Rekordszámú drónnal támadta Ukrajnát az orosz hadsereg

Ukrán főügyészség: újabb öt ukrán hadifoglyot végeztek ki az oroszok

Eljárást indítottak az ukrán hatóságok újabb öt ukrán hadifogoly orosz erők általi megölése ügyében - közölte kedden a főügyészi hivatal.

Az előzetes információk szerint novemberben az orosz megszállók megrohamozták az ukrán védelmi erők állásait a Donyeck megyei Pokrovszknál, Petrivka falu közelében. Az offenzíva miatt az ukrán fegyveres erők öt katonája kénytelen volt visszavonulni, és elrejtőzni egy családi házban. Az orosz hadsereg körbezárta a házat, fogságba ejtette az ukrán katonákat, és arra kényszerítette őket, hogy fegyvereiket a házban hagyva menjenek ki onnan és feküdjenek a földre. 

- fejtette ki a hivatal.

Tarasz Szemkiv, az ukrán főügyészség háborús bűntettekkel foglalkozó osztályának helyettes vezetője egy múlt pénteki tévéműsorban elmondta, hogy hónapról hónapra egyre több ukrán hadifoglyot végeznek ki az oroszok, és ez az idén vált „gyakorlattá". Az akkori adatokat ismertetve közölte, hogy 53 büntetőeljárásban vezeti a nyomozást az ügyészség 177 ukrán hadifogoly kivégzése miatt.

Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló ukrán csapatok Horticja hadseregcsoportjának szóvivője egy tévéműsorban megerősítette azt a már korábban nyilvánosságra került információt, hogy az ukrán csapatok teljesen kiszorították az orosz erőket a Harkiv megyei Kupjanszkból. Hozzátette, hogy a térségben a városhoz vezető utakat is az ukrán hadsereg tartja ellenőrzése alatt.

A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy az orosz erők kedden több helyen a régióban robbantást hajtottak végre, és ezek miatt Herszon városban három, Beriszlavban pedig egy ember megsebesült.

Az ukrán katonai hírszerzés a Facebook-oldalán közölte, hogy lehallgattak egy beszélgetést, amely az Oroszország által a kurszki régióban állomásoztatott észak-koreai katonák között hangzott el. Ebben egyebek mellett egy rádiós ügyeletes teszteli a kommunikációs kapcsolatot és utasításokat ad.

Andrij Nyebitov országos rendőrfőnök-helyettes a rendőrség közleménye szerint kijelentette: súlyos destabilizáló tényező, hogy Oroszország Telegram-csatornákon toboroz ukránokat különböző szabotázscselekményekre. Rámutatott arra, hogy

A védelmi minisztérium közölte: már három hete folytat beható vizsgálatot annak kiderítésére, miként szállíthattak rossz minőségű 120 milliméteres aknagránátokat a fronton harcoló ukrán egységeknek. A nyilvános kommentár hiánya nem jelenti azt, hogy a minisztérium ne reagálna a hadseregtől érkező vagy a médiában megjelenő információkra - jegyezte meg a tárca. Leszögezte: a minisztérium felfüggesztette ezeknek a lőszereknek a felhasználását, valamint a harci egységeknek való szétosztását mindaddig, amíg a rendellenes működés okait meg nem határozzák. A leszállított lőszertételt további nyomozás céljából lefoglalták, cserébe import aknákat szállítanak. Az Állami Nyomozó Iroda (DBR) büntetőeljárást indított az ügyben.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy 

A legforróbb a helyzet változatlanul a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében, amelyeket az ellenség 97 alkalommal támadott meg. A vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 734 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 19 tüzérségi fegyvert és 72 drónt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti videóüzenetében arról számolt be, hogy az orosz erők - az előzetes információk szerint rakéta-sorozatvetővel - tüzet nyitottak az északkelet-ukrajnai Szumi városra. 

 „Csakis úgy tudjuk valóban megvédeni magunkat az ilyen fegyverektől, ha megsemmisítjük a kilövőrendszereket, amelyek orosz területen vannak. Éppen ezért olyan fontos számunkra, hogy mélységi csapásokat hajthassunk végre orosz területeken" - hangsúlyozta az elnök.

Lavrov: a NATO „elvetette az illemet” a preventív csapás mérlegelésével

A NATO „elvetette az illemet”, amikor megengedte magának, hogy orosz területre irányuló megelőző csapások lehetőségét mérlegelje – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Független Államok Közössége (FÁK) tagállamai biztonsági és hírszerző szolgálati vezetőinek keddi találkozóján.

– mutatott rá Lavrov.

