Húsz francia tábornok: a szétesés szélén áll Franciaország

A felhívás – amelyben mintegy húsz nyugalmazott tábornok, száz, szintén többségében nyugalmazott magas rangú tiszt és több mint ezer katona Emmanuel Macron államfőt a patriotizmus képviseletére kéri – a Valeurs Actuelles című jobboldali hetilapban április 21-én jelent meg, a Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök elleni puccskísérlet hatvanadik évfordulóján.

Az aláírók

elítélik „a szétesést, ami a hazát sújtja”, „a közösségek közötti gyűlölködést, amelyet egyfajta antirasszizmus táplál”, „az iszlamizmust és a külvárosi hordákat”, amelyek „az alkotmányunkkal ellentétes dogmák alá” kényszerítették az ország egy részét.

A katonák írásukban jelezték, hogy „készen állnak olyan politikusokat támogatni, akik a nemzet megóvására tekintettel vannak”. Arra is felhívták a figyelmet, hogy

amennyiben a jelenlegi politika folytatódik, „az aktív bajtársak beavatkozására lesz szükség”.

Franciaországban katonák ilyen jellegű állásfoglalása példátlan, a politikai vitáktól magát hagyományosan távol tartó francia hadsereg beceneve egyébként „a Nagy Sirály”.

A baloldal és a kormány megbüntetné őket

A cikkre elsőként a radikális baloldal reagált szombaton, s mindenekelőtt a kormány hallgatását kifogásolta.

Jean-Luc Mélenchon, a Lázadó Franciaország elnöke hétfőn a párizsi ügyészségtől kérte, hogy indítson eljárást a felhívás aláíróival szemben. „Mélenchon sokkal több energiát fordít a katonák szapulására, mint az iszlamisták bírálására” – vélte hétfőn a politikai paletta másik szélén álló Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke.

A vitába kedden végül a védelmi miniszter, Florence Parly is beleszólt, és arra emlékeztetett, hogy Franciaországban minden köztisztviselőre, így a rendvédelmi szervek és a hadsereg tagjaira is vonatkozik a „visszafogottság kötelezettsége”.

„Ami a visszafogottság kötelezettségét megsértő katonákat illeti, természetesen lesznek szankciók, ezért megkértem a vezérkari főnököt, hogy azok ellen, akik az aláírók között aktív katonák, alkalmazza a katonák státuszára vonatkozó szabályokat, azaz szankciókat” – mondta a tárcavezető a France Info hírrádióban. „Elfogadhatatlan, ami történt” – fogalmazott a miniszter, aki egyébként vasárnap már „felelőtlennek” nevezte az írást. Jelezte azt is, hogy a felhívást aláíró nyugdíjas tábornokok ellen is lehetségesek szankciók, miután rájuk is vonatkozik a visszafogottság kötelezettsége.

Marine Le Pen a katonák mellé állt

Marine Le Pen, aki a felmérések szerint a jövő évi elnökválasztás első fordulóját a 2017-es voksoláshoz hasonlóan megnyerheti, kedden ismételten támogatásáról biztosította az elégedetlen katonákat, és azt kérte, szavazzanak rá jövőre.

A Nemzeti Tömörülés elnöke a France Info hírrádióban elmondta: egyáltalán nem bánta meg, hogy nyilvánosan támogatta a katonákat, és elítélte a kormány fellépését az aláírókkal szemben, mert szerinte félreértés katonai akcióra való felhívásként értelmezni a cikket.

„Ezek a katonák azt mondták ki, hogy alkalmazni kell a törvényeket, hogy hazánk helyzete elképesztően nyugtalanító. A jogmentes zónák, a bűnözés, az öngyűlölet, az a tény, hogy a vezetőink elutasítják a patriotizmust, hozzájárulnak a nemzet széteséséhez”

- mondta a pártelnök.

„Azt üzenem nekik, hogy osztom a fájdalmukat, az álláspontjukat, de azt is, hogy ezeket a problémákat kizárólag csak a franciák által jóváhagyott politikával lehet rendezni, természetesen demokratikus keretek között” – tette hozzá Marine Le Pen.

A Valeurs Actuelles című hetilap a múlt héten Philippe de Villiers volt jobboldali miniszter és esszéista Felkelést hirdetek című írását közölte. Testvére, Pierre de Villiers 2017-ben a hadsereg költségvetési megszorításai elleni tiltakozásul mondott le vezérkari főnöki tisztéről, s a tábornok nem titkolt szándéka jelöltetni magát a jövő évi elnökválasztáson.

Borítókép: Őrt álló katonák Párizs belvárosában