Csatlakozás: Szerbiának csak a hitegetés, míg Ukrajnának minden jár

Több mint tizenegy évvel ezelőtt kezdte meg Szerbia az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokat, amelyek röviden úgy foglalhatók össze, hogy stagnálás és visszalépés. A folyamat mérlege a következő: 22 tárgyalási fejezetet nyitottak meg, de a 35-ből mindössze kettőt zártak le ideiglenesen.

Bár a köztársasági elnök és a kormány kilátásba helyezte, hogy 2024 végére a tagállamok zöld jelzést adhatnak az új 3. klaszter megnyitásának, ami további három új fejezet megnyitását jelentené, ez nem valósult meg. Brüsszel nem hagyta jóvá a lépést.

Pedig Belgrád a maga részéről igyekszik mindent megtenni, s az ország stratégiai célkitűzése az uniós tagság. Az elmúlt évben például Szerbia elfogadta az Európai Unió nyugat-balkáni növekedési tervének végrehajtására vonatkozó reformmenetrendet. A kormány az EU egyes politikáihoz való csatlakozáson is dolgozott, például az egységes euró fizetési övezethez (SEPA). A fő cél – új fejezetek megnyitása – azonban három év stagnálás után sem valósult meg.

Az elmúlt öt évben Szerbia csak egy tárgyalási klasztert tudott megnyitni 2021 decemberében, ami négy új fejezet megnyitását eredményezte. Szerbia útjának fő akadályai Brüsszel szerint a jogállamiság helyzete és az EU közös külpolitikájához való igazodás hiánya, amelyeket a tagállamok kormányai a továbbra is leeresztett „sorompó” okaként említenek.

Alekszandar Vucsics elnök nemrégiben ambiciózusan 2026 végét jelölte meg határidőként, ameddig az országnak teljes mértékben összhangba kellene hoznia jogszabályait az európai jogszabályokkal. Ennek eléréséhez az egész folyamatnak jelentősen fel kellene gyorsulnia az elmúlt 11 év dinamikájához képest.

Ehhez viszont nem nem elegendő Belgrád szándéka, a brüsszeli elit jóváhagyása nélkül nem tud előrébb jutni az ország, s míg a korrupcióban fürdőző Ukrajnát minden egyes megszólalással dicsérik az EU vezetői, így a háborúpárti Manfred Weber és Ursula von der Leyen is, addig Szerbia számára a legtöbb esetben csak a kritika jut.

Brüsszel mindent odaadna Ukrajnáért

Mint arról a Magyar Nemzet korábban már beszámolt, Ukrajna támogatása és az orosz–ukrán háború folytatása minden felett áll Brüsszel számára. Manfred Weber nem egyszer hangoztatta, Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása mindenek előtt áll, még akkor is, ha Kijev csatlakozása hatalmas kockázatokkal járna az EU számára. 

Weberéhez hasonló az álláspontja a háborúpárti Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság vezetőjének is. Úgy fogalmazott:

Magyarország kormánya a közösségi oldalán Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban a következőket írta:

A bejegyzéshez csatolt videóban pedig az olvasható, hogy a Tisza Pártot magába foglaló Európai Néppárt Ukrajna gyorsított csatlakozásáról és még több pénz küldéséről döntött.

A szerbek hitegetéséről és Ukrajna gyorsított tagfelvételéről további részleteket itt olvashat.