Sport

2016.09.08. 19:41

Történelmi íjászatban nyert világbajnoki bronzot a tatabányai versenyző

Világszerte reneszánszát éli a történelmi íjászat. Számos országban a nemzeti hagyomány fontos része volt a képesség, hogy saját íjjal szálljanak harcba vagy induljanak vadászatra a fegyverforgatók. Magyarországon is erős tradíció kötődik e fegyvernemhez. Világbajnokságot is szerveztek Gyulán az íjászoknak, amelyen a tatabányai Oláh Róbert is dobogós helyen végzett.

Veizer Tamás

– Mennyire népszerű manapság az íjászat?
– Egyre többen ragadnak „fegyvert", hogy kipróbálják magukat ebben a hagyományos és különleges képességeket igénylő fegyvernemben. Jómagam mindig is kedveltem a történelmet, amely bővelkedett a régi idők harci eszközeiben és katonai eseményekben. Négy éve kezdtem el tudatosabban foglalkozni az íjászattal, két éve versenyekre is beneveztem. A szakmai felkészülést, tanulást segítették a tatabányai Múltunk és Jövőnk Egyesület tagjai: a szervezethez két éve csatlakoztam. Sokat tanultam a szárligeti Derék Mihálytól, aki bevezetett az íjászat alapjaiba, a technikába, és ő maga is készít fegyvereket, íjakat.

– Mitől történelmi az íjászat?
– A történelmi íjászat külön kategória: itt csak fából készült íjakat használhatnak a versenyzők, semmilyen műanyag vagy fém alkatrésze, eleme nem lehet a fegyvernek. Az egyetlen kivétel az ideg, ami régen valóban állati idegből készült, manapság fémszállal helyettesítik. ,hogy nincsen célzó berendezés sem: az íjász tudása, tapasztalata határozza meg a fegyver sikeres használatát. Az én íjam fél év alatt készült el, és nem a technológia miatt. Az íjász és az íjkészítő mesternek tudni kell, mit szeretnének, milyen az íjász stabilitása, a lelki állapota, hogyan rezeg az íj, milyen fából készül, a húzás erősségét is meg tudják határozni. A mesterek többfajta fát használnak, például ébent, tiszafát, cseresznyét, bambuszt. Ezekből lehet a legkiválóbb íjakat készíteni! Az angol mértékegységek szerint fonterőben számolják ki a húzóerőt. Az én fegyverem kicsit gyengébb, 48 fontos íj, vagyis 22 kilogrammos a húzásereje.

– Világversenyek?
– Több évtizede több kategóriában szerveznek világversenyeket Kínától Mongólián át Japánig, Koreáig, Szingapúrig, Malájziáig és Európa több országáig. Ennek részleteit a szervezet nevét is rejtő HDH-IAA történelmi szabályzata foglalja össze. A verseny augusztus 30-a és szeptember 3-a között zajlott. Az első három napon 18 célos selejtezőben lőttek a versenyzők és kvalifikációs szintek alapján mérték össze tudásukat az íjászok, történelmi és vadászíjak kategóriában. A háromdimenziós, HDH-IAA kategóriában, amelyet tíz éve alakult át, most először szerveztek világbajnokságot Magyarországon, Gyulán, mintegy 20 ország háromszáz résztvevőjével.

– Itt milyen kategóriákban indultak a versenyzők?
– Ebben is több kategória létezik: a háromdimenziós kategóriában élethű, polifon állatok a célpont, a másik kategória a sima lőlapos lövészet, ahol 5-37 méteres távolságra lőhetnek a versenyzők. Itt a lőlapok nagysága és távolsága változik. A harmadik, vegyes kategóriában 3 D-s, polifóm állatokra is kell lőni és vannak technikai célok, felugró, repülő, elugró és eldűlő célpontok is. Erős mezőny volt, sok magyar versenyző is benevezett a  gyulai vb-re. A munka mellett heti heti 20 órát edzettem az utóbbi fél évben, közben kisebb itthoni versenyekre is beneveztem, így kellő tapasztalatra tettem szert. A félévnyi intenzív felkészülésnek köszönhetően a világbajnokságon a dobogó harmadik helyén végeztem!

Edzések év közben is

Oláh Róberttől megtudtuk: a világverseny külsőségeiben is igen látványos volt. A résztvevők saját nemzetükre jellemző ruhában vonultak végig Gyula történelmi főutcáin: igen látványos volt a török, maláj, a kínai, a bhutáni és más népek harci öltözete. A versenyt a bhutáni herceg nyitotta meg igen látványos öltözetben és igen mozgalmas, ünnepélyes esemény volt, amire nagyon sokan voltak kíváncsiak. A versenyzők a legtöbbször a díszruhában mérték össze tudásukat, ami fokozta a világbajnokság ünnepélyességét.

A verseny előtt a többéves gyakorlás mellett fontos volt, hogy intenzívebben készüljön a nemzetközi megmérettetésre. Az íjászoknak folyamatosan lehetőségük van az edzésre: Tatabányán a Fürdő utcai lőtéren rendszeresen gyakorolhatnak, télen az Óvárosi Általános Iskola tornatermében ajzzák fel az íjakat. Oláh Róbert szerint jó lenne, ha hazánkban is népszerűbb lenne ez az ősrégi sport, amelynek a régiségben is igen fontos szerepe volt a magyar harci kultúrában – a lovaglás és a lovas íjászat mellett.

A verseny előtt a többéves gyakorlás mellett fontos volt, hogy intenzívebben készüljön a nemzetközi megmérettetésre. Az íjászoknak folyamatosan lehetőségük van az edzésre: Tatabányán a Fürdő utcai lőtéren rendszeresen gyakorolhatnak, télen az Óvárosi Általános Iskola tornatermében ajzzák fel az íjakat. Oláh Róbert szerint jó lenne, ha hazánkban is népszerűbb lenne ez az ősrégi sport, amelynek a régiségben is igen fontos szerepe volt a magyar harci kultúrában – a lovaglás és a lovas íjászat mellett.

-->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!