Pofonok

Elsőre megkésett április 1-jei beugratásra gyanakodtam, amikor a legnépszerűbb közösségi oldalon a minap belefutottam a hírbe: nyáron megrendezik az első „Magyar Pofozó Bajnokságot”. Némi netes kutakodás után azonban azzal kellett szembesülnöm, hogy ennek bizony fele sem tréfa.

Nagy múltra nem tekint vissza a „sportág”, csupán néhány évesre, és az oroszok a zászlóvivők. Mondhatnák, hogy ezen ne lepődjünk meg, közlekedési afférnál sehol máshol a világon nem kerülnek elő olyan gyorsan a baseballütők, mint náluk, és a vodkagőzös éjszakák is biztosítják a hátországot. De, mint alább látni fogjuk, esetünkben éppen nem erről van szó.

Márciusban a krasznojarszki Siberian Power Show rendezvényen már az amatőröknek is rendeztek tornát, amelyen szabályszerű keretek között lehetett egymást csépelni. Vannak persze profik is, és azt nem merném állítani, hogy néhány videó megtekintése után letisztultak előttem a szabályok, de a lényeg, hogy nincsenek súlycsoportok, a felek felváltva sóznak oda a másiknak, és teljes tenyérrel nem lehet odacsapni, csak a zárt ujjakkal. Létezik olyan lebonyolítási forma, mely szerint, ha mindkét fél állva marad három-három pofon után, akkor az ütések ereje és a technikája alapján a zsűri dönti el, hogy melyikük a győztes. Ez a lightosabb verzió, a keményebb változatban addig megy a csihi-puhi, amíg valamelyik fél ki nem dől. Gyaníthatón ez a népszerűbb, mert

aki inkább pontozást szeretne, az nézzen műkorcsolyát…

Krasznojarszkban bizonyos Vaszilij Kamockij nem sokat lacafacázott, a 28 éves, 168 kilós gazdálkodó mindenkit könnyedén lecsapott. Láthatjuk a videómegosztókon, volt, aki az első benyelt maflás után valahogy segítséggel, szédelegve talpon maradt, és biccentett, hogy jöhet a második menet, de abban végérvényesen leoltották neki is a lámpát. A bajnok amúgy kimondottan jámbor természetű, soha nem verekedett, eredendően csak nézelődni ment az eseményre, és azért, hogy autogramot kérjen egy neves erőemelőtől. Ám a szibériai óriást a cimborái rávették, hogy nevezzen be a pofozóversenybe, aminek a megnyeréséért aztán 30 ezer rubel – átszámítva mintegy 120 ezer forint – ütötte a markát.

A magyar bajnokságon ennél többet, félmillió forintot vihet haza a győztes, és júniusban nálunk sem egy lepattant kocsmában, hanem, ha minden igaz, a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokba kell házhoz menni a pofonért. A hétszeres olimpiai bajnok kardvívó meg majd fordul egyet a sírjában, hogy hova jutott a világ.