Ukrán válság

2024.06.14. 06:32

Putyin ismertette az orosz békefeltételeket, Zelenszkij szerint az csupán ultimátum

842. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Vlagyimir Putyin orosz elnök

Forrás: MTI/EPA/Reuters pool

Fotó: Anton Vaganov

Ukrán elnök: Putyin békejavaslata ultimátum

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken közölt békejavaslata ultimátum, arról szól, hogy az ő feltételei szerint fejezzék be a háborút, és ez semmiben sem különbözik a korábbi orosz üzenetektől - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Olaszországban, az olasz SkyTG24 hírcsatornának nyilatkozva, amelyet az Interfax-Ukrajina hírügynökség idézett.

Putyin pénteken ismertette az orosz békefeltételeket. Kijelentette, hogy Oroszország tűzszünetet hirdet és tárgyalásokat kezd Ukrajna elleni háborújának befejezéséről, ha Kijev beleegyezik NATO-csatlakozási ambícióinak feladásába, és átadja Oroszországnak teljes egészében azt a négy megyéjét, amelyre Moszkva igényt tart.

Most látjuk, hogy amit (Putyin) csinál, az a nácizmus újjáélesztése. Ez a nácizmus új hulláma, az orosz nácizmus. Azt akarja, hogy adjuk fel a megszállt területeinket, de szeretné a még nem megszállt területeinket is. Hazánk régióiról beszél, és nem áll szándékában leállni

 - mondta Zelenszkij, aki a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport csúcstalálkozóján vesz részt Olaszországban.

Szerinte ez ugyanaz, mint amit Hitler tett, amikor azt mondta a második világháború idején: "Adjátok nekem Csehszlovákia egy részét, és ezzel minden véget ér". Az ukrán elnök emlékeztetett arra, hogy akkor azonban Lengyelország és Európa megszállása következett. "A nácizmusnak ez az új hulláma soha nem áll meg. Nem szabad bízni ezekben az üzenetekben, mert Putyin ugyanazt az utat követi. Ma négy régióról beszél, korábban még csak a Krímről és a Donbászról volt szó. Nem érdekli, hogy mi történik az emberekkel, ez a nácizmus új arca" - tette hozzá az államfő.  

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az X-en reagált Putyin békefeltételeire. Leszögezte, hogy nincsen semmiféle új "békejavaslat" Oroszországból, Putyin csak "az agresszorok standard gyűjteményét adta elő, amit már sokszor hallottunk". "Beszédének tartalma meglehetősen sajátos, rendkívül sértő a nemzetközi jogra nézve, és abszolút ékesszólóan mutatja, hogy a jelenlegi orosz vezetés képtelen megfelelően felmérni a valóságot" - írta a politikus.

Értelmezése szerint Putyin a következőket javasolja Ukrajnának: "Add ide nekünk a területeidet, add fel szuverenitásodat, hagyd magad védtelenül, azaz ne csatlakozz semmilyen szövetséghez, teljesen és azonnal szüntess meg a nyugati országokkal együtt minden szankciót, hogy megtölthessük militarizált gazdaságunkat, és többet fektethessünk információs provokációkba szerte a világon". Podoljak szerint ez nem valódi békejavaslat, és Moszkva nem vágyik a háború befejezésére, arra viszont igen, hogy "ne fizessen meg ezért a háborúért, és új formátumban folytathassa azt". Ezért ismételten arra kért mindekit, hogy "szabaduljon meg az illúzióktól, és ne vegye komolyan a józan észt sértő orosz javaslatokat".

Az ukrán külügyminisztérium a honlapján kiadott közleményében jelzésértékűnek nevezte, hogy az orosz javaslat épp a Svájcban megrendezendő globális békecsúcs előestéjén hangzott el, amelyre amúgy Moszkvát nem hívták meg. Kijev szerint Moszkva célja éppen az, hogy megakadályozza a világ vezetőinek részvételét a rendezvényen.

"Meggyőződésünk, hogy minden békeszerető ország, amely tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát és őszintén törekszik a béke helyreállítására Ukrajnában, tisztában van az orosz kijelentések valódi indítékaival, és nem hagyja magát félrevezetni. Putyin nem békét keres, hanem a világ megosztását. Oroszország tervei nem a békéről szólnak, hanem a háború és az agresszió folytatásáról Európában, Ukrajna megszállásáról és az ukrán nép elpusztításáról. Ukrajna soha nem akarta ezt a háborút, és a világon mindenkinél jobban akarja, hogy véget érjen. Ahhoz viszont, hogy Oroszországot az agresszió feladására kényszerítsük, egyetlen ország erőfeszítései nem elegendőek. Államok hatékony nemzetközi koalíciójára van szükségünk, amely osztja az igazságos béke alapelveit" - írta a tárca. Kiemelte: emiatt rendkívül fontos, hogy minél több ország képviseltesse magát a svájci csúcson, és "Oroszországot ultimátumainak feladására, jóhiszemű tárgyalásokra kényszerítse, az Ukrajna elleni szörnyű rakétatámadások közepette tett propagandanyilatkozatai helyett".

Finnország ad otthont a NATO új szárazföldi parancsnoki egységének

Finnország ad otthont a NATO katonai szövetség új szárazföldi parancsnoki egységének - közölte Antti Hakkanen finn védelmi miniszter pénteken a szövetség brüsszeli ülését követően.

Finnország tavaly áprilisban csatlakozott a NATO-hoz, válaszul a vele szomszédos Oroszország ukrajnai háborújára.

"Örömmel jelenthetem ki, hogy ma minden NATO-tagállam politikai hozzájárulását adta Finnország NATO-integrációjának kulcsfontosságú céljaihoz" - mondta Hakkanen.

Hozzátette, hogy hazája az új NATO-parancsnokságnak ad majd otthont, és szárazföldi erők is jelen lesznek Finnországban.

Hakkanen elmondta, a finn NATO-parancsnokság feladata az lesz, hogy irányítsa a szárazföldi hadműveleteket Észak-Európában és Skandináviában. Nem közölt arról részleteket, hogy hol lesz a parancsnokság főhadiszállása, és arról sem, hány NATO-katona fog Finnországban állomásozni.

"A részletek kidolgozása még folyamatban van" - jelentette ki.

Hozzátette: az új NATO-parancsnoki struktúra értelmében valamennyi északi ország az észak-atlanti védelemre összpontosító, amerikai székhelyű norfolki parancsnoksága alá kerülne, míg az új tagok, Finnország és Svédország a NATO-nak a hollandiai Brunssumban lévő regionális parancsnoksága alá tartoznának, amely a keleti irányra összpontosít.

"E döntések Finnország és Észak-Európa biztonságát is megerősítik, és jelentősen javítják az egész szövetség biztonságát" - jelentette ki a finn védelmi miniszter.

Mintegy húsz csoportos csapásról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Tizenkilenc csoportos csapást hajtott végre az orosz hadsereg légi és földi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal az ukrán hadiipari komplexum vállalataira és energetikai létesítményeire - közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium a június 8-14. közötti időszakra vonatkozó hadijelentésében.

A tárca szerint támadás ért emellett katonai repülőtereket, Storm Shadow manőverező robotrepülőgépeket és más légi eszközöket tároló helyeket, lőszer- és robbanóanyag-raktárakat, csapásmérő drónokat gyártó és személyzet nélküli hajókat felkészítő objektumokat, valamint ukrán alakulatok és külföldi "zsoldosok" ideiglenes telepítési helyeit.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat frontszakasz közül ötben előrenyomult, és három teleülést elfoglalt, miközben 79 ukrán ellenrohamot vert vissza. Az orosz hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek ebben az időszakban csaknem 12 800 katonája esett el, vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén, 46 katonája pedig megadta magát.

A minisztérium a héten megsemmisített ukrán katonai haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy Mig-29-es, egy Szu-25-ös és egy Szu-27-es repülőgépet, két Mi-8-as helikoptert, két harckocsit, 31 páncélozott harcjárművet - köztük négy amerikai Bradley és két német Marder gyalogsági harcjárművet -, 17 amerikai M777-es vontatott tarackot, két cseh Vampire sorozatvetőt, kilenc elektronikai hadviselési állomást, 13 ATACMS műveleti-harcászati rakétát, amerikai Patriot légvédelmi rendszerek három rakétáját, két Neptun hajóelhárító rakétát, két HARM radarelhárító rakétát, nyolc amerikai JDAM és francia MAMMER irányított légibombát, különböző sorozatvetők 46 rakétáját, továbbá 465 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az orosz légvédelem csak az éjszaka folyamán 87 távirányítású repülőszerkezetet lőtt le, közülük hetvenet a rosztovi régió légterében.

A Belgorod megyében lévő Sebekinóban tüzérségi csapás következtében beomlott egy négyemeletes lakóépület lépcsőháza és 15 lakás. Vjacseszlav Gladkov kormányzó szerint legkevesebb heten megsebesültek, és több lakót maga alá temetett a törmelék. A Kurszk megyei Szudzsában egy civil életét vesztette.

Alekszej Ivlijev, az orosz NTV tévécsatorna haditudósítója, aki csütörtökön ukrán ágyútűzbe került a donyecki régióban lévő Horlivkában, a televízió Telegram-csatornáján közölte, hogy az egyik karját elvesztette. Munkatársa, Valerij Kozsin operatőr életét nem tudták megmenteni az orvosok. Halála ügyében az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított.

Az orosz déli körzeti katonai bíróság terrorszervezetnek minősítette a Georgiai (Grúz) Nemzeti Légiót. A döntésről az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) sajtószolgálatának pénteken kiadott közleménye számolt be. Eszerint a 2014-ben az ukrán katonai hírszerzés segítségével létrejött csoport tagjai az ukrán fegyveres erők oldalán részt vesznek a harci cselekményekben, terrortámadásokat szerveztek Oroszországban, valamint hadifoglyokat és civileket kínoztak és gyilkoltak meg.

Több mint 250 elesett ukrán katona holttestét szállították haza

Kétszázötvennégy elesett ukrán katona holttestét szállították haza Ukrajnába – közölte pénteken a hadifoglyokkal való bánásmódért felelős ukrán koordinációs központ a Telegramon.

A közlemény szerint 221 katona Donyeck környékén, 25 Zaporizzsja térségében, négyen a luhanszki fronton estek el, négy katonai holttestét pedig oroszországi hullaházakból szállították haza.

Az ukrán védelmi minisztérium honlapján nyilvánosságra hozott közleményében azt írta, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború bő két évvel ezelőtti kezdete óta több mint százféle különféle típusú lőszert kodifikáltak és engedélyeztek az ukrán hadseregben használatra, ezek közel felét 2024 eleje óta. A használatra engedélyezett lőszertípusok túlnyomó többsége a hazai védelmi ipar terméke – emelte ki a tárca. Hozzátette: ezek közé tartoznak kézi lőfegyverekhez, közelharci fegyverekhez használt lőszerek, valamint aknavetőaknák és különféle kaliberű és célú tüzérségi lövedékek. Ezen felül mintegy hatvan fajta lőszer bevetését hagyta jóvá a minisztérium különféle típusú drónokhoz. „Mindegyiket hazai vállalkozásoknál fejlesztették ki. Ezek között vannak kombinált hatású, nagy robbanásveszélyes és többcélú lőszerek is” – fejtette ki a tárca.

Észak-Korea csaknem ötmillió tüzérségi lövedéket szállíthatott már Oroszországnak

Észak-Korea csaknem ötmillió tüzérségi lövedéket szállíthatott már Oroszországnak, és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan még további szállítmányokat fog kérni közelgő phenjani látogatásán – állította Sin Vonsik dél-koreai védelmi miniszter a Bloomberg News hírügynökségnek adott, pénteken megjelent interjújában.

Szöul annyit észlelt, hogy

legkevesebb tízezer konténer érkezett Észak-Koreából Oroszországba, ezek 4,8 millió olyan lövedéket tartalmazhattak, amelyet az orosz erők az Ukrajna elleni támadásokhoz használnak. Állítása szerint Észak-Korea több tucat ballisztikus rakétát is eljuttatott orosz partnerének.

A lőszerekért cserébe Moszkva harckocsikat és harci repülőgépeket küldött Phenjannak, illetve olyan technológiát is átadott, amely segítheti az észak-koreaiak kémműhold-telepítési programját.

KIM, Dzsongün
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető (k) tüzérségi lőgyakorlatot tekint meg MTI/EPA/KCNA
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/KCNA

Az orosz elnök tavaly szeptemberben tárgyalt Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel Oroszországban, aminek következtében fellendült a kereskedelem a két szomszédos ország között. A Phenjantól azóta Moszkvának küldött lőszerek mennyisége feltehetően jelentősen meghaladta azt, amennyivel az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatta Ukrajnát ebben az időszakban – írta a Bloomberg.

Sin Vonsik elmondta: Phenjan hatalmas összegeket fordít rakétaprogramjára, tavaly a rakétakísérletekre mintegy egymilliárd dollárt költöttek.

„Észak-Korea nem vesz tudomást az országban élők nehézségeiről, hogy végrehajthassa a rakétakísérletekkel kapcsolatos provokációit. Az erre fordított összeg elegendő lenne arra, hogy egy éven keresztül kiküszöböljék az élelmiszerhiányt” – mondta a dél-koreai miniszter.

Vlagyimir Putyin jövő héten utazik el ismét Phenjanba a Donga Ilbo című dél-koreai napilap értesülése szerint. A 38 North nevű, Észak-Koreával foglalkozó elemzőintézet kedden azt közölte: műholdfelvételeken látszik, hogy Phenjan készül az orosz elnök látogatására. Feltehetően katonai díszszemlét előkészítő építkezések folynak Phenjan belvárosában, a Kim Ir Szen egykori elnökről elnevezett téren, és a főváros fő repülőterén is láthatóan felszabadítottak helyet Putyin fogadására.

Feltartóztattak egy teherautót több mint negyven férfival a pótkocsijában a moldovai határnál

A dél-ukrajnai odesszai régióban szolgáló határőrök feltartóztattak egy teherautót csütörtök este, amelynek pótkocsijában 41 férfit találtak, akik a moldovai határhoz próbáltak eljutni – hozta nyilvánosságra pénteken Andrej Demcsenko, az ukrán állami határőrszolgálat szóvivője egy tévéműsorban.

„A járművet a határtól néhány kilométerre állították meg” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy nagy valószínűséggel az embercsempészek később kisebb csoportokban készültek ezeket a férfiakat átjuttatni a határon. Elmondta, hogy jelenleg ellenőrzik a szabálysértők személyazonosságát. A határőrök a helyszínre hívták a rendőröket is, hogy a tiltott határátlépés megszervezése miatt eljárást indíthassanak a teherautó sofőrje ellen.

Az állami határőrség a honlapján kiadott közleményben hozzátette, hogy a Renault típusú teherautót Novoszelszke település közelében állították meg. Az Odessza megyei Bograd környéken lakó sofőr gabona helyett 41, 18 és 60 év közötti férfit szállított a határra egy pótkocsin. Az utasok a határőrség tájékoztatása szerint Ukrajna több régiójából, Kijev, Odessza, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon, Harkiv, Kirovohrad, Csernyihiv, Zsitomir, Cserkaszi és Voliny megyékből érkeztek.

Demcsenko szavai szerint naponta történnek illegális határátlépési kísérletek, és a szervezők egyre merészebbek. Kiemelte, hogy ezek az emberek mindenekelőtt határsértők, és nem feltétlenül a mozgósítás elkerülése érdekében kísérlik meg az illegális határátlépést.

Néhányan közülük nem tartoznak abba a kategóriába, például azok, akik 25 évesnél fiatalabbak, azaz nem is mozgósíthatók – magyarázta a szóvivő

Az ukrán hadsereg orosz rakétákat és drónokat semmisített meg az ország nyugati részén

Az ukrán hadsereg pénteken közölte, hogy erői 14 rakétából hetet lelőttek, és elpusztították mind a 17 drónt, amelyeket Oroszország indított az ország nyugati részén az éjszaka folyamán végrehajtott támadások során.

Az orosz erők kritikus infrastruktúrát és katonai objektumokat vettek célba a támadás során – közölte Illja Jevlas, a légierő szóvivője az állami televízióban. Elmondta: 

Zaporizzsja megyét három Iszkander-M ballisztikus rakétával támadták, míg egy Kinzsal típusú hiperszonikus rakéta Hmelnickij megye felé tartott, ahol azonban nem ért célba.

Hmelnyickij megye kormányzója szerint az ukrán hadsereg 11 légi célpontot semmisített meg a régió felett. Az egyik támadás során tűz keletkezett a települési infrastruktúrában, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

Iszkander rakétát rakodnak orosz katonák a taktikai nukleáris fegyverzetek alkalmazására tartott hadgyakorlaton
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Zaporizzsja kormányzója elmondta, hogy egy rakéta nyílt területen csapódott be, ahonnan sem károkról, sem áldozatokról nem érkezett jelentés. Dnyipropetrovszk megye kormányzójának közlése szerint abban a térségben sem hallgattak a fegyverek: a légierő öt drónt semmisített meg e terület felett.

