Vélemény

2023.08.06. 10:47

Amiért Trumpot lecsuknák, azt itthon szabadon gyakorolhatja a Gyurcsány-féle baloldal

Mintha Magyarország a demokrácia, a hatalmi ágak szétválasztása és a szólásszabadság szempontjából lényegesen jobb helynek számítana, mint Joe Biden Amerikája! Kacsoh Dániel véleménycikke a Mandineren jelent meg.

MW

Donald Trump volt amerikai elnök kiszáll autójából az arlingtoni Ronald Reagan Washingtoni Nemzeti Repülőtéren 2023. augusztus 3-án, miután vádismertetésre megjelent a washingtoni szövetségi bíróságon. A volt elnököt többek között az Egyesült Államok rovására bűnszövetkezetben elkövetett csalással és hivatalos eljárás akadályozásával vádolják a 2020-as elnökválasztás utáni hatalomátadással kapcsolatban

Forrás: MTI/AP

Fotó: Alex Brandon

Vádat emeltek Donald Trump előző (és talán következő) amerikai elnök ellen. Kis túlzással: ez csak a szokásos ügymenet, a republikánus politikusnak ugyanis néhány hónapon belül ez már a harmadik bűnvádi eljárása, elnökként pedig megindult ellene az alkalmatlanná nyilvánítási, úgynevezett impeachment procedúra is. 

Ráadásul nem is egyszer. Szóval, nincs ebben különösebb meglepetés. Tanulság azonban bőséggel akadhat, nézzünk is egyet!
A mostani ügyészségi dokumentáció 45 oldalon keresztül taglalja, hogyan befolyásolta a 2020-as, a bukásával végződő választási eljárást Trump. Jack Smith különleges ügyész indítványa összesen négy vádpontot tartalmaz, 

s nem fukarkodik a jogi kifogásnak látszó, ám politikai manifesztumként is értelmezhető nyilatkozatokkal.

A részletekről már beszámoltunk, ám Jonathan Turley jogtudós, a George Washington Egyetem közjogi professzora szerint alapvetően dezinformációval vádolják Trumpot. Mint a Fox News amerikai csatornának kifejtette:

amit a vádirat állít, miszerint Trump valótlanságokat terjesztett, hogy aláássa a 2020-as választás integritását, valójában része a szólásszabadságnak.

Márpedig az az amerikai alkotmány úgynevezett első kiegészítése által védett jog.

A szakértő ráadásul a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi döntésére is rámutatott, ami alapján az ilyen és hasonló állítások kriminalizálása „olyan széles cenzori hatalmat adna a kormánynak, amelyre sem e bíróság eseteiben, sem alkotmányos hagyományainkban nem volt példa. E hatalom gyakorlásának puszta lehetősége is borzongást kelt.”

A vádirat azért többet is állít, például azt, hogy Trump és „összeesküvő társai” az eredményhirdetés nyomán formálódó utcai erőszak közepette arra használták fel a zavart, hogy

kettőzött erővel terjesszék hamis állításaikat a választási csalásról, és ezekre alapozva meggyőzzék a kongresszus tagjait a hitelesítés további elhalasztásáról.

Sőt, állítólag Trump tisztviselőket is győzködött arról, találjanak több republikánus szavazatot, a tömeget pedig rászabadította a Capitoliumra.

Veszélyben a szólásszabadság Amerikában? 

Hogy a 2020-as voksolással nem volt minden rendben, illetve hogy a demokratikus rend megdöntésére irányuló kísérlet egyébként évek óta szajkózott, jogi formát azonban eleddig nem kapott vádja mennyire silány, már korábban is írtunk. Most azonban nagyon úgy tűnik, Trumpot végül azért vennék elő, mert a szólásszabadság jogával élve többször is csalással vádolta meg (az ügyészség szerint alaptalanul) politikai ellenfeleit. Kétségtelen, ezt regnáló elnökként tette, ám egyúttal amerikai állampolgárként is.

A vádirat másik gyenge pontja, hogy az arra alapoz, Donald Trump tisztában volt vele, hogy az általa a választási eredményekkel kapcsolatban tett állítások hamisak. Igen ám, csakhogy az exelnök azt mondta, amit a jogászoktól és a tanácsadóitól hallott. Tehát a különleges ügyész gyakorlatilag azt kéri számon rajta, hogy hitt a saját ügyvédeinek – hívta fel a figyelmet minapi cikkében a Magyar Nemzet is.

