Légy bátor!

És rossz dolog a mai világban az, hogy nem örülünk a mások boldogságának, hanem megutáljuk az illetőt. Mi értelme van az utálatnak? Ha egy olyan személyiségről van szó, aki ezt az utálatot a szívére veszi, mi történik vele? Talán elrontja az egész jövőjét, mert abban a tudatban él, hogy nem elég a társadalomnak. Másik oldalról, viszont aki ezzel tud nem foglalkozni,ő erősödik, talán még kicsit magába néz, hátha van alapja.

De ugyan, srácok! Hiszen egyedül azoknak az embereknek a véleményével kellene foglalkoznunk, akik szeretnek minket, ismernek és a hasznunkat szeretnék. Nem pedig mindenféle rossz májú ember véleményére adni... Ott van a szeretet. Miért nem mondjuk meg az embereknek amit érzünk irántuk? Szerelem, szeretet. Igenis, menjünk oda hozzájuk, mondjuk el nekik, mennyire szeretjük. Öleljük meg egymást, csattanjanak el azok a csókok, amiknek el kell csattanniuk.

Lehet, hogy életünk párját halasztjuk el, ezzel a hirtelen félelemmel. Ugyanis a félelem az, ami elriaszt minket. Félünk a csalódástól, elutasítástól. De ezeket mi kreáljuk magunknak. Lehet, hogy egy illető a kiváltója, de mi döntünk úgy tudat alatt, hogy ez most minket megrémiszt. Ne engedjünk ezeknek a hátráltató érzéseknek, legyünk bátrak!