A tálibok több segélyt kértek a nemzetközi közösségtől

Egy tálib szóvivő vasárnap arra kérte a nemzetközi közösség tagjait, hogy támogassák jobban Afganisztánt, aláhúzva, hogy az iszlamisták nem terroristák.

Screen grab of video showing Taliban leader Mullah Baradar Akhund (front, center) speaks congratulatory message for the victories in Afghanistan in Kabul on Sunday Aug 15, 2021. Born in 1968, Mullah Abdul Ghani Baradar, also called Mullah Baradar Akhund, is the co-founder of the Taliban in Afghanistan.He was the Deputy of Mullah Mohammed Omar. (Taliban Handout) (Photo by EyePress News / EyePress via AFP)

Forrás: EyePress/AFP

Fotó: EyePress via AFP

Matiulláh Rúháni, Kunduz tartomány szóvivője jelezte:

a segély befektetések, újjáépítési projektek formáját is öltheti, vagy érkezhet bármiféle humanitárius támogatás keretében, amelyet Afganisztán kormányának vagy állampolgárainak nyújtanak. Kiemelte: a tálibok nagyon örülnének a segítségnek.

A tálibok augusztus 8-án foglalták el Kunduzt, majd augusztus 15-én harc nélkül bevonultak Kabulba, és átvették a hatalmat.

Az utolsó amerikai katona augusztus végén hagyta el Afganisztánt, és ezzel véget ért a nemzetközi haderő csaknem húszéves missziója az ázsiai országban.

Rúháni bírálta a nemzetközi közösséget, mert az elmúlt húsz évben támogatta a radikálisok szerint korrupt kabuli kormányt, de felfüggesztette a segélyeket, amikor a tálibok jutottak hatalomra. Megjegyezte: a tálibok békét hoztak Afganisztánnak. „Nem vagyunk terroristák” – tette hozzá.

Szakértők rámutattak:

a nemzetközi közösség tagjai azt latolgatják, miként viszonyuljanak a tálibokhoz, akik számos emberi jogi visszaélést követtek el az elmúlt években, viszont jelenleg úgy tűnik, nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy elkerülhetővé váljon a humanitárius katasztrófa Afganisztánban.

Két évtizeddel korábban, 1996 és 2001 között a tálibok vasszigorral vezették az ázsiai országot. Kabulban csak ritkán volt áramellátás, és a lakosság létszáma alig érte el az egymilliót. Betiltották a televíziót, a fotózást, a zenét, és zárt ajtók mögé száműzték a nőket, akik nem tanulhattak és munkát sem vállalhattak.

Rúháni nem kommentálta a tálibok nőkkel szembeni politikáját. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy a radikálisok számára minden állampolgár egyaránt értékes, legyen szó nőkről vagy férfiakról.

Eközben Kabul ügyvivő polgármestere elmondta: a tálibok a város sok női alkalmazottját felszólították, hogy maradjon otthon.

Hamdulláh Namoni vasárnap újságíróknak azt nyilatkozta, csak azoknak engedték meg, hogy folytassák a munkát, akiket nem tudtak férfi dolgozókkal helyettesíteni. Ilyenek voltak például a tervezési és mérnöki osztály nagy szaktudással bíró munkatársai, illetve a női nyilvános illemhelyek dolgozói.

A polgármester hozzátette: egyelőre nem született végleges döntés a kabuli önkormányzat női munkatársainak ügyében, akik addig is megkapják a fizetésüket.

Emlékeztetett: a tálibok hatalomátvétele előtt is a háromezer önkormányzati dolgozó mindössze egyharmada volt nő.