Ukrán válság

2023.06.30. 06:25

Újabb részsikereket ért el az ukrán hadsereg a déli offenzívában

Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 492. napjáról az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo hírfolyama nyomán.

MW
Újabb részsikereket ért el az ukrán hadsereg a déli offenzívában

Ukrán katona egy álcázott, svéd CV90-es gyalogsági harcjárművön a Donyecki területen fekvű kelet-ukrajnai Bahmut közelében 2023. június 26-án

Forrás: MTI/AP

Fotó: Roman Chop

Zelenszkij bejelentette az északi határ megerősítését a Wagner Fehéroroszországba érkezése miatt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken bejelentette fokozott biztonsági intézkedések bevezetését a fehérorosz-ukrán határon, miután a Moszkvával szövetséges országba érkeztek a Wagner orosz magánhadsereg zsoldosai a kudarcba fulladt oroszországi lázadásuk után. 

A vezérkar döntése alapján Valerij Zaluzsnij főparancsnok és Szerhij Najev tábornok parancsot kapott az északi határ megerősítésére a béke szavatolása céljából - közölte az ukrán elnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett videóban. 

Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy pénteken az ukrán és külföldi hírszerzéstől, valamint a határőrségtől tájékoztatást kapott a fehéroroszországi helyzetről.

Ukrajna 15 ökocid ügyben nyomoz 

Ukrajnában több mint 200 környezet elleni háborús bűn és 15 ökocid ügy miatt nyomoznak – közölte a Legfőbb Ügyészség.
 

Ukrajna az első állam, amely ilyen léptékű környezetvédelmi háborús bűnökért és ökocídiumért vádat emel"


- mondta Andrij Kosztin főügyész a háború környezeti következményeivel foglalkozó nemzetközi munkacsoport ülésén.

A jelentés szerint jelenleg Ukrajna területének nagyjából 30%-án, azaz 174 ezer négyzetkilométeren találhatók robbanóanyagok, és több mint 2,4 millió hektár erdő sérült meg.

Fokozott együttműködésre szólítunk fel a környezet elleni orosz háborús bűnök nemzetközi szintű nyomozása és üldözése terén" - mondta Kosztin, aki szerint az is szükséges, hogy az agresszor fizesse meg a bűncselekmények által okozott hatalmas károkat.

Megugrott a Wagner-felvarrók ára 

Noha a múlt szombati lázadás és annak gyors lezárása alaposan megváltoztatta Jevgenyij Prigozsin megítélést Moszkvában, az átlagemberek szintjén még magasabbra került a Wagner-csoport megítélése. A zsoldoscsoport harcosait lelkesen üdvözölték Rosztovban, amikor a fegyveresek rövid időre átvették a város irányítását, az internetes kereskedelmi adatok pedig még ennél is kiugróbb támogatottságot mutatnak.

A Wildberries e-kereskedelmi webhelyén egy Wagner-jelvényt ábrázoló felvarrót a nagy kereslet miatt már csak 525 rubelért (kb.: 2050 Ft) lehet megvenni, szemben az egy héttel korábbi 294 rubeles (kb.: 1150 Ft) árral. A hegedűt tartó Wagner-harcost ábrázoló fekete póló ára 1236 rubelről (4800 Ft) 1650 rubelre (6400 Ft) ugrott.

Lavrov: színtiszta hazugság, hogy Moszkva a zaporizzsjai atomerőmű felrobbantására készül

Színtiszta hazugság az az állítás, hogy Oroszország a zaporizzsjai nukleáris erőmű felrobbantására készül – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki online sajtótájékoztatóján.

„Amit mondanak, hogy állítólag felrobbantanánk önmagunkat, miközben egy nukleáris létesítményben tartózkodunk, nos, kell-e ezt kommentálnunk, ez színtiszta hazugság” – mondta a tárcavezető.

Meglátása szerint a híresztelés „illik a jelenlegi ukrán vezetés stílusához”. Kifogásolta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nem nevezi meg egyértelműen, hogy melyik fél szokta lőni az erőművet.

Lavrov Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra a kijelentésére reagált, amelyben az ukrán hírszerzésre hivatkozva azt állította, hogy Oroszország nukleáris terrorcselekményre készül a zaporizzsjai atomerőműben.

