Fotó: Kallus György / Vasárnap Reggel

Cserháti Ágnes: Akkor beszéljünk, ha van üzenet

Hosszú ideig tévénézők millióinak a kedvence volt Cserháti Ágnes bemondónő, akinek Dsida-verssel és telefonon is kérték meg a kezét a lelkes férfi rajongók.

Évek óta nem adott interjút, de most a Vasárnap Reggellel kivételt tett. A hetilap legutóbbi számában található interjút változtatás nélkül közöljük.

Beszélgetésünk elején említette, hogy régen adott interjút, korábban is ritkán tette. Ennek mi az oka? Évekig képernyőn dolgozott, nagyon sokan kíváncsiak arra, mi van önnel.

Így neveltek, és orvos férjemmel az értékalapú kommunikáció elvét valljuk. Az egyetemen is üzenettudatos kommunikációt tanítok, akkor beszéljünk, ha van üzenetünk. Ha nincs, felesleges locsogni. Ráadásul a mai zajos média világában az az információ, hogy „köszönöm, jól vagyok”, már nem hír. A kollégáim egy része napi szinten megjelenik, és akar is szerepelni a bulvármédiában. Én nem. Natalie Portman nyilatkozta valahol, hogy azért nem beszél a családjáról, mert kényelmetlen számukra olvasgatni, hogy mit mesél róluk. Nos, az én fiaim kamaszok, és nagyon nem szeretik, ha újságoknak mesélek róluk. Amikor az iskolájukban a szakmák napján a televíziós munkámról beszéltem, akkor is hevesen tiltakoztak még azoknak a címlapoknak a bemutatása ellen is, amiken kisbabaként szerepeltek velem. Tízéves koruk óta nem beszélek róluk a lapoknak.

Előfordul, hogy boltban vagy az utcán odamennek önhöz?

Amikor aktívan tévéztem, igen gyakori eset volt, hogy megszólítottak az utcán. Adás közben pedig az is előfordult, hogy egy kedves, ismeretlen fiatalember telefon kérte meg a kezemet. A legrafináltabb egy újságírónak álcázott férfi volt, aki egy Dsida Jenő-verset is elszavalt nekem, csak hogy közelebb kerülhessen hozzám. Szerencsére csak jó és szép élményeim vannak, soha senki nem volt tolakodó vagy udvariatlan. Amikor kismama voltam, akkor is odajöttek hozzám, megsimogatták a hasamat. Az egyik legkedvesebb emlékem Jászfényszarun, Jávorcsik Marcihoz fűződik. Az anyukájával beszélgettem, ő pedig körülöttünk kerékpározott ötévesen, és igen komolyan méregette a lábamat. Később meghívtam, hogy látogasson meg a stúdióban, ahol kamera elé állhat ő is, és benne lesz a tévében. Rendkívül komolyan rábólintott, és azt mondta: de nekem benne legyen a lábam is. Majd rögtön megmagyarázta, nem is gondolta volna, hogy nekem van lábam, hisz bemondónőként csak deréktól felfelé látott a tévében.

A fiait is bevitte a televízióba?

Előfordult, mivel a munkám a hobbim is, ezért a gyerekek születése után viszonylag korán elvállaltam kisebb feladatokat, így Marci fiamat már baba korában vittem a stúdióba, Bencével pedig többnapos Főtér-forgatásra utaztunk együtt. Nagyobb korukban is jöttek velem, de számukra azért nem volt annyira izgalmas anyára várni.

Most már egyáltalán nem televíziózik?

Nem, jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanítok, kommunikációs tréningeket tartok, rendezvényeket moderálok. Amikor az MTVA létrejötte után elvállaltam, hogy a közmédia szóvivője leszek, azt a döntést is meghoztam, hogy többé nem jelenek meg a képernyőn mint műsorközlő. Ezzel a munkakörrel együtt járt a műsorvezetők, riporterek képzése, véleményezése, és a mikrofonengedélyek kiadása is. A kollégáimmal megreformáltuk a képzést, amire nagyon büszke vagyok, és együtt dolgozhattam a régi tanáraimmal, Wacha Imrével, Bíró Etelkával, Kalmár Zsuzsával, Molnár Ildikóval, akiktől a beszédképzés alapjait tanultam. A közös munkát az egyetemen is folytattuk Wacha tanár úrral és Molnár Ildikóval. Nagy élmény volt velük alkotni, két nagyon hasznos jegyzet is született a kezünk nyomán.

A mai napig kell gyakorolnia a hangképzést?

Hogyne! A hangom a munkaeszközöm, sosem lehet elhanyagolni.

Most egyetemi oktatóként dolgozik, de alapvetően is tanítóként és tanárként végzett. Ötvözi az eredeti végzettségét és a médiában szerzett tapasztalatait?

A tévézés nagyon régóta része az életemnek, már főiskolásként a jászberényi televíziónak dolgoztam. Egyik munka hozta a másikat, sosem kilincseltem állás után. Az élet úgy hozta, hogy a tévézésben szerzett tapasztalatot, tudást most tovább tudom adni. Nem hiányzik a képernyő, szeretek tanítani. Jól érzem magam a bőrömben. Most ünneplem áprilisban a születésnapom, és hálás vagyok a boldog, kerek magán- és szakmai életemért. Sőt, rengeteg tervem is van a jövőre nézve. Férjem édesapja a családom számára követendő példa (de bárki másnak is), 96 évesen nemrég combnyaktörésen, csípőprotézis-beültetésen esett át, és kisebb segítséggel aktív, tartalmas életet él, nagy tervekkel.

Tanított kicsiket is, most meg nagyokat. Szigorú tanár?

Dehogy! Most felnőtteket tanítok, és nagyon becsülöm, hogy családos emberek munka mellett időt szánnak arra, hogy a személyiségüket fejlesszék, a tudásukat bővítsék. Nem az adott vizsgafeladatot értékelem, hanem az egész féléves munkát. A legnagyobb kihívás a beszédképzés. A helyesen kiejtett hangokon túl a beszédet kísérő nonverbális kifejező megnyilvánulások nagymértékben befolyásolják az elhangzott szöveg hatását. Igen hosszú út vezet a hangképzésen, az önismereten át a nonverbális jelekig, a meggyőző kommunikációig. Van olyan is, akinek ez egy izgalmas játék, de a legtöbb tanítványom keményen megdolgozik a kívánt eredményért.

A legtöbb műsorvezető, bemondónő kiskorától készült erre a pályára, de ön nem. Hogy lesz egy jászsági kislányból, egy tanárnőjelöltből pár év alatt milliók számára ismerős arc?

Igen, valóban sokan éreztek már kisgyerekként is elhivatottságot, mert „látszani” akartak, szerették volna magukat megmutatni. Én nem, engem a kíváncsiság hajtott. Az érdekelt, hogyan lehet bemutatni egy érdekes eseményt úgy a nézőknek, mintha ők is jelen lennének abban a pillanatban. Azokat a kérdéseket akartam feltenni riporterként, amiket ők is megkérdeznének. Időközben az is kiderült, hogy az újságírásnál jobban érdekel a szóbeliség, a szó embere vagyok. Rengeteget tanultam a kollégáktól, a legnagyobbak segítettek, Kudlik Julival, Kertész Zsuzsával dolgoztam együtt bemondóként, riporterként pedig az Ablak című magazinban kezdtem, ahol a nagy csapattól tanulhattam. Nagyon jó iskola volt. A munkám során az őszinte kíváncsiság, az elhivatottság, a tehetség és a szorgalom volt a fontos. Sok év szakmai rutinnal ma már én is meg tudom mondani, hogy kiből lehet remek újságíró vagy riporter.

A jó riporter kíváncsi, de empatikus is, kicsit pszichológus is?

Máshogy nem megy. De szerencsére a televíziós újságírás 10-15 perc aktív figyelmet követel meg, hiszen a legtöbb interjú ilyen hosszúságú. Nap mint nap embereket „nyitogatunk”, próbálunk nem sablonosak lenni, hanem megtalálni egy kis rést, ami közelebb visz az interjúalanyhoz, a személyiségéhez.

Ez felelősség is.

