10°
10°

Rózsakeresztesek és más titkos társaságok

A legendák szerint a Rózsakeresztes Testvériséget Christian Rosenkreutz alapította a 15. század első éveiben. A valóságban azonban ilyen személy nem is létezett, és a Rózsakeresztesek alapítója az eredetileg lutheri és paracelsus-i tanokat követő Johann Valentin Andreae volt, aki a 17. században elsősorban gnosztikus teológiára épülő evangélikus-keresztény-ezoterikus iskolát hozott létre.

A Rózsakeresztesek szervezete


A társaság törvényeit 1767-ben állapították meg, és 1777-ben tökéletesítették. A rózsakereszteseknek nyolc fokozatuk volt. A négy alsóbb fokozatot követte a tulajdonképpeni felavatás, amikor a jelöltet hatásos szertartásokon, erdő mélyén vagy csak a hold által megvilágított sötét teremben, mellének szegezett kardok között felvették az adeptusok közé. A négy adeptusi fokozatot követte a magister, majd a mágus fokozata. Hogy a mágust micsoda titokba avatták be, nem tudjuk.
A rózsakeresztesek szervezete erősebb volt, mint az összes többi titkos társaságé. Legfontosabbnak a titoktartást tekintették. A rózsakeresztes nem ismerte társait, sokszor még főnökét sem. Ezzel szemben mindent be kellett jelentenie feljebbvalóinak, különösen tudományos eredményeit. Titoktartásuk ereje olyan nagy volt, hogy még a kiugrók sem árulták el őket. Így meglehetősen keveset tudunk a rózsakeresztesek működéséről. De kétségtelen, hogy a 18. század utolsó éveiben nagyon sok hívük volt Németországban és Ausztriában, ahol ebben az időben az emberek csalódtak a szabadkőművességben. Ausztriából terjedt aztán át a mozgalom Magyarországra.

Szimbólumok és tanítások

A rózsakeresztesek szimbólumának, a Rózsakeresztnek a jelentése Krisztus halála és feltámadása. A rózsakeresztes testvériség tanításai sokat merítettek a manicheus és a gnosztikus filozófiából, ami részben a templomosoknál is fellelhető volt. Ez az áramlat a 17. századtól némileg összeolvadt a korai szabadkőművességgel. Erről ír Goethe (aki állítólag fiatalkorában átesett egy rózsakeresztes beavatáson) Die Geheimnisse (Rejtelmek) című költeményében, amely azonban csak töredékesen ismert.

A rózsakereszteseket a római katolikus egyház üldözte, az inkvizítorok az eretnekség egyik formájának tekintették.

Ismert rózsakeresztesek: Paracelsus, Nostradamus, Francis Bacon, Comenius.

Az Opus Dei

A magyarul Isten Műve nevű egyházi szervezetet egy spanyol pap, Josemaría Escrivá de Balaguer alapította Madridban, 1928. október 2-án. A szervezetet a Katolikus Egyház 1951-ben ismerte el, s 1982 óta személyi prelaturaként működik. Az Opus Dei mind bizonyos egyházi, mind világi körökben vitatott, sokan burkolt hatalmi szerepet látnak (különösen a Vatikáni Bankban végzett vezető) tevékenysége mögött. A Szentszék II. János Pál pápa éveiben működését támogatta, alapítóját boldoggá, majd szentté avatta. A szervezet akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor Dan Brown: A da Vinci-kód című könyve megjelent.

Az Opus Dei meghirdetett célja a tagjai, követői részére a keresztény szellemiség, a katolicizmus erősítése munkával, a családi és a társadalmi életben végzett szerepvállalással.
A szervezet hitvallása szerint a munka és a mindennapi életkörülmények lehetőséget jelentenek az Istennel való találkozásra, arra, hogy felebarátainkat szolgáljuk, és hogy a társadalmi viszonyok javításához hozzájáruljunk. Minden megkeresztelt ember meg van hívva arra, hogy Krisztust kövesse, vagyis arra, hogy az evangélium szerint éljen és Krisztus tanítását hirdesse.

Igyekeznünk kell a teljesen anyagi dolgokon, Isten és minden ember szolgálatán keresztül szentté válni – fogalmazott az Opus Dei alapítója. A család, a házasság, a munka és a mindennapi elfoglaltságok állandó alkalmat kínálnak arra, hogy Krisztussal találkozzunk, őt utánozzuk az emberi és keresztény értékek – a szeretet, a türelem, az alázatosság, a szorgalom, az igazságosság, az öröm, stb. – gyakorlása révén.
Mivel az Opus Dei lelkiségének középpontjában a mindennapi élet áll, ezért a tagok számára a munkahelyen és a családban való helytállás a legfontosabb. Természetesnek számít az Egyház tanításainak követése életviteli dolgokban (pl. ami a fogamzásgátlást, a házasságon kívüli szexuális életet, az abortuszt, a kábítószereket, stb. illeti).

A Ku Klux Klan

A Ku Klux Klan több korábbi, illetve jelenleg is működő, titkosan szerveződő, erőszakos társaság neve, melyek az Egyesült Államok területén működtek és működnek. Sokezer ártatlan embert félemlítettek, korbácsoltak és öltek meg bőrszínük, hitük, meggyőződésük miatt.

A Ku-Klux-Klánt 1865. december 24-én Tennessee államban hat fiatal háborús veterán, Calvin E. Jones, John B. Kennedy, Frank O. McCord, John C. Lester, Richard R. Reed, és James R. Crowe alapította. A csoport neve Ku Klux Klán lett, mely egyes vélemények szerint a görög „kyklos” (kör) szóból eredeztethető, mások azonban puszta hangutánzó szóként értelmezik, a puska ropogása után.
Politikai indíttatásuk nem volt, inkább csak a háború utáni nyomott hangulatot akarták feldobni azzal, hogy a nyilvánosságnak szánt verekedéseket produkáltak. Szokásaik közé tartozott többek között, hogy éjszakánként arcukat fehér lepedővel eltakarva végiglovagoltak a vidéken. Politikai színezetet akkor kapott a szervezet, amikor tagjai rájöttek, hogy a törvényileg ugyan felszabadított, a gyakorlatban azonban rabszolgasorban élő babonás feketéket ezekkel a kilovaglásokkal meg lehet félemlíteni. A déli államok területeiről érkező fehérek egyre nagyobb számban jelentkeztek a Ku-Klux-Klánba.
Mivel többféle csoport szerveződött, 1867-ben Nashville-ben központi gyűlést tartottak, amely összekovácsolta az egységeket. Állítólag ebben az időben a szervezet félmillió aktív taggal és számtalan szimpatizánssal rendelkezett. Legfőbb céljuk a feketék különféle módszerekkel történő megfélemlítése, és a rájuk vonatkozó jogkiterjesztések megakadályozása volt.

1874 után a Ku-Klux-Klán visszaszorult, azonban a 20. században újjáéledt. William Joseph Simmons metodista pap 1915-ben újjászervezte és tekintélyes politikusokat, bírókat, seriffeket sikerült az ügynek megnyernie. 1925. augusztus 8-án az újjáalakult titkos rasszista szervezet megtartotta első ülését, ahol mintegy 200 ezer ember vett részt. Az első világháború után a szervezet tagjainak száma elérte az 5 milliót.

Még manapság is élénk vita folyik a Ku-Klux-Klán megítéléséről. Többek szerint a szervezetnek nagyobb befolyást tulajdonítottak, mint amivel valójában rendelkezett. Van, aki úgy vélekedik, hogy a gyakorlatban csak annyi volt a céljuk és a jelentőségük, hogy a feketék megfélemlítésével a választások menetét befolyásolják, és a hatalom megszerzésben segédkezzenek.

Napjainkban a Ku Klux Klan tagjai a feketék és zsidók helyett egyre inkább a spanyol anyanyelvű bevándorlók ellen fordulnak.

Legolvasottabb

1
Ezért siettek a tűzoltók az ipari parkba
2
Kigyulladt a síkvölgyi Biopetrol
3
Sokkoló videó a tatabányai lány bántalmazásáról: nemcsak ütötték, de le is kellett térdelnie
4
Kis híján két áldozata lett a tatai, halálos gyalogosgázolásnak – Friss infók
5
Halálos gázolás történt Tata legforgalmasabb zebrájánál – Helyszíni fotók
Forma-1 – Egyesült Államok Nagydíja
Hamilton nyert, világbajnok a Mercedes
időjárás / 5 órája
Hétfőn marad a hideg és az eső
Az ország több részében is nagy mennyiségű esőre kell számítani. A hőmérséklet 10 fok körül alakul.
Gyász
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Erdei János 72 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2017. október 25-én, szerdán, 15 órakor lesz az oroszlányi városi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik felejthetetlen halottunkat utolsó útjára elkísérik és mély gyászunkban őszinte szívvel osztoznak. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Szabó Lajosné született Guzmics Margit volt Cipőgyár nyugdíjasa 83 éves korában csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2017. október 25-én, szerdán, 11 órakor lesz Tatán, a Környei úti temetőben. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk búcsúztatásán megjelennek, sírjára koszorút, virágot helyeznek, és mély gyászunkban őszinte szívvel osztoznak. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Burger István 60 éves korában hosszú szenvedés után, váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2017. október 25-én, szerdán, 14 órakor lesz Tatabányán, a síkvölgyi temető szóróparcellájánál. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik drága halottunk búcsúztatásán megjelennek, és mély gyászunkban őszinte szívvel osztoznak. A gyászoló család
nagy váltás / 6 órája
Usain Bolt komolyan gondolja, hogy futballista lesz
videó / 7 órája
Vastaps és tombolás: így örültek a szurkolók a Grundfos győzelmének
nap képe / 8 órája
Tatabánya nemcsak a megyeieknek gyönyörű: így hódít a Szelim-barlang
Nemzeti ünnep / 8 órája
Szabadságvágyról, hazaszeretetről szóltak a megemlékezéseken
női amatőr kosárlabda / 8 órája
Szépen küzdöttek a tatai kosarasok
Magyar labdarúgó-válogatott / 9 órája
Trapattoni szívesen lenne magyar kapitány