Így politizálnak a baloldalon az aranyérmek nyomában

A baloldali politikusok haszonleső divatpolitizálást folytatnak, így egyebek mellett a sport kérdésében is arra hajlanak, amerre éppen a szél fúj – hangsúlyozta Deák Dániel a Magyar Nemzetnek. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette, hogy ez történt a tokiói nyári olimpia ügyében is, hiszen míg korábban a baloldali kormányok is szerettek volna hazai rendezésű olimpiát, sőt még az Orbán-kormány idején is támogatták ezt a kezdeményezést, a Momentum 2017-es, Nolimpia népszavazási kezdeményezésével intenzív sportellenes kampányba kezdtek.

A vezető elemző kifejtette: a Momentum kampányszlogenje akkor úgy szólt: „Nem az olimpiára, igen a jövőnkre!” Ehhez csatlakozott az összes baloldali politikus, miközben azelőtt pár hónappal még teljes mellszélességgel kiálltak a magyar rendezésű olimpia mellett.

„Hasonlót tapasztalhattunk a foci Eb kapcsán is, hiszen éveken át élesen támadták a stadionfejlesztéseket, a Puskás Arénát is pénzkidobásnak tartották, majd amikor a sportsikerek hatására már cikivé vált a sportellenes álláspontjuk, már a telt házas stadion­ban fotózkodtak”

– mondta.

Deák Dániel emlékeztetett: a rendszerváltoztatás után az állam egyik napról a másikra kilépett a sport mögül úgy, hogy nem volt magántőke, ami a továbbiakban biztosította volna a finanszírozást. Ezt a hátrányt hozta be az Orbán-kormány 2010 után az állami szerepvállalással, melynek keretében minden sportág finanszírozását igyekezett rendbe tenni, az infrastruktúrát fejleszteni. Az elemző hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy évtized sportberuházásainak eredményei mára beértek: egyre sikeresebben szerepel a magyar fociválogatott, az olimpián 25 éve nem látott sikereket ért el a magyar küldöttség, rá­adásul a legfiatalabb korosztály körében egyre többen sportolnak, a menzareformnak, a mindennapos testnevelésnek és egyéb intézkedéseknek köszönhetően sokkal egészségesebben élnek.

„A haszonleső balliberális politikusok így ma már nem követelnek stadionstopot vagy Nolimpiát, sőt mintha sosem ellenezték volna a stadionfejlesztéseket, ma már ott feszítenek a focimeccseken, olimpikonokat méltató nyilatkozatokat adnak ki”

– hangsúlyozta. Hozzátette, hogy ez a haszonleső politika inkább nevetségessé teszi őket, ráadásul még a saját követőik sem tudják hova tenni mindezt, sokan értetlenségüknek is hangot adtak emiatt.

Közismert: a Momentum elnöke pár éve a magyar foci kapcsán még a következőket nyilatkozta: „Az nekem nem elég, már bocsánat, hogy azért, mert magyar vagyok, ezért nekem szeretnem kell a magyar focit, bármennyire is szar az. Én nem fogom ezért.”

Fekete-Győr András később mégis a magyar válogatott meccsein pózolt a lelátón. A balliberális politikus hasonlóan cselekedett az olimpia kapcsán is.

Jó példa a fentiekre a Párbeszéd főpolgármestere, a baloldali előválasztás egyik miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely is, aki előbb stadionstopot hirdetett, majd a Puskás Aréna lelátójáról készített kampányképeket, de még ma is a budapesti atlétikai világbajnokság megfúrásával fenyegeti a kormányt. A főpolgármester sportellenes kampányának egyik fő támogatója egyébként a mindenhol korrupciót, visszaélést kiáltó Hadházy Ákos.

Ám a baloldalon nem fürdőzik mindenki a sportolóink sikereiben: a korábban még az úszók eredményeit kritizáló DK-s Gréczy Zsolt alaposan leértékelte a magyar csapat olimpiai szereplését, és néhány áldicséret mellett egy ilyen mondatot is elhelyezett bejegyzésében: „2016-ban 12. helyen végeztünk az éremtáblán, most a 15. hely jutott. Ez minden idők második legrosszabb szereplése az olimpiák történetében…”

A DK politikusa megfeledkezett arról, hogy a 2008-ban, a Gyurcsány-kormány idején Pekingben a 21. helyen végeztünk az éremtáblázaton, és feleannyi érmet hoztunk el, mint idén. Messze az volt minden idők legeredménytelenebb magyar olimpiai szereplése.

Amennyiben az érmek számát nézzük, akkor most a 13. helyen végeztünk, 2008-ban pedig csak a 20. helyen zártunk ebben az összevetésben. A 2016-os Rio de Janeiró-i olimpián szerzett 15 érem a 18. helyhez volt elég az összes szerzett érem szempontjából, és „csak” azért végeztünk a 12. helyen a hivatalos éremtáblázaton, mert az aranyak számát veszik előre, ami akkor nyolc volt, de ebből hármat az úszó Hosszú Katinka szerzett. Ezt is figyelembe véve nyugodtan kijelenthetjük, hogy a mostani olimpián eredményesebben szerepeltek a sportolóink, mint az öt évvel ezelőttin, azaz a magyar sport – Gréczy Zsolt sugalmazásával ellentétben – dinamikusan fejlődik, és magyar szempontból eddig ez volt a legsikeresebb XXI. századi olimpia.

Borítókép: Szilágyi Áron, miután ismét megvédte olimpiai bajnoki címét a férfi kardozók egyéni versenyének döntőjében a tokiói nyári olimpián