Manga: minden a buddhista szerzetessel kezdődött

 A műfaj legnemesebb képviselői a képregény-rajzolók, más néven a mangakák. A manga kultúráját a XII. századig lehet visszavezetni.

Az első japán mangaka egy buddhista szerzetes volt. Rajzai a kiotói népesség kicsapongásait és erkölcstelenségeit ábrázolták, a szereplőket állati bőrbe bújtatta. Így ő lett a történelem első képregény-rajzolója a tudta nélkül.

A mangának rengeteg fajtája van. A legelterjedtebb a tinédzsereknek készült shounen mangák. Sokan félreismerik a mangát, a felnőttek szerint csupa erőszakból áll, ám ez nem igaz.
A II. világháború végén, mikor Japán fejlődni kezdett, a mangák előretörtek. Lényegük információközlés volt.

Nálunk nem alakult ki ilyen művészet. A távol-keleti fiatalok a mangákkal élhették ki azokat az érzelmeket amelyeket a társadalom elnyomott bennük.

Japán egyik legidősebb mangakája Yoshihiro Tatsumi. Mint a legtöbb amatőr, ő is rövid mangákat rajzolva kezdte és ezeket névtelenül küldte el a mangakölcsönzőkbe. Yoshihiro és mangaka társai feltárták a valóságot és rendesen megrajzolták a vért. Manga rajzolással keresték a kenyerüket, nem azért, hogy híresek legyenek.

Japánban már az utcákon is megjelenik a manga kultúra. A fiatalok öltözködésükkel tudják kimutatni a manga iránti imádatukat. A manga kultúra szíve Shibuya. Itt találkozhatunk a legtöbb manga bolttal. Pihenni, no meg aludni a manga kávézókban lehet, ahol mangát is olvashatunk és internetezhetünk. A legtöbb mangakissza nagyon modern, némelyikben még zuhanyzó és csereruha is van.