De hogyan lehet jogilag bizonyítani, hogy Trump valóban nem hitte el a hamis állításait? És még ha be is lehet bizonyítani, hogy Trump hazudott, hogyan lehet jogilag megkülönböztetni a valótlanságait azoktól a hazugságoktól, amelyeket más politikai vezetők mondtak az évek során? A politikában mikor lépi át egy hamis állítás a bűncselekmény határát?

 – fejtegette a már idézett Turley a vádemeléssel kapcsolatos problémákat.

Mindenesetre rögzíthetjük: az Egyesült Államokban a papíron független igazságszolgáltatási rendszer egy közelgő választási kampányban hivatalos vádemelés keretében jelölheti meg bűnösként azt, aki csalást emleget, illetve – jó, kétségtelenül nem finomkodva és az elnöki székből – kételyeit fejezi ki az adott választási eredménnyel kapcsolatban.

Csalás és ámítás 

Vessünk akkor mindezek tükrében egy pillantást Magyarországra, amit az aluszékony és feledékeny Joe Biden elnök által fémjelzett demokrata adminisztráció lépten nyomon az alapjogok megsértésével és hasonló vádakkal illett.

Amerikából pénzelt szervezetek vonják kétségbe hazánk demokratikus voltát, fejezik ki aggodalmukat a fékek és egyensúlyok állítólagos hiánya miatt.

Ja, és a tengeren túlról a kritikák és nyomásgyakorlás mellett dollárok is érkeztek, illetve érkeznek szép számmal a hazai ellenzék környékére. Hogy teljes legyen a kép!

Az ellenzék, illetve annak néhány emblematikus képviselője pedig mit csinált az elmúlt években? Sok mindent ugyan nem, de egyet biztosan: megkérdőjelezte a 2022 tavaszi magyar választások tisztaságát, sőt, egyesek egyenesen csalást kiáltottak.

Például Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje, aki a később provokációnak minősülő marosvásárhelyi szavazólap-botrány nyomán nyilatkozott így a Fideszről: „Annyira rettegnek a vereségtől, hogy még a legegyértelműbb csalástól sem riadnak vissza.” Karácsony Gergely főpolgármester, egykori miniszterelnök-jelölt-jelölt pedig így:

Mindig is tudtuk, de most lelepleződtek: a Fidesz csalni akar a választáson.

De idézhetjük magát Gyurcsány Ferencet is, aki a választási bukta után ezt mondta a DK kongresszusán:

Ez a kormány törvénytelen, ez a kormány erkölcstelen, ez a kormány becstelen, ez a kormány bűnöző.

Később, májusban a parlamentben kifejtette: 

A választás csak akkor hű tükre a népakaratnak, ha a választás szabad és tisztességes, de Magyarországon az eszmék, gondolatok szabad áramlása helyett a hatalom manipulált nyilvánossága veszi körül az embereket, ezért nem szabad a választás. Az ilyen választáson nyugvó kormány törvénytelen.

Innentől kezdve pedig a DK-s politikusok mantraszerűen hajtogatták, hogy az Orbán-kabinet törvénytelen.

Világos. Az ellenzék vezető politikusai szerint a Fidesz csalt a tavalyi választáson, Gyurcsányék egyenesen azt állítják, illegitim és törvénytelen a jelenlegi kabinet. Túl azon, hogy ezzel három millió Fidesz-szavazót is megsértenek, a magyar intézményrendszer függetlenségét is erőteljesen megkérdőjelezik, itthon és külföldön egyaránt.

Ezen persze aligha lepődünk meg, ám ha a hatalomba jutásra a leszerepelt magyar baloldalnál jóval esélyesebb Trumpot hasonló okokból az ottani igazságszolgáltatás börtönnel fenyegeti, úgy akár az is felvetődhet, a hazai ellenzék körmére lehetne nézni ebben a témakörben. Ezt természetesen nem javasolnánk, sőt, ám azt a következtetést azért levonnánk:

a jelek szerint Magyarország a demokrácia, a hatalmi ágak szétválasztása és a szólásszabadság szempontjából lényegesen jobb helynek számít, mint Joe Biden Amerikája.

Magyarország ugyanis szerencsére demokrácia, így nálunk ilyesmi fel sem merül.

Az eredeti írás a Mandineren érhető el.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában