Gigászok

Egyszer csak a távirányítóért nyúltam. Ismeretlen érzés kezdett eluralkodni bennem: az unalomé. Vagy talán pontosabb érdektelenségnek nevezni, egész egyszerűen elkalandoztak a gondolataim, felébredt bennem a kíváncsiság, vajon mi mehet más csatornákon, és tényleg, egyszer csak a távirányítóhoz nyúltam, majd átkapcsoltam egy filmre.

Aztán persze visszaléptem, megnézni, változott-e az eredmény, de már nem tudott igazán lekötni egyik meccs sem. Nyernek az esélyesek, nincs izgalom, minden kiszámítható – pedig már a negyeddöntőknél tartunk a Bajnokok Ligájában. Az olyan gigászok győzelmére, mint a Real Madrid, a Barcelona vagy a Bayern München, a fogadóirodák alig fizetnek, és a gigászok közül is kiemelkedő gigászok belterjes játékává alakul át a sorozat, amit semleges nézőként egyre kevésbé érdekes követni.

Az olasz, a spanyol, a német és az angol bajnokságon kívülről a legjobb nyolc közé bekerülni szinte lehetetlen, a legtehetősebb, legerősebb és a szegényebbek közötti távolság még sohasem nyúlt akkorára, mint manapság.

Az új kiírás ráadásul ezt a távolságot növelni is fogja, az olyan csapatok számára, mint amilyenek a magyarok is, a BL csoportköre egy soha meg nem valósuló álommá válik, míg a top bajnokságok képviselőnek a helye bebetonozódik. A gond az, hogy ha mindig ugyanazok nyernek, ha minimális az esély a meglepetésre, akkor minden sorozat szép lassan érdektelenségbe fulladhat, ami pedig hosszú távon óriá­si károkat okozhat az üzletnek – nem véletlen, hogy az észak-amerikai szabályok minden profi ligában az erők kiegyenlítését segítik elő. Európában a legjelentősebb klubok ilyen regulákról hallani sem akarnak, ők legszívesebben valóban csak egymással játszanának, ám ilyen alapon a BL-t gyakorlatilag ráérnénk a negyeddöntőkkel kezdeni, azt nem nehéz kiszámítani, kik jutnak el odáig. Addig eljátszadozhatnak kicsit a többiek is, akiket a nagyok amolyan szükséges rosszként tűrnek meg maguk között.

Eszemben sincs temetni a Bajnokok Ligáját vagy az európai futballt,

korábban sohasem látott mértékű üzletként mindkettő csillagászati összegeket mozgat és termel, milliókat szórakoztat hétről hétre, ám a sportág romantikus korszakának, amelyben a kisebbek is labdába rúghattak, búcsút inthetünk. És a negyeddöntők gyakorlatilag lefutottnak ígérkező visszavágói után a folytatásra már csak a „leggigászibb” gigászok maradnak: így akár vissza is térhet az izgalom.