2017.10.08. 11:25
Monodráma készült Szabó Magda egyik leghíresebb regényéből
A darabot Havas Judit adja elő október 16-án Budapesten.
Monodrámában mutatja be Havas Judit előadóművész Szabó Magda Az ajtó című regényét, az írónő és Emerenc kapcsolatát október 16-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. A 100 éve született Szabó Magda tiszteletére a művet Bíró Zsófia alkalmazta színpadra, a monodrámát Radó Gyula rendezte.
Havas Judit az MTI-nek elmondta: mindig foglalkoztatták az emberi viszonyok, az emberi kapcsolatok minősége, amely ebben a „szövevényes” regényben is fontos kérdés, hiszen két különböző kulturális és társadalmi környezetből érkező ember találkozása, barátkozása és ütközése jelenik meg. A műben felmerülnek azok a kérdések, hogy képesek vagyunk-e feltétel nélküli szeretetre, mindenek fölé tudjuk-e ezt helyezni, győz-e az emberi hiúság és rátartiság, mi a méltóság, a kötelesség és az egészséges önzés.
A műben belső történések zajlanak, jelenítődnek meg, így többek között Emerenc és az írónő barátkozása, Emerenc meséi a gyerekkoráról, a vágyairól. Az írónő mint szemlélő próbál Emerenc közelébe kerülni, akinek nagy tapasztalata, bölcsessége és maliciózus humora van. Az írónő először a hiúsága miatt akarja meghódítani ezt a furcsa öregasszonyt, aztán felismeri, hogy milyen jó érzés, ha tud valakivel beszélgetni – fűzte hozzá Havas Judit.
A történetbeli írónőnek a díjátadó mégis fontosabb, mint Emerenc. Ezzel kapcsolatban az előadóművész úgy fogalmazott: amikor valaki beenged a legbelső tartományba, de utána nem vagyunk méltók rá, mert fontosabb a saját ügyünk, akkor egész életünkben kísérteni fog, hogy nem becsültük meg eléggé, nem tudunk magunknak megbocsátani.
A monodrámában sok a parlandós rész és gyakran előfordul az ütés szó – idézte fel Havas Judit, kiemelve: Emerenc, aki úgy tud járkálni, mint egy süketnéma, gyakran mondja, hogy „most megütöm”, az írónő pedig bántón viselkedik, nem köszöni meg például a férjének főzött finom tyúkhúslevest.
Havas Judit az előadáson egyszer írónőként, máskor Emerencként beszél, mindkét szereplőt más enteriőrbe helyezik. Az írónő karosszékben ül, Emerenc egyebek mellett a háza előtti lócán. A rendező Radó Gyulával azon dolgoznak, hogy Emerenc hangja ne zavarba ejtően elváltoztatott legyen, hanem felidézve magában egy hangot szólaltatja meg.
A monodrámát a tervek szerint az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, valamint Szegeden és Hódmezővásárhelyen is bemutatja majd.