Egy brüsszeli konferencián Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának vezetője nemrégiben arra szólított fel, hogy konfliktus esetén több fegyvert kell gyártani az Oroszország mélyén végrehajtott precíziós csapásokhoz.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak nyilatkozva felelőtlenségnek nevezte a nukleáris fegyverek Ukrajnába telepítése lehetőségének latolgatását. A Kreml tisztségviselője a The New York Times amerikai lapnak arra az értesülésére reagált, amely szerint amerikai és európai tisztviselők atomfegyverek Ukrajnába telepítését javasolták.

Peszkov érvelése szerint a nukleáris eszkaláció kockázatainak felméréséhez alaposan tanulmányozni kell Oroszország módosított nukleáris doktrínáját, Vlagyimir Putyin elnök nyilatkozatait és a konfliktusokban érintett nyugati országok lépéseit.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az Al Arabiya televíziócsatornának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy abszolút minden „vörös vonalat” megsértettek, a nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel orosz terület belsejébe mért csapásokkal. Hangsúlyozta, hogy semmi ilyesmi nem múlik el nyomtalanul.

Medvegyev a Telegram-csatornáján arra figyelmeztetett, hogy a nukleáris fegyverek tényleges átadása Kijevnek felér egy Oroszország elleni támadással, aminek „nyilvánvaló következményei” lesznek. A volt elnök és kormányfő rámutatott, hogy így rendelkezik az Oroszország állami politikájának alapjai a nukleáris elrettentés területén című dokumentum – a módosított orosz nukleáris doktrína – 19. pontja.

Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a FÁK biztonsági elöljáróinak tanácskozásán úgy vélekedett, nem valószínű, hogy Donald Trump elnökké választása radikális változást hoz az amerikai külpolitikában.

„Sőt, az sem kizárt, hogy a távozó Biden csapata a belpolitikai harc keretében megpróbálja majd maximálisan súlyosbítani a helyzetet Eurázsiának az amerikaiak számára kulcsfontosságú régióiban” – mondta Bortnyikov.

Szerinte ez elsősorban a posztszovjet térségre, a Közel- és Közép-Keletre, valamint Délkelet-Ázsiára vonatkozik.

„A fő cél az, hogy megnehezítsék az új kormányzat számára a felgyülemlett problémák politikai megoldásának potenciális lehetőségeit” – mondta az FSZB igazgatója.

Álláspontja értelmében, amennyiben megengedik az ukrán hadseregnek, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal mélységi csapásokat mérjen orosz területre, az „elkerülhetetlenül az Ukrajnában és környékén zajló konfliktus eszkalálódásához vezet”.

„Ezenkívül az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és szövetségeseik továbbra is megpróbálnak majd durván beavatkozni a FÁK-on belüli szövetségi kapcsolatokba, blokkolni az integrációs folyamatokat, lejáratni közös fellépésünket a nemzetközösségi térség biztonságának és stabilitásának szavatolása érdekében” – hangoztatta Bortnyikov.

„Kétségtelen, hogy mindannyiunknak készen kell állnunk bármilyen provokációra” – mondta az FSZB főnöke.

Védelmi tisztviselő: Kijev „nem tudja teljesíteni” az orosz támadás miatt a gyalogsági aknák megsemmisítésére tett vállalását

Ukrajna „nem lesz képes teljesíteni” az ottawai egyezményben vállalt kötelezettségét, hogy megsemmisíti a szovjet időkből örökölt mintegy hatmillió gyalogsági aknáját – közölte kedden a védelmi minisztérium egyik tisztviselője.

Hétfő óta Siem Reap ad otthont az ottawai egyezményről ötévente tartott konferenciájának, amelyen felülvizsgálják az egyezmény végrehajtását. A megállapodás megtiltja az aláíró feleknek a gyalogsági aknák beszerzését, előállítását, felhalmozását és használatát. A benne szereplőket 164 ország vagy terület ismeri el, köztük Ukrajna, de az Egyesült Államok és Oroszország nem.

Németország újabb légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának

Még az év vége előtt újabb két német IRIS-T légvédelmi rendszer érkezik Ukrajnába – árulta el a német haderő illetékese Kijevben, írja a Magyar Nemzet.

Az IRIS-T egy csúcskategóriás föld-levegő rakétarendszer, amelyet repülőgépek, helikopterek, drónok és cirkálórakéták elleni védelemre terveztek.

