Hallgassa élőben!
2019. 07. 26. 06:30 | [email protected]

Szerdán vagy tucatszor néztem vissza Milák Kristóf hajráját, hogy megfejtsem a titkot. Hobbiúszó vagyok, főleg háton vergődök, de már pillangózni is próbáltam. Legfeljebb tíz méterig jutok, aztán ki kell hogy mentsenek a vízből. Csak a fotelszurkoló sorstársaim kedvéért jegyzem meg tehát, pillangózni szörnyen nehéz. Iszonyatos erő kell hozzá, végtelen tüdőkapacitás és olyasféle vízfekvés, amivel legföljebb a delfinek rendelkeznek. Meg a Phelpsek. Meg a Milákok. Akikből csak húszévente születik hasonló erre a bolygóra.

Hiába hát a tüzetes elemzés, nem tudok rájönni, hogy miként úszta ezt az őrületes világrekordot a pár éve még főként a szívműtétje miatt emlegetett, tizenkilenc éves úszózsenink. A felvételen annyi látszik, hogy száz méter után úgy ment el a mezőny mellett, mintha elsüllyedtek volna a többiek. Szegény rivális, Chad le Clos az utolsó ötvenen oldalra nézett, de csak a fodrozódó hullámokat látta a magyar srác mögött. Persze normális esetben jó helyen kereste volna „a mi fiúnkat”, csakhogy ez messze volt a normál ügymenettől. Ugyanis csaknem 8 tizeddel (!) javította meg Milák a sokáig megdönthetetlennek vélt, évtizedes, még csodadresszben úszott Phelps-rekordot.

Nem túlzok hát, ha azt állítom, hogy ezen a szerdán

új világsztár született az úszósportban, aki koránál fogva egy évtizeden túl is meghatározhatja az egyik legnehezebb szám eredményeit.

(S akkor még nem is beszéltünk a tervbe vett gyorsúszószámokról!) Most bánhatják csak igazán az érdiek, hogy valamiért nem ismerték fel időben, mit veszíthetnek, ha támogatás helyett elengedik a már Eb-győztes tehetséget, aki igazán most robbant be az úszás gigászai közé, immár Honvéd-sportolóként.

Azt mondják, hogy a csúcsra jutni nehéz, de ott maradni még nehezebb. Bármilyen furcsa, de ebben hasznára lehet a friss világbajnoknak az elképesztő hazai konkurencia is, hiszen a hajrákirály Kenderesi Tamás mellett itt van a nemrég honosított, ötven pilllangón vb-ötödik Szabó Szebasztián, egy bizonyos Cseh Lászlót pedig ugye nem kell bemutatni senkinek.

Mindezek ismeretében talán nem túlzás már most azt állítani, hogy a tokiói olimpián a pillangóúszás számai előtt minimum éremeséllyel számolhatunk. Főleg annak tükrében, amit csütörtökön Kapás Boglárka művelt a női 200 méter pillangó döntőjében. Ha tucatszor nézem vissza, akkor sem jövök rá, hogy miként lett testhossznyi hátrányból világbajnok…

Hozzászólások