Óriási, hiszen ha megnyílt az interjúalany, a riporter felelőssége, hogy mit mutat meg belőle a nagyvilágnak. Sosem voltam például jó oknyomozó riporter, de bulvárújságírónak sem lettem volna jó. Talán a szakmai hitvallásomnak is tekinthető, gyakornokkorom óta vallom, hogy olyan interjút szeretnék készíteni, ami a beszélgetőpartneremnek is kellemes élmény, utána is szívesen vállalkozik egy újabb nyilvános szereplésre. Az asszertív kommunikációt a magán és a szakmai életemben is fontosnak tartom. Persze nem lehet elhanyagolni a metakommunikáció jelentőségét sem, az legalább a fele az üzenetközvetítésnek.

Ettől el tud vonatkoztatni, ha leül egy ismeretlennel beszélgetni?

Ki tudom privát helyzetekben kapcsolni a szakmaiságot, de néha mégis óhatatlanul figyelek a helyes kiejtésre, a hangszínre, a nonverbális jelekre. A férjem orvos, és megkért egyszer, hogy segítsek felkészülni egy nyilvános szereplésre. Sajnos az első mondatainál már elmondtam az észrevételeimet, így inkább egy kommunikációs tréner barátunkkal folytatta a konzultációt. Pár óra múlva hazajött, és azt mondta, hogy ugyanazokat az észrevételeket tette, mint én, de sokkal kedvesebben. (nevet)

Szerencsés?

Békés természet vagyok. Nem nagy álmokat kergetek, hétköznapi céljaim vannak, napról napra építkezem. A kicsi örömök, az apró eredmények, sikerek is boldoggá tesznek. Nyilván vannak kudarcok, amiken igyekszem túllépni. Egy jó esti vacsorának is örülök, ha életem mindhárom férfija boldog. Nemrég bővült a családunk, örökbe fogadtunk egy kutyát, Müzlit, aki a női vonalat erősíti, kislány. Nagyon sok örömet tud nekünk szerezni.

Borítókép: Cserháti Ágnes

Hozzászólások

beruházás Fenyvesi Károly
350 millió forintból megújult és bővült a nyergesújfalui óvoda
gyermekközpontú és hazafias / 54 másodperce
Csökkenti a tanulók terheit az új Nemzeti alaptanterv
A tantárgyak többségében csökken a lexikális ismeretek mennyisége.
Gyász
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Szabó Józsefné Forisek Anna Teréz 73 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. február 25-én, kedden, 14 órakor lesz a vértesszőlősi temetőben római katolikus szertartás szerint. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Jenei István központifűtés-szerelő 63 éves korában váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. február 24-én hétfőn, 14 óra 30 perckor lesz a vértesszőlősi temetőben római katolikus szertartás szerint. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik felejthetetlen halottunkat utolsó útjára elkísérik és mély gyászunkban őszinte szívvel osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Kelemen Lászlóné 70 éves korában elhunyt. Hamvait az oroszlányi új temetőben helyeztük örök nyugalomba. Aki szerette és tisztelte őrizze meg emlékezetében. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy id. Farkas Kálmán tatabányai lakos életének 94. évében rövid betegség után csendben elhunyt. Kívánsága szerint hamvait szűk családi körben helyezzük örök nyugalomba. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Kocsis Jánosné Nagy Irén életének 89. évében csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. február 26-án, szerdán, 15 órakor lesz a szőnyi református temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik felejthetetlen halottunkat utolsó útjára elkísérik és mély gyászunkban őszinte szívvel osztoznak. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Berta Sándor a Mányi Bányaüzem nyugdíjasa 73 éves korában elhunyt. Temetése 2020. február 25-én, kedden, 14 órakor lesz Tatabányán, az újtelepi temető új ravatalozójában. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen halottunkat utolsó útjára elkísérik és gyászunkban őszinte szívvel osztoznak. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Nagy Alajos életének 79. évében elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. február 22-én, szombaton, 11 órakor lesz Tatán, a Környei úti temető ravatalozójánál. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen szerettünk búcsúztatásán megjelennek, ravatalára koszorút, virágot helyeznek és gyászunkban őszinte szívvel osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Eckl István az Oroszlányi Szénbányák nyugdíjasa életének 95. évében elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. február 22-én, szombaton, 11 óra 30 perckor lesz Tatabányán, az újtelepi temető új ravatalozójában. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik a búcsúztatáson megjelennek és fájdalmunkban őszinte szívvel osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy özv. Hodap Andrásné Schalkhammer Mária 83 éves korában csendesen elhunyt. Temetése 2020. február 22-én, szombaton, 13 órakor lesz a tarjáni temetőben. A gyászoló család
"Tiéd a csend, a nyugalom, Miénk a könny és a fájdalom." Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Kutak Imréné Czindermann Julianna (Jutek) 65 éves korában elhunyt. Temetése 2020. február 22-én, szombaton, 14 órakor lesz a baji temető ravatalozójánál. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen szerettünk búcsúztatásán megjelennek, ravatalára koszorút, virágot helyeznek és gyászunkban őszinte szívvel osztoznak. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Pulai János életének 80. évében elhunyt. Temetése 2020. február 21-én, pénteken, 13 órakor lesz a koppánymonostori temetőben. A gyászoló család
A család tudatja, hogy Dr. Landesz István a Tatabányai Szénbányák Vállalat aranydiplomás geológusa 94 éves korában elhunyt. Hamvait 2020. február 22-én, szombaton, 11 órakor Tatán, a Nagytemplomban kezdődő gyászmise után, az Altemplomban helyezzük örök nyugalomra. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Gaál Jenő a Tatabányai Szénbányák volt aknásza 66 éves korában hosszan tartó betegség után elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. február 21-én, pénteken, 11 óra 30 perckor lesz Tatabányán, az újtelepi temetőben, a sírnál. A gyászoló család
"Jöjjetek, énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek... és megnyugvást találtok lelketeknek." (Máté 11:28-29) Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, szerették és tisztelték, hogy a szeretett édesanya és nagymama Vanya Sándor Istvánné született Keresztes Jolán 2020. január 26-án életének 83. évében türelemmel viselt betegség után elhunyt. Hamvasztását követően szeretett halottunktól 2020. február 22-én, 11 órakor szentmise keretében veszünk búcsút a környei Vízkereszt Római Katolikus Templomban. Hamvait későbbi időpontban szűk családi körben helyezzük örök nyugalomra. Kegyeletünket egy szál virággal fejezzük ki és imádkozzunk lelke üdvösségéért! Köszönjük a megjelentek együttérzését és osztozását a gyászban. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Solti Tibor 83 éves korában csendesen elhunyt. Temetése 2020. február 19-én, szerdán, 11 órakor lesz Tatán, az Almási úti temetőben. A gyászoló család
Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk Mészáros Sándorné a Fogtechnikai Vállalat nyugdíjasa búcsúztatásán megjelentek, ravatalára virágot, koszorút helyeztek, s fájdalmunkban őszinte szívvel osztoztak. A gyászoló család
"Úgy volt jó, ahogy voltál, Csak még lennél, csak még volnál..." Fájó szívvel emlékeznek Osvárt László halálának 8. évfordulóján. Szerettei és barátai
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Katalenik Márton a Vértes Volán volt dolgozója 83 éves korában elhunyt. Temetése 2020. február 20-án, csütörtökön, 15 órakor lesz Tatán, a Környei úti temetőben. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk búcsúztatásán megjelennek, sírjára koszorút, virágot helyeznek és mély gyászunkban őszinte szívvel osztoznak. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Pulai Jánosné Nagy Irén a Tatai Szőnyeggyár volt titkárnője 94 éves korában csendesen elhunyt. Temetése 2020. február 18-án, kedden, 14 órakor lesz Tatán, a Környei úti temetőben. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk búcsúztatásán megjelennek, sírjára koszorút, virágot helyeznek és mély gyászunkban őszinte szívvel osztoznak. A gyászoló család
"Szívünkben helyedet nem tölti be semmi, míg élünk nem fogunk feledni." Mély fájdalommal emlékezünk meg Mészáros Géza halálának első évfordulójáról. Szerető felesége és családja
tűzeset / 1 órája
Kigyulladt egy melléképület Keréktelekin
Kemma.hu
kutatás / 1 órája
Felszínre akarják hozni a Titanic távíróját
Koponyatörő kihívás / 1 órája
Szó szerint haláli ez az interneten terjedő játék (18+)
NB I. / 1 órája
Kemény meccs elé néz a Fradi
rendkívüli személyiség / 1 órája
Tizenkét év után ismét nekünk zenél Alanis Morissette
fesztivál / 1 órája
Megérkezett a hazai fellépősor – teljes a STRAND programja