Vaszilij Nyebenyzja orosz ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén kijelentette: Moszkva reméli, hogy nyugati pártfogói nem engedik meg Kijevnek egy katasztrófa megrendezését a zaporizzsjai atomerőműben. Rendkívül aggasztónak nevezte azt az ukrán állítást, amely szerint Oroszország aláaknázta az erőművet, és a felrobbantására készül.

Lavrov a pénteki moszkvai tájékoztatón reagált az ukrajnai humanitárius helyzetre, egyebek között arra a vádra, hogy Ukrajnából akaratuk ellenére gyerekeket szállítottak Oroszországba. A miniszter szerint az orosz fél biztonságos területekre evakuált gyerekeket a konfliktusövezetből, közülük pedig csak mintegy háromszázat helyezetek el oroszországi családoknál, ám ez, mint mondta, ideiglenes gyámság, nem pedig örökbefogadás keretében történt.

„Ezt a formát kifejezetten arra való tekintettel választottuk, hogy a szülők megjelenhetnek, és természetesen a szülőknek minden lehetőségük meglesz arra, hogy elvigyék a gyermekeiket, ha ebben érdekeltek” – mondta

Leszögezte, hogy Moszkva kész minden vonatkozó információt a nemzetközi szervezetek rendelkezésére bocsátani. Kifogásolta, hogy ez nem tükröződik az ENSZ titkárságának Moszkvát elmarasztaló dokumentumaiban. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a Nyugat, mint mondta, „kitartóan és szemérmetlenül maga alá gyűri az ENSZ titkárságát”.

Elmondta, hogy Oroszország 2022 februárja óta több mint ötmillió ukrajnai lakost fogadott be, akik közül több mint 700 ezer a gyerek, akiknek túlnyomó többsége szüleivel vagy más rokonokkal érkezett. Közölte, hogy mindössze kétezer gyereket szállítottak el a donyecki és a luhanszki régió árvaházaiból, amelyeket a személyzetükkel, és a pedagógusokkal együtt evakuáltak. Ők Lavrov szerint az árvaházi rendszeren belül maradtak.

Lavrov azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg az ukránnal ellentétben nem mér csapásokat szándékosan polgári célpontokra. A keddi kramatorszki rakétacsapásról szólva kilátásba helyezte, hogy az orosz erők továbbra is el fogják pusztítani az ukrán hadsereg és a nyugati „zsoldosok” gyülekezési helyeit. Hozzátette, hogy ha Ukrajna civil létesítményeket használ fel ilyen katonai összejövetelekre, az a nemzetközi humanitárius jog megsértése, és háborús bűncselekmény.

A Wagner-zendülés belpolitikai következményeire vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy Oroszország minden zűrzavarból megerősödve került ki.

Lavrov szerint azokkal a nyilatkozatokkal, amelyek szerint „megrepedt az orosz hatalom homlokzata”, ezért helyes Kijev fegyverszállítmányokkal való támogatása, a kollektív Nyugat vezetői gyakorlatilag elismerték, hogy ők harcolnak Oroszország ellen, nem pedig Ukrajna.

Ferenc pápa ismét megszólalt a háború kapcsán

Ferenc pápa pénteken kijelentette, hogy az ukrajnai háborúnak láthatóan nincs vége, miközben békeküldötte háromnapos moszkvai tárgyalásokat fejezett be – írja a Reuters.

Ennek a háborúnak a tragikus valósága, amelynek úgy tűnik, nincs vége, mindenkitől közös kreatív erőfeszítést követel a béke útjainak elképzelésére és kovácsolására

– mondta a pápa a konstantinápolyi pátriárka vallási küldöttségének.

A Vatikán egy későbbi közleményben közölte, hogy a pápa követe, Matteo Zuppi olasz bíboros befejezte konzultációit Moszkvában, ahol találkozott Vlagyimir Putyin egyik tanácsadójával, Jurij Uszakovval és az orosz ortodox egyház vezetőjével, Kirill pátriárkával.

Az oroszok bíznak Putyinban

Az orosz lakosság Vlagyimir Putyin elnökbe vetett bizalma 0,3 százalékponttal 78,6 százalékra csökkent június 19-25. között – derül ki az Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ pénteken közzétett felméréséből, írja a TASZSZ.

Arra a kérdésre, hogy bíznak-e Putyinban, a felmérésben résztvevők 78,6 százaléka válaszolt igennel.

Eközben 1,3 százalékponttal, 74,8%-ra csökkent azoknak az aránya, akik helyeslik, ahogyan az elnök a munkáját végzi – olvasható a felmérésben.

A felmérésben 1600 felnőtt megkérdezett vett részt.

Bizonyítékok kerültek elő arról, hogy Ukrajna tiltott taposóaknákat használt

A Human Rights Watch szerint bizonyíték merült fel arra, hogy Ukrajna válogatás nélkül tiltott gyalogsági aknákat vet be az orosz csapatok ellen – írja az Origo.

A csoport felszólította az ukrán kormányt, hogy tartsa be a hónap elején tett kötelezettségvállalását, miszerint nem alkalmaz ilyen fegyvereket, vizsgálja ki a feltételezett használatukat, és vonja felelősségre a felelősöket.

A HRW megállapításait a múlt hónapban megosztotta az ukrán kormánnyal, de nem kapott választ – közölte a csoport.

Megrongálódott autó a dél-ukrajnai Kozacke településen 2023. június 27-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Fotó: Libkos / Forrás: MTI/AP

Vonakodnak a tagállamok Ukrajna NATO tagságával kapcsolatban

A NATO közeledik a konszenzushoz arról, hogy a következő csúcstalálkozón hogyan kezelje Ukrajna tagságra való törekvését, és célja, hogy megmutassa, hogy a Kijevnek tett korábbi ígéretén „túlmutató” lépéseket tesz – mondta az Egyesült Államok NATO megbízottja – írja a The Guardian.

A NATO diplomatái szerint az Egyesült Államok vonakodott túllépni egy 2008-ban Bukarestben tett ígéreten, amely azt ígérte, hogy Ukrajna taggá válik, de nem határozta meg az ütemtervet.

A NATO 31 tagállama a csúcstalálkozó záróközleményének pontos megfogalmazásán alkudozik Ukrajna lehetséges tagságáról.

Semlegesítették az orosz hírszerző hálózatot Harkovban

Egy orosz hírszerző hálózatot „semlegesítettek”, és vizsgálatot indítottak ellenük – közölte az ukrán főügyészség. Három személyt, akik az ukrán hadseregre vonatkozó adatokat szivárogtattak ki az északkeleti Harkiv régióban, hazaárulással vádoltak meg – közölték.

A gyanúsítottakat azzal vádolták, hogy információkat továbbítottak az ukrán hadsereg helyzeteiről és felszereléseikről. Állítólag adatokat gyűjtöttek külföldi fegyverekről és lőszerekről is – írja az Origo a Sky News cikke alapján.

Az ukrán vezérkar részsikerekről számolt be a déli offenzívában

Az ukrán vezérkar szerint az ukrán hadsereg újabb részsikereket ért el a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében az orosz megszállókkal szemben indított ellentámadásban.

Az ukrán erők Orihivtól délre tartják új állásaikat, és az orosz csapatokat a térség más pontjain is visszaszorították – közölte a vezérkar pénteken a Facebookon.

A közlemény szerint az ukrán erők a Donyeck megyei, orosz kézen lévő, romba dőlt Bahmut környékén folyó heves harcokban is sikereket értek el, a felszabadított helységek nevét a vezérkar nem közölte.

A kijevi közlemény szerint

az orosz hadsereg tovább támadja a Donyeck megyei Marinkát és Avgyijivkát, és az oroszok a Luhanszk megye határán fekvő Rozdolivka és Bilohorivka környékén is igyekeznek javítani pozícióikat.

Trump szerint most kell tárgyalni a békéről

Donald Trump volt amerikai elnök kijelentette, most van itt az ideje, hogy az Egyesült Államok megpróbáljon közvetíteni egy tárgyalásos békerendezést Oroszország és Ukrajna között, mert Vlagyimir Putyint „némileg meggyengítette” a Wagner-lázadás.

Azt akarom, hogy az emberek ne haljanak meg ebben a nevetséges háborúban

– mondta Trump a Reutersnek adott interjújában.

Egyre biztosabb, hogy őrizetben lehet az Armageddon tábornok

Tovább folytatódik a rejtély az orosz inváziós erők második parancsnokának, Szergej Szurovikin tábornoknak a holléte körül. Egy szerdai orosz sajtójelentés szerint Moszkvában vették őrizetbe, bár ezt hivatalosan nem erősítették meg az orosz hatóságok – írja az Origo.

