Virrasztottak a sírkert előtt, tartva a román emlékmű felavatásától

Romániai magyar pártok és civil szervezetek képviselői virrasztottak az úzvölgyi katonatemető előtt péntekre virradóra, attól tartva, hogy a Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata mégis megpróbálja felavatni az osztrák-magyar sírkertben a román katonák törvénytelenül létrehozott emlékművét és parcelláját.

Úzvölgye, 2019. május 17. A csíkszentmártoni önkormányzat dolgozói karbantartást végeznek a Székelyföld határán fekvõ Úzvölgye átalakított magyar katonai temetõjében 2019. május 17-én. A Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata román katonasírok parcelláját hozta létre a temetõben anélkül, hogy engedélyt kért volna a temetõt fenntartó és gondozó Csíkszentmárton önkormányzatától. A román hõsi emlékmûvet és sírokat május 17-én szerette volna felavatni a dormánfalvi önkormányzat, de az ünnepség a magyarok tiltakozása miatt elmaradt. MTI/Veres Nándor

Forrás: MTI

Fotó: Veres Nándor

Bedő Zoltán, a Magyar Megmaradásért Mozgalom vezetője az MTI-nek a helyszínről telefonon elmondta: az éjszaka folyamán hosszabb-rövidebb időre 200-an is megfordultak a temető körül, de 70-80-an állandóan a bejáratnál tartózkodtak.

A dormánfalvi önkormányzat által péntek délelőttre meghirdetett, majd lemondott avatásra nem érkeztek Bákó megyei résztvevők, csupán a román karhatalomnak tulajdonított gépkocsik haladtak el többször is a temető előtt, amelyekből filmezték az őrt állókat – tette hozzá.

Csütörtök délután egy civil akciócsoport – amelynek tagjai nem fedték fel kilétüket – fekete fóliába csomagolta a román emlékművet és a névtelen román katonák emlékére állított betonkereszteket. Az úzvölgyi kezdeményező bizottság jelen lévő tagjai provokatívnak tekintették az akciót, és a civilek távozása után eltávolították a fóliát a román keresztekről.

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, ahol félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állított fel. Ezek felavatását a moldvai kisváros önkormányzata május 17-ére hirdette meg, de – miután a román hatóságok törvénytelennek nyilvánították az emlékműállításra kibocsátott építési engedélyt – Constantin Toma polgármester bejelentette, hogy elhalasztják az avatást.

Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, amelynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.

A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székely kapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították.

Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.

Borítókép: A csíkszentmártoni önkormányzat dolgozói karbantartást végeznek az Úzvölgye magyar katonai temetőjében 2019. május 17-én