Migráció

2024.06.16. 07:00

Brüsszel erős politikai kényszerrel akarja behódolásra bírni a magyar kormányt

Ifjabb Lomnici Zoltán arról is nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy mi történik, ha a kormány nem fizeti meg az EU-nak az uniós bíróság által megítélt 200 millió eurós büntetést.

MW

Képviselők kézfeltartással szavaznak az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2024. április 23-án

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Ronald Wittek

Brüsszel erős politikai kényszert gyakorol Magyarországra, egyfajta jogi köntösbe öltöztetett politikai elvárásként előírva, hogy változtassunk a migrációs politikán

– mondta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég jogi tanácsadója.

Megírtuk, az Európai Unió Bírósága 200 millió euró (mintegy 80 milliárd forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot.

A szakértő elmondta: mivel az uniós hatalmi elit képtelen elfogadni a magyar kormány és a magyar emberek migrációval szembeni markáns és egyértelműen elutasító álláspontját, Brüsszel most 200 millió eurót, valamint a késedelem minden egyes napján egymillió eurót büntetést fizettetne meg a magyar emberekkel azért, mert hazánk nem engedi be a határain belülre az illegálisan érkező migránsokat.

Mindenképpen fizetni kell?

Bár főszabályként nem lehet fellebbezni a döntéssel szemben, megjegyzendő, hogy jelen ügy kapcsán a legkirívóbb eljárási szabálysértés a bíróság mérlegelési jogkörében különösen az összegnél figyelhető meg.

– Alapvető feltétel ugyanis, hogy mérlegelési jogkörének gyakorlása során a bíróságnak minden esetben úgy kell meghatároznia a kényszerítő bírságot, hogy az egyrészt megfeleljen a körülményeknek, másrészt arányos legyen a megállapított kötelezettségszegéssel, valamint az érintett tagállam fizetési képességével. Az Európai Bizottság kérelmén történő hetvenszeres túlterjeszkedés ennek a követelmények semmiképpen sem feleltethető meg – mutatott rá a szakértő. Hozzátette: a gyakorlat alapján a bizottság ellenőrzi a befizetéseket, ennek elmaradása esetén időről időre felszólítást küld.

Később egy beszámítási eljárás keretében levonás történik az adott tagállamnak a költségvetésbe történő soron következő átutalásból.

– Mivel levonható az ilyen típusú pénzügyi joghátrány a tagállamoknak járó pénzügyi keretből, érdekes felvetés, hogy mi van akkor, ha egy tagállam történetesen egy kifizetés előtt álló, esetleg visszatartott uniós forrásra kívánja szándékosan terhelni az összeget. Mint ahogy elgondolkodtató ötlet, hogy a közel 750 milliárd forintot kitevő, hazánk által önként vállalt, de közös határvédelemre kiadott tétel hogyan ütköztethető jogilag a mostani igazságtalan szankcióval, és a kormányzat esetleg úgy is dönthet, hogy önálló eljárásban érvényesíti ezzel kapcsolatos jogos követelését – fejtette ki ifjabb Lomnici Zoltán a Magyar Nemzetnek.

További részletekért kattintson.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában