Horváth Hanna

2019.11.14. 08:09

A tatabányai lánynak az élete a néptánc

A VII. Agora Koreográfus Verseny alkalmából Barkóczi Rékával, a Magyar Táncművészeti Főiskola végzős, tatabányai hallgatójával beszélgettünk.

Tatabányai Árpád Gimnázium

A VII. Agora Koreográfus Verseny alkalmából Barkóczi Rékával, a Magyar Táncművészeti Főiskola végzős, tatabányai hallgatójával beszélgettünk.

Forrás: Barkóczi Réka/Beküldött

– Mikor és miért kezdtél el néptáncolni?

– 3-4 éves korom óta, az óvodában kezdtem el táncot tanulni az anyukámtól. Ő ott tanított néptáncot.

– Mi fogott meg a néptáncban igazán? Mi inspirált arra, hogy ezt válaszd a továbbtanuláskor?

– Úgy érzem itt kell lennem. Itt van egy művészeti ág, egy ajándék. Tökéletes érzés, amikor színpadra léphetek és közben beletehetem a saját egyéniségem, kiadhatom az érzelmeim, a sok feszültséget és a boldogságot… eközben pedig belecsempészhetem a gondolataimat és próbálom megfogalmazni, megjeleníteni testbeszéddel a mondanivalóm. Kiskorom óta táncolok, de az egyetemi jelentkezésem nem volt tudatos, úgy voltam vele, egy próbát megér. Az évek során alakult ki bennem hogy táncművész szeretnék lenni.

– Volt olyan, hogy fel akartad adni?

– Sokszor meginog az ember, ha valamiért igazán küzd, de soha nem akartam feladni. Rengeteg nehézséggel jár a szakma, de mindig ott volt előttem a gondolat, hogy táncolhatok és táncos akarok lenni. Ennél több motiváció nem kellett.

– Különbözik az ti tantervetek egy átlagostól? Ha igen, miben?

– Igen, egyszerre végezzük a gimnáziumot és az egyetemet. Én néptánc szakon vagyok, 5 éves a képzés, a 4. év végén érettségizünk, az 5. év végén pedig diplomázunk. Délelőttönként van tánc, 13:45-től pedig korábban a közismereti, most már egyetemi tárgyak vannak és szombaton is iskolában vagyunk.

– Milyen tantárgyaitok vannak?

– A fő tárgyaink a balett, a modern- és néptánc. Ezen kívül vannak „kiegészítő tárgyaink” is, például keringő, cha-cha-cha, modern társastánc, sztepp... Elméleti órák is vannak, például tánctörténet, néprajz, táncfolklorisztika, művelődéstörténet.

Moderntáncos pillanat
Fotó: Beküldött / Barkóczi Réka

– Mit szeretnél csinálni az egyetem után, illetve miután kiöregedsz?

– Nagyon szeretném hivatásos táncegyüttesben táncosként elkezdeni a pályafutásom. Ez a fő célom, de rengeteg minden érdekel a táncon kívül, a vendéglátás, a gyógypedagógia, a pszichológia. Ha kiöregedtem, szeretnék tanítani, ehhez el kell végeznem a mesterképzést.

– Mivel ösztönöznéd a fiatalokat és kisgyerekeket, hogy próbálják ki a táncot?

– Gyerekkorban nagyon sok készség fejlesztésében segít, nagy hatással van ránk a művészet. Kiskorunktól kezdve tartozhatunk egy közösséghez, ahol lehet mulatni, énekelni, barátságokat kötni, akár szerelemre lelni, kikapcsolódni, hivatásra találni.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!