2018.07.20. 14:56
MVM Energia Kisokos 3. – Zöldenergia az iparban
A megújuló energia hasznosításáról a legtöbb embernek a háztetőkön csillogó kisebb, vagy az ipari méretű nagyobb napelemparkok jutnak eszébe először, de a szélkerekek és a geotermikus energia is az első gondolatok között van. Azonban több más módja is létezik a zöld források hasznosításának, a lakosság közvetlen kiszolgálásán túl az iparban és a mezőgazdaságban.

Forrás: Shutterstock
Sokszínű földhő
Az élelmiszertermelésben egyre fontosabb szerephez jut a geotermikus energia, vagyis a föld hőjének hasznosítása vagy hőszivattyúval, vagy a termálvíz felhozatalával. A kertészetekbe, üveg- és fóliaházakba azért érdemes a gazdálkodóknak bevezetniük a geotermikus energiát – jellemzően a termálvizet -, mert így akár 80 százalékkal csökkenhet a fűtésköltségük. Emellett a terményszárításhoz is hasznosítható a föld hője.
Az olcsó és környezetkímélő energiát érdemes a távhőszolgáltatáshoz is felhasználni. Számos ilyen rendszer működik hazánkban, és várható továbbiak kialakítása is, hiszen – köztudottan – Magyarország igen gazdag geotermikus készlettel gazdálkodhat.
Habár első ránézésre kézenfekvőnek tűnik a földhő hasznosítása, korlátai is vannak: amellett, hogy nem mindenhol érhető el könnyen, a fenntarthatóság érdekében érdemes volna visszatáplálni a lelőhelyre a használt termálvizet, ám a művelet sok beruházás nyereségességét megkérdőjelezné. Gondot okozhatnak a vezetékekben a termálvízből kicsapódó ásványi anyagok is, esetenként megnövelve a karbantartási költségeket.
Szilárd- és légnemű hulladékok
Több módon hasznosíthatók a hulladékok az energetika területén. Egyfelől a kommunális hulladék eltüzelésével lehetséges villamos energia és hőenergia termelése. Magyarországon a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű üzemel ilyen elven – és várható egy másik üzem megépítése is -, de Svédország például már hulladékimportra szorul, annyira bevált e megújulónak számító alapanyag felhasználása.
A biomassza-tüzelésű erőművek is lényegében hulladékot hasznosítanak, az alapanyagot az erdészetek és a mezőgazdaság biztosítja számukra. Ide sorolhatjuk a legnagyobb arányban metánt és szén-dioxidot tartalmazó biogázt is: nagyobb mennyiségben például szennyvíztelepeken termelődik, de hulladéklerakókban is keletkezik (ez utóbbit depóniagáznak hívjuk).
Ezek begyűjtése azért is előnyös, mert így az üvegházhatású gázok nem a légkörbe kerülnek, a hasznosításuk során a földgázt helyettesítik.
Hulladék ugyan, de eltér a fenti formáktól a hulladékhő, amely az egyes gyártási és energetikai folyamatok során nem hasznosuló energia. Ez sok esetben hasznosítatlanul kikerül a környezetbe füstgáz, meleg víz vagy gőz formájában, de a mind több gyár igyekszik visszaforgatni az üzemi folyamataiba. Az sem ritka, hogy az adott cég saját épületeit fűti a hulladékhővel, de üvegházak, vagy akár lakóépületek fűtési rendszerébe is átvezethető.
Napelemek az iparban
A szolárenergia hasznosítása nem csak a lakosság, hanem a vállalatok körében is egyre népszerűbb. Gyártóüzemeknél, ipari parkoknál jó eséllyel a napelemek által termelt összes villamos energia helyben hasznosulhat, tekintettel a gyártás, üzemelés folyamatosságára.
Ezáltal közvetlenül takarít meg áramot az üzemeltető, de kereskedésre is vállalkozhat: eladhatja az államnak a zöld áramot a kötelező átvételi rendszerben, míg a beszállítójától annál alacsonyabb szerződéses áron vásárolja a villamos energiát.
Az energiavállalatok előszeretettel bővítik erőmű portfóliójukat napelemparkokkal a fenntartható áramtermelés jegyében.