példátlan lépés

2020.12.05. 08:25

Tizenhat éve árulta el Gyurcsány először a magyarokat

Tragikus évforduló a mai: tizenhat évvel ezelőtt, 2004. december 5-én került sor a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra, amelynek kampányában az akkor regnáló Gyurcsány-kormány a határon túli magyarok elleni voksolásra buzdított – hívja fel a figyelmet Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője. Kifejtette, a díszletek ugyan változtak, ám a baloldal szemében a politikai haszonszerzés elsődlegességét sem a nemzeti összetartozás, sem az emberéletek és a munkahelyek védelmének szempontja nem írhatja felül.

Budapest, 2020. augusztus 3. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke felszólal napirend elõtt az Országgyûlés rendkívüli plenáris ülésén 2020. augusztus 3-án. A Fidesz és a KDNP frakció, illetve a kormány tagjai nem jelentek meg, így a napirend elõtti felszólalások után véget ért az ülés, amelyet a DK azért kezdeményezett, mert álláspontjuk szerint a miniszterelnök a júliusi EU-csúcson szembement az Országgyûlés döntésével. MTI/Kovács Tamás

Forrás: MTI

Fotó: Kovács Tamás

Erdős Gergely elemzése kiindulópontjaként leszögezi, hogy nemzetközi összehasonlításban példátlannak tekinthető, hogy egy hivatalban lévő kormány a saját nemzettársai ellen folytasson kampányt – számolt be róla a Magyar Nemzet.

Európa országaiban ugyanis – az egyes politikai erők közti nézetkülönbségek ellenére – egyfajta nemzeti minimumként tételezhető, hogy a nemzeti összetartozás minden mást megelőző érték, amelyet nem lehet aktuálpolitikai számítások tárgyává tenni.

A hazai baloldal szemében ugyanakkor a külhoni magyarok státuszánál fontosabb volt a jobboldallal szembeni hangulatkeltés, a nemzeti szolidaritás „leértékelése” a politikai ellenfeleik hiteltelenítése érdekében

– mutat rá az elemző.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció húzása tökéletesen illeszkedett a szociális demagógiára épülő, a kétezres évek első felében folytatott politikai marketingtevékenységükbe. Gyurcsány Ferenc szerint a magyar adófizetőknek egy évben plusz 168 ezer forintot kell fizetniük, amennyiben a határon túli magyarok számára bevezetik a kedvezményes honosítás lehetőségét, Lendvai Ildikó az ország gazdaságának összeroppanását vizionálta, a szabaddemokraták „kalkulációi” szerint pedig az anyaországi magyaroknak évente súlyos százmilliárdokat kellett volna fizetniük a referendum sikeressége esetén – idézi fel Erdős Gergely, hozzátéve:

érdekes, hogy a baloldal több mint tíz évvel később, a migrációs krízis kirobbanásakor – az Európába érkező illegális migránsok tekintetében – már megfeledkezett a magyarság ellen egykoron bevetett gazdasági érveiről.

A Századvég elemzője szerint ugyanakkor nem a szóban forgó népszavazás volt az utolsó alkalom, amikor a baloldal a nemzet közös ügyei, vagyis a nemzeti összefogás iránt érdektelenséget mutatott. Fontos hangsúlyozni, hogy a koronavírus-járvány térhódításának kezdetével számos európai országban létrejött valamiféle konszenzus a kormányoldal és az ellenzék között a pandémia által előidézett kihívások hatékony leküzdése érdekében,

a hazai baloldali pártok azonban tavasz óta álhírek, illetve félrevezető vélemények terjesztésével, valamint egyéb, politikai indíttatású akciókkal igyekeznek aláásni az eredményes védekezésbe vetett közbizalmat, várva a jobboldali kormányzat bukását

– emlékeztet Erdős Gergely.

Mindezek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette ellenzék semmit sem tanult a múlt hibáiból. A díszletek ugyan változtak, ám a baloldal szemében a politikai haszonszerzés elsődlegességét sem a nemzeti összetartozás, sem az emberéletek és a munkahelyek védelmének szempontja nem írhatja felül – zárja írását a Századvég elemzője.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!