatt ugyancsak nem indítottak eljárását. Megtette viszont ezt az önálló bírósági végrehajtó, aki érdeklődésünkre a konkrét ügyben nem nyilatkozhatott, de elmondta az általános szabályt. Eszerint az adósok nyugdíjának 33 százaléka tiltható le. Ám ha nem egy helyre van valakinek tartozása, hanem többre, akkor a havi járandóságnak maximum a fele.