Uniós biztos: elengedhetetlen, hogy az EU továbbra is támogassa Ukrajna védelmét, gazdaságát és uniós csatlakozását

Elengedhetetlen, hogy az Európai Unió, tagállamaival együtt továbbra is minden rendelkezésére álló eszközt felhasználjon Ukrajna katonai védelmének, gazdaságának, polgárainak és uniós csatlakozásának támogatására – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős tagja kedden Strasbourgban.

Az Európai Unió és tagállamai eddig összesen mintegy 124 milliárd eurót biztosítottak Ukrajnának és népének. Katonai támogatásként összesen 45,5 milliárd eurót mozgósítottak, ebből 6,1 milliárdot az Európai Békekereten keresztül. E támogatások segítenek biztosítani a szükséges fegyvereket és lőszereket Ukrajnának, valamint megerősítik az EU ipari termelési kapacitását, amely nemcsak Ukrajnának hasznos, de az európai készletek feltöltését is elősegíti. Ezenkívül az ukrán védelmi ipar 1,5 milliárd eurós támogatásban részesült, amelyet a befagyasztott orosz vagyon profitjából folyósítottak. Az EU támogatja az ukrán katonák kiképzését is – taglalta.

Reynders kiemelte: a támogatás jelenlegi szintje azonban nem elegendő ahhoz, hogy Ukrajna javára forduljon a harctéri helyzet. Oroszország háborús gazdaságra állt át, valamint Irán és Kína segítségét is igénybe veszi – hangsúlyozta.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, a magyar uniós elnökséget képviselve a vitában felszólalva elmondta: az Európai Unió és tagállamai fokozni fogják az Ukrajnának nyújtott segítséget annak érdekében, hogy a téli időszakban is biztosítsák az ukrán energiaágazat ellenálló képességét.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva tovább szítja a feszültséget, jelenleg az észak-koreai csapatok Oroszországba telepítésével, ami a konfliktus nemzetközivé válását jelenti, és egyben a nemzetközi jog és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak egyértelmű megsértése is.

„Az Európai Unió és tagállamai továbbra is segíteni fogják Ukrajnát és népét, mivel Ukrajna gyakorolja az önvédelemhez való eredendő jogát” – hangsúlyozta.

Bóka János emlékeztett arra, hogy az EU szankciókat vezetett be Oroszország, valamint Fehéroroszország, Irán és Észak-Korea ellen, válaszul az ukrajnai agresszióra. „A szankciókkal kapcsolatos munka folytatódik, és további megoldásokon is dolgoznak a kijátszás elkerülése érdekében” – jelentette ki.

Ferenc Viktória, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában felhívta a figyelmet: az eddig biztonságosnak hitt ukrajnai területeket is már légicsapások érik, például a nyugat-ukrajnai Kárpátalja megyét, amely saját lakossága mellett több százezer, a háború elől menekülő embernek nyújt biztonságos otthont. „Szívet tépő, hogy a kisebbségi jogainak korlátozását megélő kárpátaljai magyar közösség férfi tagjai is egyre nagyobb számban vesznek oda a háborúban” – emelte ki.

Hangsúlyozta: kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és elítéli az orosz agressziót. „Mélységesen elszomorít az egyszerű emberek szenvedése, akiknek a hangja ritkán hallatszik. Bízom benne, hogy a világban egyre többen megértik a diplomácia és a béketárgyalások fontosságát, és támogatják majd a háború mielőbbi lezárását, így a szenvedés is véget érhet” – jelentette ki.

Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője felszólalásban elítélte az orosz katonai agressziót, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a háború feltétlen támogatása negatív hatással van az európai emberek életére.

– mutatott rá.

Véleménye szerint ennek az egyik oka az, hogy a háborús politika részeként Európa elvágta magát az olcsóbb energiaforrásoktól, amelyeket csak jóval drágábban tud helyettesíteni.

„Az LNG-import megnőtt, nem csak az amerikai, hanem az orosz is. A Draghi-jelentés szerint a vállalatoknak kétszer-háromszor magasabb áramárakat kell fizetniük, mint az Egyesült Államokban. Ez tarthatatlan” – húzta alá. Dömötör Csaba szerint a megugró energiaárak évtizedek óta nem látott inflációt is hoztak, így a háborús gazdaságpolitika árát a családok is fizetik.

Hangsúlyozta: felmerül a kérdés, meddig támogatja a háborút az EU vezetése.

„A válasz erre az, hogy ameddig szükséges. Ezt a szlogent Joe Biden amerikai elnök járatta csúcsra, de pártja, a demokraták azóta vereséget szenvedtek. Az uniós parlamentben ülő frakciók nagy része mégis ezt a politikát folytatná” – mutatott rá.