Amerikai és ukrán hírszerzési források azt nyilatkozták az AP-nek, hogy az Armageddon tábornok néven is emlegetett főtisztet őrizetbe vették – bár nem világos, hogy vádat emelnek-e, vagy hol tartják fogva.

A Wagner-csoport főnöke, Jevgenyij Prigozsin korábban pozitívan nyilatkozott Szurovikin tábornokról, és javasolta, hogy nevezzék ki a vezérkari főnöknek. A New York Times arról is beszámolt, hogy a tábornok előzetesen tudott a Wagner-csoport lázadási tervéről. Heves spekulációk folytak arról, hogy néhány magas rangú katonatiszt összejátszhatott a zsoldoscsoporttal, és most büntetésre számíthatnak a zendülésért.

Ukrajna az éjszaka folyamán 10 drónt lőtt le

Oroszország június 30-án éjszaka 13 Shahed-136/131 drónnal és négy Sz-300-as rakétával támadta Ukrajnát – jelentette a légierő. A légelhárítás 10 drónt lőtt le.

Az oroszok lakásokat vásárolnak Mariupolban

A megszállt Mariupol városában lévő ingatlanokról szóló hirdetések jelentek meg az orosz weboldalakon és a közösségi médiában – írja a Meduza nyomán az Origo. A jelentések szerint körülbelül 100 csoportot találtak a VKontakte-en, amelyek lakások vásárlásáról, eladásáról és bérbeadásáról adott fel hirdetéseket.

A háborúban lerombolt lakóház mellett egy új a délkelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Mariupolban 2022. december 10-én
Forrás: MTI/EPA Fotó: Szergej Ilnyickij

Mariupolt 2022-ben erősen bombázták az orosz erők, amikor megpróbálták bevenni a kikötővárost. Az ENSZ később közölte, hogy a társasházak 90%-a és a magánházak 60%-a megsemmisült a csatákban. Mariupol polgármestere becslése szerint 10 000 ember halt meg.

A környéken lakást keresők közül néhányan azt mondták, hogy "bármilyen állapotban" érdeklődnek az otthonok iránt, és készek helyreállítani azokat.

Több orosz is úgy véli, hogy jó befektetés lehet Mariupolban ingatlant vásárolni, mert Oroszország szárnyai alatt nagy jövő vár a városra.

A Pentagon nem tud a nagy hatótávolságú rakéták szállításáról

A Wall Street Journal információi szerint az Egyesült Államok közel áll a jóváhagyáshoz, hogy nagy hatótávolságú rakétákat adjon át Ukrajnának. A hírre a Pentagon úgy reagál, hogy nem tud az ügyben küszöbön álló döntésekről.

Ukrajna következetesen nagy hatótávolságú rakétákat kér háborús erőfeszítéseihez, és az Egyesült Királyság a múlt hónapban ilyen fegyvereket ajánlott fel neki. Franciaország azt közölte, hogy olyan hatótávolságú rakétákat ad Ukrajnának, amely lehetővé teszi ellentámadásának végrehajtását.

Iránban tényként kezelték, hogy Steven Seagal lesz az orosz védelmi miniszter

A hét elején olyan hírek jelentek meg a Twitteren, a Redditen és a Telegramon, hogy Vlagyimir Putyin a védelmi miniszter, Szergej Sojgu leváltása után Steven Seagal hollywoodi filmsztárt nevezi ki a tárca élére.

A viccnek szánt bejegyzést több iráni ügynökség is elhitte, és megosztották a hírt weboldalukon és a Telegramon. Forrásként a Sputnikot jelölték meg. A cikkeket azóta levették.

Steven Seagal valóban szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal, és a nemzetet támogató munkájáért Barátság Érdemrend kitüntetést is kapott, de semmilyen információ nem utal arra, hogy jelentős kormányzati szerepet kapna. A Newsweek beszélt Seagal képviselőjével, aki szerint az állítás hamis.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és  Steven Seagal színész, akcióhős a Kremlben, miután utóbbi átvette orosz útlevelét 2016 novemberében
Fotó: Alexey DRUZHININ / Forrás: SPUTNIK / AFP

Az orosz kormányzó cáfolja az ukrán állításokat

A megszállt Herszon régió orosz megbízott kormányzója cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint az ukrán csapatoknak sikerült bármiféle hídfőt létrehozniuk a Dnyeper folyó felett az Antonivszkij híd helyén. Azt is állította, hogy az orosz erők több partraszállási kísérletet is visszavertek a térségben.

Pentagon: Wagner-zsoldosok maradtak Ukrajnában

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma továbbra is látja a Wagner-csoport zsoldosait Ukrajna orosz irányítása alatt álló régióiban – mondta Pat Ryder, a Pentagon szóvivője. Ryder szerint túl korai most megmondani, hogy a Wagner-csoport milyen minőségben fog működni a háború alatt. Arról sem volt információja, hogy a dél-fehéroroszországi műholdfelvételek utalnak-e arra, hogy ott állandó Wagner-tábort terveznek.

Kirillo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke június 29-én kijelentette, hogy míg a Wagner-csapatok egy része a megszállt területeken marad, a zsoldosok többé nem harcolnak az Ukrajna elleni háborúban.

A Wagner-csoport továbbra is embereket toboroz

A Wagner-csoport továbbra is harcosokat toboroz Oroszország-szerte, néhány nappal azután, hogy meghiúsult lázadást indítottak Moszkva ellen. A BBC munkatársa több toborzóirodát is felhívott, ahol közölték vele, hogy minden a megszokott módon zajlik most is.

Egy Wagner-harcos fizetése továbbra is bőkezű, 240 ezer rubel (kb. 936 ezer forint) havonta; a szerződések hat hónapra szólnak. Az új tagok magával a zsoldoscsoporttal írnak alá szerződést, nem pedig az orosz védelmi minisztériummal.

A Wagner toborzóplakátja egy moszkvai lakónegyedben még jóval a lázadás előtt, 2023. április 12-én
Fotó: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA

A múlt hétvégi fegyveres viszály gyökere éppen az volt, hogy a zsoldosokat a védelmi minisztérium alá kellene helyezni, és ezzel lényegében megszűnne a Wagner-csoport önállósága.

Kiderült az új Wagner-bázis helye

A fehérorosz lázadók egyik vezetője szerint az ukrán határtól 230 km-re északra fekvő 30 ezres városban, Oszipovicsiben folyik a Wagner-zsoldosok helyszínének építése.

Aljakszandr Azarau, a volt katonákból álló BYPOL gerillacsoport vezetője azt mondta, hogy fehérorosz katonák is érintettek, de a fehérorosz gerillák a Wagner "meleg fogadására" készülnek.

Lukasenka fehérorosz elnök táborhelyet ajánlott fel az Oroszországból távozó Wagner-harcosoknak, de nem árulta el, hol lenne az általa felajánlott tábor.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője hétfőn érkezett Fehéroroszországba, de pontos tartózkodási helye nem ismert. Információk szerint azóta többször is tárgyalt a fehérorosz elnökkel mintegy 8000 Wagner-fegyveres elhelyezéséről, akik Lukasenka megfogalmazása szerint saját költségükön "egy ideig" az országban maradhatnak.

Orbán Viktor: tűzszünet kell és béketárgyalás

Tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség az ukrajnai háború lezárásához - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

A kormányfő kifejtette, az Európai Unión belül két iskola létezik az ukrajnai háború megítélésében: a "nagyok" azt mondják, tovább kell menni az eddigi úton, működik az az elgondolás, hogy le lehet győzni ukrán katonákkal és nyugati pénzzel, eszközökkel az oroszokat.

ORBÁN Viktor
Orbán Viktor miniszterelnök (j) interjút ad a Kossuth Rádiónak az MTVA brüsszeli képviseleti irodájában az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozása idején 2023. június 30-án
Fotó: Fischer Zoltán / Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI

Hozzátette, ő egyedül képvisel ezzel szemben ellenvéleményt.

Eltelt másfél év, ezt csináltuk, amit csináltunk; eredmény zéró, sőt negatív, tehát Oroszországot nem győztük le, az orosz politikai vezetés a helyén van, az orosz gazdaság, köszöni szépen, jól van, ehhez képest mi szenvedünk a magas inflációtól, nincs már pénzünk arra, hogy az ukránokat támogassuk, nyilvánvaló, hogy az ellentámadás, amit az uránok megindítottak, nehézkes, vagy kérdéses, hogy egyáltalán fűzhetünk-e hozzá bármilyen reményt

- értékelt a kormányfő.

Rengeteg ember halt meg, még több fog meghalni, fölmérhetetlen a pusztítás, az emberi fájdalom és szenvedés, ami ott kialakul, ezért minden eszközt arra kell használni, hogy tűzszünet legyen és béketárgyalás - szögezte le Orbán Viktor.

A teljes miniszterelnöki interjút IDE KATTINTVA tudja meghallgatni.

Oroszország elutasította a svájci béketárgyalási helyszínt

Oroszország elutasította a svájci béketárgyalások lebonyolításának ötletét, azt állítva, hogy "elvesztette semleges állam státuszát".

Svájc évtizedek óta semleges államként pozícionálta magát minden konfliktusban, de

a háború kitörése óta csatlakozott más nyugati nemzetekhez az Oroszországgal szembeni szankciók alkalmazásában.

A hónap elején Volodimir Zelenszkij felvetette, hogy az országot közvetítőként lehetne használni.

Szergej Garmonin, Oroszország svájci nagykövete a Le Temps újságnak nyilatkozva azt mondta, Oroszország nem fogadja el, hogy Svájc adjon otthont egy ilyen csúcstalálkozónak. "Svájci képviselet és közvetítés szóba sem jöhet. Svájc sajnos elvesztette semleges állam státuszát, és többé nem léphet fel sem közvetítőként, sem érdekképviselőként" - mondta.

Találkozott Kirill pátriárka és a pápai megbízott

Az orosz ortodox egyház feje találkozott Ferenc pápa küldöttével Moszkvában. Kirill pátriárka – az ukrajnai háború erős támogatója – azt mondta Matteo Zuppi bíborosnak, hogy

együtt kell működniük a "negatív politikai fejlemények elhárításán, valamint a béke és az igazságosság ügyének szolgálatában".

A Vatikán korábban azt mondta, hogy a moszkvai látogatás célja a „megoldás a jelenlegi tragikus helyzetre".

Zuppi bíboros oroszországi útja előtt találkozott az ukrán elnökkel Kijevben.

Zelenszkijnek feltételei vannak

Ukrajna arra törekszik, hogy a NATO jövő havi csúcstalálkozóján meghívást kapjon a csatlakozási folyamat megkezdésére. Információk szerint

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem is fog részt venni a vilniusi csúcson, ha a vezetők nem mutatnak „bátorságot", és nem adnak egyértelmű jelet a csatlakozáshoz.

Kijev elismerte, hogy nem lehet NATO-tag, amíg a háború folytatódik, de szeretné elindítani a folyamatot.

Ukrajna szövetségesei továbbra is megosztottak abban, hogy milyen gyorsan kell csatlakoznia Kijevnek a NATO-hoz, és óvakodnak minden olyan lépéstől, amely közelebb viheti a szövetséget az Oroszországgal folytatott háborúhoz. Kijev szerint épp az orosz invázió elleni harca bizonyítja, hogy méltó a NATO-tagságra.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. június 29-én az ukrán-magyar határszakaszon 7327 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7382 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 98 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Katasztrófaelhárítási gyakorlatokat tartottak

Nukleáris katasztrófaelhárítási gyakorlatokat tartottak Zaporizzsja régióban, az atomerőmű elleni esetleges orosz támadásra számítva.

Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy "terrorista" támadást tervez az erőmű ellen, sugárzás kibocsátásával.

A gyakorlatok célja az volt, hogy összehangolják az összes szolgálat reagálását az üzemben esetlegesen kialakuló vészhelyzetre.

Az ukrán háború kihat a NATO-főtitkár pozíciójára

Az AP hírügynökség amerikai forrából származó információja szerint a NATO tagjai előzetes megállapodást kötöttek arról, hogy felkérik Jens Stoltenberg főtitkárt, hogy még egy évig maradjon tisztségében. A volt norvég miniszterelnök 2014 óta tölti be ezt a szerepet. Mandátuma tavaly járt volna le, de másodszor is meghosszabbították, hogy szilárdan állhasson az ukrajnai orosz invázió idején.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában