Rossi arcai

Marco Rossit nem lehet nem szeretni. A labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya úgy csavarja az ujjai köré a magyar közvéleményt, hogy az megérne egy komolyabb tanulmányt. Félreértés ne essék, én is kedvelem az olasz edzőt, megkockáztatom, az utóbbi harminc évben csak a Honvéddal bajnokságot nyert Martti Kuusela volt képes Magyarországon dolgozó külföldi edzőként ilyen magasra tornázni a saját szimpátiaindexét.

Jelenleg szentségtörésnek számít megkérdőjelezni a szakmaiságát, ehhez én sem veszem a bátorságot, a lengyelek elleni 3–3 utáni nyilatkozata mellett viszont nem tudok elmenni szó nélkül.

Ugye emlékeznek, mit mondott a kapitány tavalyelőtt a Wales elleni vereség után? „Fel kell fognia mindenkinek, hogy Magyarországon képességbeli hiányosságok vannak.” Majd előre menekülve, kijelentette, hogy ha azzal segít, akkor feláll, elmegy, itt hagy minket. Mindannyian tudjuk a végét, nem állt fel, nem hagyott itt bennünket, kerülő úton vitte ki a csapatot az Európa-bajnokságra. A Magyar Labdarúgó-szövetség a vb-selejtezők kezdete előtt hosszabbította meg a szerződését.

Na, és akkor visszakanyarodva a lengyelek elleni meccshez! A lefújás után Rossi az ellenfél egyéni képességeit dicsérte, kiemelte a kulcsemberek, Robert Lewandowski, Arkadiusz Milik és Krzysztof Piatek játéktudását, amely nem mérhető a magyarokéhoz. Ilyen csapat ellen a kezdés előtt aláírta volna a 3–3-as döntetlent, és ha 2–0 után nem csúsznak be súlyos hibák, akkor lehetett volna ez sokkal jobb is, mondta a kapitány.

Mintha visszaköszönt volna a cardiffi gondolat. Mintha a kapitány a gyengébb felhozatalt, a hibákat tudatosan akkor veszi elő, amikor nem úgy sülnek el a dolgok, ahogyan azt ő és a válogatott szeretné. Megjegyzem, csütörtök este ezt a cardiffinál jóval kulturáltabb formában tette meg.

A 2022-es vb-selejtező- sorozat sorsolása után Rossi kijelentette, a válogatott a múltban többször is felborította a papírformát, most is mindent megtesz ezért. A lengyelek elleni 3–3-mal ez sajnos nem sikerült. Ha abból indulunk ki, hogy a csoport legerősebb tagja, Anglia, oda-vissza megver mindenkit, a magyar és a lengyel válogatott ugyanezt teszi Albániával, San Marinóval és Andorrával, akkor Varsóban dől majd el a csoportmásodik, továbbjutó hely sorsa.

Ha valamiért nem sikerülne a bravúr Lengyelországban, megint előjönnek a játékosok egyéni képességei és a hibái, amelyeket ilyen szinten nem szabad elkövetni.

Bár ne lenne igazam!