A képviselő kiemelte: Oroszország nagy hatótávolságú rakétákat vet be, így az eszkaláció veszélye nagyobb, mint bármikor a háború kirobbanása óta.

„Az Európai Unió létrejöttekor békét és jólétet ígértek. Ez az, amit az EU egyre kevésbé tud teljesíteni, és ebben az Európai Parlament tagjai többségének nagy felelőssége van. Itt az idő, hogy az európai emberek életét is figyelembe vegyék, ne csak mások elvárásait” – zárta felszólalását Dömötör Csaba.

Videón, ahogy az oroszok megsemmisítik az ukrán állásokat

Az orosz Védelmi Minisztérium Telegram-csatornáján közzétett jelentés szerint a hadműveleti csoport tüzérsége sikeres csapást mért egy ukrán drónirányító központra Kahovka közelében – írja a Magyar Nemzet.

A bejegyzés a folyamatos harci tevékenységről és az orosz erők aktív szerepvállalásáról tanúskodik. A drónok egyre növekvő szerepe a modern hadviselésben kétségtelen, és ez a támadás is kiemeli a drónirányító központok védelmének fontosságát.

Oroszország rekordszámú drónnal támadta Ukrajnát keddre virradóan

Az orosz hadsereg 188 drónnal és négy ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát keddre virradóan, a légvédelem a célok zömét megsemmisítette, áldozatokról, sebesültekről egyelőre nincsenek információk, de az ország különböző régióiban károk keletkeztek a civil infrastruktúrában és lakóépületekben – közölte az ukrán légierő reggel.

A légierő Telegramon közzétett jelentése szerint az orosz hadsereg négy Iszkander–M ballisztikus rakétát lőtt ki az oroszországi Voronyezs és Kurszk térségéből. Emellett az éjszakai támadás során összesen 188 – a háború során az eddigi legtöbb – drónt indítottak ukrajnai célpontokra Brjanszk, Kurszk és Primorszko-Ahtarszk irányából.

A tömeges dróntámadás következtében infrastrukturális létesítményeket értek találatok, és több régióban magán- és lakóépületek rongálódtak meg, áldozatokról és sebesültekről egyelőre nincs információ – közölte az ukrán légierő.

Nem tervezi katonák küldését Ukrajnába az Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság külügyminisztere, David Lammy a G7-ek miniszteri találkozóján jelentette ki, hogy London nem tervezi katonai személyzet bevetését Ukrajnában. Ez a nyilatkozat azután hangzott el, hogy a francia Le Monde című lap arról számolt be, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország tárgyalásokat folytat katonák vagy védelmi magánvállalkozók Ukrajnába küldéséről, írja a The Kyiv Independent ukrán hírportál cikkére hivatkozva a Magyar Nemzet.

Lammy határozottan kijelentette:

Hozzátette, hogy

A francia elnök, Emmanuel Macron korábban felvetette a katonai kiképzők Ukrajnába küldésének lehetőségét, de ez az ötlet erős ellenállásba ütközött több kulcsfontosságú szövetséges, különösen Németország részéről.

Újabb rakétaszállítmányt küldtek a britek Ukrajnának

Nagy-Britannia kormánya nemrégiben újabb „több tucat” Storm Shadow cirkálórakétát juttatott el Ukrajnába – értesült a Bloomberg amerikai hírportál, számol be róla a Magyar Nemzet. A szállítmány, amelyről nem hoztak nyilvánosságra információt, néhány héttel ezelőtt érkezett meg, ennél pontosabb adatot a lap forrásai műveleti biztonsági okokból nem akartak adni.

Nem nyilatkozott a brit kormány sem, ugyanis a védelmi minisztérium szerint az információ az oroszokat segítené – írja a The Kyiv Independent ukrán hírportál. Az viszont bizonyos, hogy a rakéták még azelőtt érkeztek meg Ukrajnába, hogy a múlt héten a brit kormány engedélyt adott a bevetésükre oroszországi célpontok ellen.

Az ukrán fegyveres erők múlt héten használták először a brit Storm Shadow rakétákat orosz célpontok ellen, egy nappal azután, hogy az amerikai ATACMS rakétákat bevetették orosz területen.

Újabb orosz dróntámadás érte Kijevet

Kijevet ismét orosz dróntámadás érte – közölte a város polgármestere, írja az Origo. Vitalij Klicsko a Telegramon azt mondta az éjjel:

A légiriadók helyi idő szerint este 9 óra körül kezdődtek.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 3935-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 2886-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – olvasható a közleményben.

Ez történt hétfőn: