3 tévhit a dohányzásról

A dohányzás továbbra is jelentős probléma az egész világon: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint 1 milliárd ember dohányzik, az Eurostat 2014-es felmérése szerint Magyarországon pedig az uniós átlagnál több, 2 millió feletti azoknak a száma, akik naponta rágyújtanak.

A rengeteg tudományos kutatás ellenére még mindig sok a félreértés a dohányzással kapcsolatban. Mutatjuk a legfontosabbakat.

1. Tévhit: A nikotin a fő bűnös

Az egyik – talán legfontosabb – ilyen félreértés, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem a nikotin a különböző, dohányzással összefüggésbe hozható betegségek kialakulásért leginkább felelős anyag. A nikotin egy erős függőséget okozó anyag, ami egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, de a tudomány mai állása szerint a dohányzással kapcsolatos megbetegedések elsődleges okozója nem a nikotin, hanem az égés, illetve az égés során keletkező füst. A cigarettafüstben rengeteg vegyi anyag található, az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala szerint több mint 7000 ilyen anyagról beszélhetünk. Ezek közül több mint 93-ról már bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Ha pedig a cigarettafüstben ennyi káros anyag van, akkor az is könnyen belátható, hogy ez nemcsak a cigarettázóknak, hanem a környezetükben lévőknek is jelentős problémákat okozhat, hiszen a cigaretta égése közben keletkező káros anyagok őket is érik.

2. Tévhit: A dohányzás csak a dohányosok problémája

A dohányzás a saját és a passzív dohányosok szervezete mellett a környezetre is rendkívül káros. Az eldobált cigarettacsikkek például számos toxikus anyagot és műanyagot is tartalmaznak. Az Anglia Ruskin Egyetem kutatásainak becslése alapján évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobnak el az emberek világszerte, így jelenleg ez a műanyagszennyezés egyik legelterjedtebb formája. Ezenkívül a csikkek a talajba kerülve bizonyos növények fejlődését is gátolják.

A cigarettázás légszennyezési problémákat is okoz, a szennyezett levegő pedig komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Egy 2019-es kutatás szerint hosszú távon a légszennyezés akár a dohányzáshoz hasonló mértékben járulhat hozzá a tüdőtágulás kialakulásához. A szennyezett levegő pedig nemcsak a szabadban probléma, hanem zárt térben is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben tisztább lehet, mint a levegő a saját nappalinkban, ugyanis bizonyos ártalmas légszennyező anyagok a belső terekben, így például a lakásokban, magasabb koncentrációkban fordulhatnak elő, mint a szabadban.

3. Tévhit: A dohányzás minden formája ugyanolyan ártalmas

A legjobb megoldás természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, akkor saját magunk és szeretteink egészségéért, valamint a környezetünkért is azzal tesszük a legtöbbet, ha végleg leszokunk. A leszokással ugyanis egyértelműen csökkenthető a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata, ezért ha valaki elhatározta, hogy leszokik, azt ebben támogatni szükséges.

Azok, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, ma már tájékozódhatnak a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes technológiákról. Tudatos döntésekkel tehát ebben az esetben is csökkenteni tudjuk az ártalmakat, hasonlóképpen, ahogyan például energiatakarékos eszközök használatával vagy az erőforrásokkal való takarékoskodással is tehetünk a környezetünkért.

A különböző füstmentes technológiákban közös, hogy füst és égés nélkül működnek, így kiküszöbölhetővé válhat a füstben található ártalmas anyagok egy része. Ha nincs égés és füst, kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadulhat fel. Ezeknek a füstmentes technológiáknak a hatása teljesen különböző, még a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy eltérések lehetnek. Ilyen füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta és az egyéb, kémiai reakcióval működő vagy a különféle elveken működő dohányhevítéses technológia. A dohányhevítéses technológiák olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy dohány- és nikotinpára szabaduljon fel, de még ne történjen égés. Az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák dohány helyett nikotintartalmú folyadék vagy nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát.

Azonban a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen a hosszú távú hatásuk egyelőre nem ismert, és így is jut nikotin a szervezetbe, ami egy erős függőséget okozó anyag. A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését tehát továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes mellőzésével érhetjük el.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.