A Reuters brit hírügynökség egy szemtanúra hivatkozva azt írta, hogy pénteken robbanás hangja hallatszott a főváros, Kijev melletti térségben, ahol légiriadót rendeltek el. A Szuszpilne közszolgálati műsorszolgáltató szintén helyi lakosokat idézett, akik szerint robbanásokat hallottak a nyugati Hmelnyickij régióban.

Putyin ismertette az orosz békefeltételeket

Ukrajnának semleges, katonai blokkon kívüli és atommentes státuszt kell betöltenie, és végre kell hajtania az ország demilitarizálását és nácitlanítását

 – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken az orosz külügyminisztérium vezetőségével tartott megbeszélésen Moszkva békefeltételeit ismertetve.

Putyin szerint minden Oroszország elleni nyugati szankciót fel kell oldani. Emellett, mint mondta, nemzetközi szerződésekben kell lefektetni, hogy a Krím, Szevasztopol, a donyecki és a luhanszki régió, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszország jogalanya azon határok szerint, ahogy Ukrajna részévé vált.

„Természetesen teljes mértékben biztosítani kell az ukrajnai orosz ajkú polgárok jogait, szabadságát és érdekeit” – hangoztatta az orosz államfő egy nappal az Ukrajnáról Svájcban tartandó békekonferencia előtt, amelyre Oroszországot nem hívták meg.

Amint Kijev beleegyezik az eseményeknek a ma javasoltakhoz hasonló menetébe, beleegyezik csapatainak teljes kivonásába a Donyecki Népköztársaságból, a Luhanszki Népköztársaságból, valamint Zaporizzsja és Herszon megyékből, és ténylegesen megkezdi ezt a folyamatot, készek vagyunk haladéktalanul megkezdeni a tárgyalásokat

– mondta az orosz elnök.

Amint Kijev kijelenti, hogy készen áll egy ilyen megoldásra, és megkezdi a csapatok tényleges kivonását ezekből a régiókból, valamint hivatalosan is bejelenti a NATO-csatlakozás elutasítását, részünkről azonnal, még abban a percben elhangzik a parancs a tűz beszüntetésre és a tárgyalások megkezdésére

– tette hozzá.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök 
Fotó: Alekszandr Kazakov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool

Kijelentette, hogy Oroszország ebben az esetben szavatolja az ukrán egységek és alakulatok akadálytalan és biztonságos visszavonulását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kész „akár holnap” tárgyalóasztalhoz ülni.

„Megértjük mindemellett a jogi helyzet sajátosságát, de ott legitim hatóságok vannak, még az (ukrán) alkotmánnyal összhangban is” – mondta Putyin, az ukrán parlamentet nevezve meg törvényesnek a végrehajtó hatalom képviselőivel szemben.

Hangsúlyozta, hogy nem a konfliktus befagyasztására, hanem annak végleges lezárására irányuló békejavaslatot terjesztett elő.

Arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus folytatódása esetén a helyszíni realitások meg fognak változni, és akkor „a tárgyalások feltételei is mások lesznek”.

„Úgy vélem, Oroszország egy olyan opciót javasol, amely lehetővé teszi, hogy valóban véget lehessen vetni a háborúnak Ukrajnában. Vagyis a történelem egy tragikus oldalának átlapozására szólítunk fel. És még ha ez nehéz is, fokozatosan, lépésről lépésre, de kezdjük el helyreállítani a bizalmi és jószomszédi kapcsolatokat Oroszország és Ukrajna között, valamint egész Európában” – hangoztatta Putyin.

Beszédében arra is kitért, hogy 2022 márciusában Oroszország még beleegyezett volna Herszon és Zaporizzsja visszaadásába, de, mint mondta, a népszavazás nyomán ezek a területek már Oroszországhoz tartoznak, és ez a kérdés szóba sem kerülhet. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva nyolc éven át nem ismerte el a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét, mert meg akart állapodni Ukrajnával.

Putyin kifejezte Oroszország készségét a párbeszédre a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB) és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben való partnereivel, valamint a nyugati, köztük az európai államokkal, hogy megkezdjék az eurázsiai biztonság oszthatatlan rendszerének létrehozását.

Határtalan kalandorsággal vádolta meg azokat a nyugati politikusokat, akik a legnagyobb atomfegyver-arzenállal rendelkező Oroszország stratégiai legyőzésére szólítanak fel.

„Elfogadhatatlanul közel kerültünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút” – fogalmazott Putyin.

„Az Európát fenyegető veszély nem Oroszországtól ered, az európaiakra a legfőbb veszélyt az Egyesült Államoktól való kritikus és egyre növekvő, már-már totális függőségben rejlik a katonai, a politikai, a technológiai, az ideológiai és az információs szférában. Európát egyre inkább a globális gazdasági fejlődés perifériájára szorítják ki, a migráció és más akut problémák káoszába süllyesztik, megfosztják nemzetközi szubjektivitásától és kulturális identitásától” – mondta az orosz elnök.

Úgy vélekedett, hogy idővel a BRICS az egyik legfontosabb szabályozó intézménnyé válik. Közölte, hogy Oroszország növekvő érdeklődést lát a tömörülés iránt, és elősegíti az új tagállamok zökkenőmentes felvételét.

Lengyelország nem adja ki Litvániának a Leonyid Volkov orosz ellenzéki politikus bántalmazásával megvádoltakat

Lengyelország nem adja ki Litvániának a Leonyid Volkov orosz ellenzéki politikus vilniusi megtámadásával megvádolt, európai elfogatóparancs alapján letartóztatott két lengyel állampolgárt – közölte pénteken a lengyel ügyészség.

A fellebbviteli bíróság által hozott, a Warszawa-Praga fővárosi kerületi bíróság előző ítéletén változtató döntés értelmében a két vádlottat azért nem adják ki Litvániának, mert Lengyelországban azonos vádakat emeltek ellenük, mint amelyek alapján a litván fél az európai elfogatóparancs kiadását kezdeményezte – mondta el a PAP lengyel hírügynökségnek Norbert Wolinski, az illetékes kerületi ügyészség szóvivője.

A két gyanúsított jelenleg előzetes letartóztatásban van – közölte Wolinski.

A kerületi bíróság eredetileg azzal a feltétellel egyezett bele a vádlottak kiadatásába és a perük litvániai lefolytatásába, hogy az esetleges büntetésüket Lengyelországban töltik le.

A márciusban Litvániában történt támadás elkövetésével gyanúsított két lengyel állampolgárt áprilisban vették őrizetbe Varsóban. Májusban Joanna Adamowicz, a Warszawa-Praga fővárosi kerületi bíróság szóvivője a Rzeczpospolita lengyel napilapnak megerősítette: a két férfit azzal vádolják, hogy szervezett csoport keretében, külföldi titkosszolgálatok utasítására végrehajtották a Volkov elleni támadást.

Donald Tusk lengyel kormányfő áprilisban közölte: az ügy hátterében orosz titkosszolgálatok állnak.

Orosz katonai repülők sértették meg Finnország légterét

A finn határőrség pénteken közölte, hogy négy, feltehetően orosz katonai repülő sértette meg Finnország légterét június 10-én.

A finn védelmi minisztérium hétfőn tett jelentést arról, hogy egy gyaníthatóan orosz katonai gép mintegy két percig tartózkodott hétfőn hajnalban az ország légterében.

A határőrség pénteki közleménye szerint a határsértést követő vizsgálat megállapította, hogy aznap további három gép repült be finn területre. Hozzátették, hogy a négy határsértő közül kettő bombázó, kettő pedig vadászrepülő volt.

A hétfői incidenst megelőzően legutóbb 2022 augusztusában sértették meg a finn légteret orosz vadászgépek – emlékeztetett rá a védelmi minisztérium.

Finnországnak mintegy 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, és immár a NATO tagja, vagyis, ha támadás éri, az az egész szövetség elleni támadásnak számít.

A háború folytatására biztatta az ukránokat a német kancellár

A háborús pszichózisban égő Olaf Scholz történelminek nevezte a Kijevvel megkötött újabb megállapodást. A kancellár szerint bátorítani kell az ukránokat, hogy megtegyék, amit függetlenségük és szuverenitásuk megvédéséhez kell – írja a Magyar Nemzet.

Olaf Scholz német kancellár csütörtökön kijelentette, hogy a G7-ek megállapodása, hogy ötvenmilliárd dolláros kölcsönt adnak Ukrajnának a befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból, azt mutatják, hogy a gazdag ipari országok továbbra is elkötelezettek Kijev mellett. A támogatásuk megmaradt több mint két évvel az orosz invázió kezdete után is.

ZELENSZKIJ, Volodimir; SCHOLZ, Olaf
Olaf Scholz német kancellár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog a kétnapos ukrajnai újjáépítési konferencia első napi tanácskozása keretében tartott kétoldalú megbeszélésükön Berlinben 2024. június 11-én
Fotó: Christian Marquardt / Forrás: MTI/EPA/ACTION PRESS POOL

Scholz a G7-ek éves csúcstalálkozóján újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tévedésben volt amikor arra számított, hogy Ukrajna nemzetközi támogatása idővel csökkenni fog.

Ez egy nagyon egyértelmű elkötelezettség, amelynek bátorítania kell az ukránokat, hogy megtegyék, amit függetlenségük és szuverenitásuk megvédéséhez kell – mondta Scholz.

Orbán Viktor: az európai parlamenti választással lelassítottuk a háború felé száguldó vonatot

Az európai parlamenti választással lelassítottuk a háború felé száguldó vonatot, időt nyert Európa – jelentette ki a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor kiemelte: Európában demokráciák vannak, amelyekben nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberek véleményét. Ha a kormányok azt látják, hogy a háborúpárti álláspontjuk következményként megbuknak, akkor „kapnak egy extra motivációt, hogy a békéről kezdjenek gondolkodni”.   

ORBÁN Viktor
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió óbudai stúdiójában 2024. május 17-én
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / Forrás: MTI

A választás napján megbukott a francia és a belga kormány, a német kancellár pártja a saját országában a harmadik lett a választáson, ami Németországban példátlan - mondta.

„Az európai emberek akarata világos jelzés az európai vezetők számára, hogy ha nem állnak a béke oldalára, meg fognak bukni” – értékelt Orbán Viktor.

Kijev kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Washingtonnal

Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tíz évre szóló kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá csütörtökön a G7 csoport állam- és kormányfői találkozóján a dél-olaszországi Borgo Egnaziában.

 A megállapodás értelmében az Egyesült Államok támogatja, illetve megerősíti Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának katonai védelmét az orosz agresszióval szemben. Az egyezmény ugyanakkor a kelet-európai ország esetleges NATO-csatlakozása felé tett lépésnek is tekinthető

 – áll az egyezményben.   

BIDEN, Joe; ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán (b) és Joe Biden amerikai elnök nyilatkozik, miután kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá a G7 csúcstalálkozójának keretében 
Fotó: Ettore Ferrari / Forrás: MTI/EPA/ANSA

A szerződés emellett arra kötelezi a feleket, hogy az Ukrajna elleni fegyveres támadás vagy azzal való fenyegetés esetén az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tisztségviselői 24 órán belül összeüljenek, hogy a válaszlépésekről konzultáljanak, és meghatározzák, milyen további lépésekre van szükség a védelem ellátása érdekében.   

„Ukrajna biztonságának garantálása érdekében mindkét fél elismeri, hogy Ukrajnának jelentős katonai erőre, szilárd képességekre és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) normáival összhangban lévő, védelmi ipari bázisába történő folyamatos beruházásokra van szüksége”

– áll a szövegben.   

A Fehér Ház a nap folyamán tudatta, hogy Joe Biden amerikai elnök nem vesz részt a G7-csúcstalálkozón részt vevő hét fejlett ipari ország többi vezetőjével közös, csütörtök esti vacsorán, amelyet Sergio Matterella olasz államfő meghívására tartanak Brindisiben. Washington nem indokolta Biden távolmaradását.

Az Egyesült Államok fegyverekkel, felszerelésekkel, kiképzéssel és egyéb segítségnyújtással támogatja az ukrán erőket. Ez magában foglalja az olyan területeken nyújtott segítségnyújtást, mint a légvédelem, a tüzérség, a páncélozott járművek, a harci repülés, a tengeri biztonság, a kiberbiztonság és a kritikus infrastruktúra védelme. 

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. június 13-án az ukrán–magyar határszakaszon 6519 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6303 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt csütörtökön:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában