2023.04.03. 07:04
Orosz ENSZ-nagykövet: Oroszország senkit sem fenyeget atomháborúval
Már 404. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner híreiből válogatunk.
Ukrán katonák Sztugna harckocsielhárító irányítottrakéta-kilövő rendszert állítanak fel egységüknek az orosz erők által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmut térségében lévő állásukban 2023. március 17-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Roman Csop
Cikkünk frissül!
Orosz ENSZ-nagykövet: Oroszország senkit sem fenyeget atomháborúval
Oroszország senkire sem jelent nukleáris fenyegetést, minden ezzel ellentétes állítás a nyugati propaganda része - jelentette ki hétfőn Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a világszervezetnél tartott sajtótájékoztatóján.
Ami az atomháborút illeti, nyugodtan alszom, mert tudom, hogy mi legalábbis nem kérünk belőle, s nem is fenyegetünk ilyesmivel
- válaszolt újságírók kérdésére Nyebenzja.
"Propaganda az egész narratíva arról, hogy Oroszország nukleáris robbanófejekkel fenyegeti a világot" - húzta alá a diplomata. Hangsúlyozta mindemellett, hogy
az orosz nukleáris doktrína "nagyon világos forgatókönyveket határoz meg", amelyek esetén be lehet vetni ilyen jellegű fegyvereket. "Jelenleg egyértelműen nem olyan a helyzet, amely szerepelne nukleáris doktrínánkban" - tette hozzá.
Nyebenzja beszélt arról is, hogy Oroszország teljesen legitim módon tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) a Szovjetunió jogutódjaként. "Erről megállapodás is született a Szovjetunió volt tagjaival, így a többi között Ukrajnával is" - válaszolt az orosz diplomata egy ukrán újságíró kérdésére.
Kiemelte azt is, hogy a nyugati államok nem dönthetnek arról, hogy ki elnökölhet az ENSZ BT-ben. Ezzel a kijelentésével arra a felhívásra reagált, hogy fosszák meg Oroszországot áprilisban kezdődő soros elnöki tisztségétől az ENSZ BT-ben. "Egyes országok úgy vélik, eldönthetik, kit szeretnének vagy nem szeretnének az ENSZ BT elnöki székében látni. Amíg fennáll a jelenlegi világrend, létezik az ENSZ BT, nem lesznek változások az eljárásrendben. Az elnökség rendje szigorúan meghatározott. Nem az ő tisztjük ezen változtatni" - hangoztatta.
Szót ejtett arról is, hogy Oroszország kész megszervezni Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter találkozóját a világszervezet székhelyén április 24-25-én, amikor az orosz tárcavezető odalátogat. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy ilyen tanácskozáshoz a másik fél hajlandóságára is szükség van.
Az Egyesült Államok elítéli az amerikai újságíró letartóztatását, de még mérlegeli, hogy miként minősítse
Az Egyesült Államok még mérlegeli, hogy hivatalosan miként minősítse az amerikai újságíró oroszországi letartóztatását, de a vádakat továbbra is nevetségesnek tartja - jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn.
John Kirby egy internetes sajtóbeszélgetésen emlékeztetett arra, hogy Evan Gershkovich letartóztatását a külügyminiszter is elítélte, ugyanakkor a külügyi tárca folytatja le a minősítési eljárást, amelynek során döntés születik arról, hogy hivatalosan jogellenes őrizetbe vételnek minősítik-e a lépést. Utalt arra, hogy az ügyben a hétvégén telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, és a tárgyaláson Blinken az amerikai újságíró azonnali elengedését követelte. A fehér házi illetékes hozzátette, hogy folyamatosan és közelről nyomon követik a fejleményeket, mindent elkövetnek, hogy elérjék a The Wall Street Journal tudósítójának szabadon engedését.
Hétfőn a The Wall Street Journal főszerkesztője egy interjúban teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte a lap újságírójának oroszországi őrizetbe vételét. Emma Tucker a FoxNews televízióban hangsúlyozta, hogy Evan Gershkovich a munkáját végezte, egy akkreditált újságíróról van szó, aki érvényes vízummal rendelkezik.
Az amerikai napilap az incidens nyomán elutaztatta Oroszországból moszkvai szerkesztőségének vezetőjét, és további munkatársaik esetében is ezt tervezik.
Az amerikai újságírót múlt csütörtökön vették őrizetbe az orosz hatóságok Jekatyerinburg kémkedés gyanújával. A hivatalos indoklás szerint Evan Gershkovich titkos információkhoz akart hozzájutni egy orosz hadiipari vállalattól. Az amerikai állampolgárságú tudósító őrizetben tartását az orosz közlések szerint egyelőre május 29-ig határozta el a bíróság.
Kémkedés miatt legutóbb a hidegháború idején, 1986-ben vettek őrizetbe újságírót az orosz hatóságok.
Légvédelmi rendszerek Putyin rezidenciájánál
Az orosz Navalnij Live által közzétett videó szerint a Pantsir S-1 légvédelmi rakétarendszert Vlagyimir Putyin orosz elnök szocsi rezidenciája közelében helyezték el.
Kijev: újabb ukrán foglyok térhettek haza
Ukrajna újabb 12 állampolgára térhetett haza orosz fogságból, köztük öt súlyosan sérült – közölte a hadifoglyokkal való bánásmódot koordináló parancsnokság hétfőn.
A közlemény szerint tíz katona és két civil került vissza ukrán területre. A civilek közül egy Harkiv megyéből, egy pedig a Donyeck megyei Mariupolból származik. A parancsnokság arra nem tért ki, hogy cserébe az ukrán fél adott-e át orosz foglyokat. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy március 24-én Ukrajna egyoldalúan és feltétel nélkül visszaadta Oroszországnak mind az öt súlyosan megsebesült orosz foglyot, akik szállítható állapotban voltak.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy találkozott a Donyeck megyei Bahmut városát védő ukrán katonákkal, és cáfolta a város bevételéről közzétett orosz állításokat. Szavai szerint folyamatos kapcsolatban van azokkal az ukrán alakulatokkal, amelyek a front legkritikusabb részein teljesítenek szolgálatot.
Találkoztam azokkal a katonákkal és parancsnokokkal, akik lerombolták a Wagner-zsoldosok és az orosz ejtőernyősök legyőzhetetlenségéről szóló mítoszt
– jelentette ki, ugyanakkor nem pontosította, hogy legutóbb mikor találkozott Bahmut védőivel.
Az ellenség gyengül, ezért újabb és újabb hamisítványokkal próbálja leplezni a Bahmut elfoglalására irányuló erőfeszítéseinek kudarcait
– tette hozzá.
Szirszkij legutóbb március 27-én hozta nyilvánosságra, hogy látogatást tett a Bahmutot védő ukrán alakulatoknál. A szárazföldi erők parancsnokát megelőzően Szerhij Cserevatij, az ukrán keleti erők szóvivője, és Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője cáfolta, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport elfoglalta volna a bahmuti városházát, ahogy azt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója egy videóüzenetben bejelentette.
Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy erőik hétfőn több mint 45 orosz támadást vertek vissza, a harci cselekmények epicentrumában továbbra is a donyecki régió három települése, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka van.
A jelentés szerint az ukrán légierő a nap folyamán öt csapást mért orosz élőerő- és fegyverzetgócpontokra, valamint megsemmisítettek egy orosz drónt. A rakéta- és tüzérségi egységek egy orosz csapatösszpontosulásra mértek csapást. Eközben az orosz erők három rakéta- és 17 légicsapást intéztek, valamint több mint húsz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásai, és a települések polgári infrastruktúrája ellen – írta az ukrán vezérkar.
Donyecki vezető: Bahmut belvárosában folynak a harcok
A harcok Artemivszk (Bahmut) város központi részén folynak, az orosz erők megközelítették a vasútállomást – jelentette ki Gyenyisz Pusilin, a Oroszország által jórészt elcsatolt donyecki régió megbízott vezetője hétfőn a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.
Pusilin elismerte, hogy az ukrán erők nem menekülnek, és tervezett visszavonulást sem hajtanak végre. Úgy vélekedett, hogy a városban többezer civil maradhatott.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner magánhadsereg alapítója korábban arról számolt be, hogy az alakulat egységei kitűzték vasárnap éjjel az orosz zászlót az artemivszki városházára, aminek eredményeképpen a várost szerinte jogi értelemben sikerült elfoglalni.
Pusilin egyébként a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt is állította, hogy az orosz erők Avdijivka irányában folytatják az előrenyomulást, és ugyan korai még operatív bekerítésről beszélni, de a helyzet, ha nem is kritikus, de rendkívül nehéz az ellenség számára.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét mintegy 465 főben nevezte meg. Mint mondta, a Donyeck körzetében vívott harcokban közülük mintegy 285 katona és „zsoldos” esett el.
Az orosz ellenőrzés alá került városok több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A donyecki régióban lévő Horlivkában egy 68 éves nő belövés következtében életét vesztette.
Katonai gyakorlatok kezdődtek Oroszország és Tádzsikisztán között az afgán határon
Oroszország és Tádzsikisztán katonai kontingensei közös hadgyakorlatot indítottak a Kharb-Maidon hegyi-sivatagi gyakorlótéren Tádzsikisztán Khatlon tartományában, az afganisztáni határ közelében. Közölte a Központi Katonai Körzet (CMD) sajtószolgálata április 3-án.
A gyakorlati akciók során Oroszország és Tádzsikisztán katonai kontingensei gyakorolják az illegális fegyveres csoportok (IVF) felszámolására irányuló műveletek előkészítését és végrehajtását
– közölte a sajtószolgálat.
Magyar Levente: Ukrajna és Magyarország közös útja a szoros együttműködés
Magyarország intenzíven jelen van az ukrajnai újjáépítésben, Ukrajna és Magyarország közös útja a szoros együttműködés – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Kijevben hétfői programjának eredményeit összegezve.
Magyar Levente, valamint a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet küldöttsége a délutáni órákban a Kijev közelében fekvő, hatalmas háborús károkat elszenvedett Bucsa városába látogatott. A Bucsa melletti Szinjakon őszre várhatóan elkészül a mintegy tízmillió eurós költségvetésű, többfunkciós önkormányzati szolgáltató központ.
A tervek szerint az önkormányzati hivatal mellett helyet kap itt egy orvosi rendelő, egy okmányiroda, egy posta és egy rendezvényterem is. Ez a beruházás jelenleg a legfontosabb, ami magyar kormánytámogatással és az Ökumenikus Segélyszervezet koordinálásával zajlik Ukrajnában.
Fotós: Nemes János / Forrás: MTI
Magyar Levente elmondta, hogy a délelőtti zahalci óvodaátadás után
ez egy komolyabb jele, fokmérője annak, hogy Magyarország milyen intenzíven jelen van az ukrajnai újjáépítésben.
A parlamenti államtitkár a munkamegbeszélései kapcsán kifejtette, hogy azok egyik fontos témája az újjáépítési munkálatok egyeztetése volt, valamint Magyarország Ukrajnának nyújtott humanitárius támogatása az országon belül, illetve a Magyarországra menekült ukrán közösség vonatkozásában. Magyar Levente megjegyezte, hogy „csak a legpozitívabb hangnemben és jelzőkkel lehet erről beszélni, hiszen szép eredmények vannak már mögöttünk," és a segítség tovább folytatódik majd.
Szó esett a kárpátaljai magyar közösséget érintő nyelvhasználati és oktatási kérdések szabályozásáról is. Magyar Levente emlékeztetett arra, hogy már a 2014-es forradalom után „elindult egy olyanfajta ukrán jogalkotási folyamat, ami eredményezett egy, a kárpátaljai magyarság számára több szempontból sérelmes helyzetet”. A háború „átírta a prioritásokat”, és a humanitárius segítségnyújtás került előtérbe.
Most eljött a lehetőség egy olyan megoldás kidolgozására, amely „elfogadható mind a kárpátaljai magyarság számára, mind Kijev számára, mind pedig Budapest számára". Az államtitkár hozzátette, hogy „az utóbbi a kárpátaljai véleménnyel nagyjából összhangban mozog”.
Magyar Levente úgy fogalmazott, hogy mind az elnöki hivatalban, mind pedig a szakminisztériumokban „maximális nyitottság van, talán soha korábban nem tapasztalt mértékű nyitottság”, így végre sikerülhet megnyugtatóan rendezni az ukrán–magyar kapcsolatokat megterhelő kérdéskört. Ukrajna és Magyarország közös útja a szoros együttműködés – húzta alá a parlamenti államtitkár.
Őrizetbe vettek egy gyanúsítottat a szentpétervári robbantással kapcsolatban
Őrizetbe vettek hétfőn az orosz hatóságok egy nőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze volt ahhoz a vasárnapi szentpétervári robbantáshoz, amelynek következtében életét vesztette Vladlen Tatarszkij haditudósító és blogger, és további 32 ember megsebesült.
A 26 éves gyanúsított, Darja Trepova őrizetbe vételéről az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) tett bejelentést hétfőn reggel a Telegramon, majd délután közölte: „a nyomozásnak bizonyítékai vannak”, hogy a bűncselekményt Ukrajna területéről tervezték és szervezték meg.
Ezzel egybehangzóan az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság közölte, hogy a Tatarszkij elleni terrortámadást az ukrán különleges szolgálatok tervelték ki, a szabadságvesztésre ítélt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvánnyal (FBK) együttműködő „ügynökök” bevonásával. A hatóság szerint Trepova az Oroszországban szélsőségesnek minősített FBK aktív támogatója, akit 2021-ben többször felelősségre vontak az általa anyagilag is támogatott alapítvány akcióin való részvétel miatt. A gyanúsított a tavaly februárban elkezdődött ukrajnai háború ellen is tüntetett.
A Nyomozó Bizottság is rámutatott, hogy Trepova az FBK támogatója, és hogy ellenzéki nézeteket vall.
Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője szintén terrorcselekménynek minősítette a történteket, hangot adva azon véleményének – még az SZK bejelentése előtt –, hogy a merényletet Kijevben szervezhették meg.
A kijevi rezsim támogatja a terrorakciókat, és az állhat Vladlen Tatarszkij, valamint sok más ember 2014 óta történt meggyilkolása mögött – ezért folyik a különleges hadművelet
– mondta Peszkov.
Fotós: Anatolij Malcev / Forrás: MTI/EPA
Trepova a nyomozati anyag és a médiának nyilatkozó szemtanúk szerint vasárnap egy robbanószerkezetet rejtő gipsz mellszobrot ajándékozott Tatarszkijnak, aki szerzői estet tartott egy helyi kávézóban. A merénylet következtében 33 ember megsebesült, közülük 22-en kórházi ápolásra szorulnak. Nyolcuk állapota súlyos.
Trepova a hatóságoknak elismerte, hogy ő adta át Tatarszkijnak a szobrot. Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője közölte, hogy a hatóság kihallgatja a gyanúsítottat és meg fogja állapítani a gyanúsított indítékát. Orosz médiabeszámolók szerint a képzőművészi és közgazdászi végzettségű Trepova a rendezvényen azt mondta, hogy egy saját készítésű szobrot akar Tatarszkijnak ajándékozni.
A gyanúsított szentpétervári lakhelyén a rendőrök vasárnap este házkutatást tartottak, kihallgatták anyját és nővérét is. A gyanúsítottnál Üzbegisztánba szóló, vasárnapra érvényes repülőjegyet találtak.
Darja Trepova több közösségi médiacsoportnak is tagja volt, amelyek egyebek között az alkohol- és drogfogyasztás problémáival, valamint feminista és LMBTQ-ügyekkel foglalkoztak. Az öngyilkosság elkövetésének gondolata is felmerült nála.
A Meduza című, Rigában szerkesztett orosz ellenzéki portál idézte Ivan Zsdanovot, az FBK igazgatóját, aki szerint a moszkvai vádat cáfolni sem érdemes. Zsdanov a maga részéről azt állította, hogy a „propagandistát” az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) „likvidálta”.
Az orosz RT állami médiacsoport híroldala szerint az FBK 2023 tavaszára Leonyid Volkov vezetésével egy több ezer fős földalatti hálózatot hozott létre Oroszországban.
Trepova emigrációban élő férje, Dmitrij Rilov a libertárius párt tagja és a Navalnij szabadon bocsátását követelő mozgalom híve. Ismerőseik szerint a pár fiktív házasságban élt. Rilov az SVTV-nek nyilatkozva azt mondta, nem tudja, mivel foglalkozott az utóbbi időben a felesége.
A robbantással kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a nő „saját akaratából sosem tenne ilyet”.
Az RT szerint Trepova sokáig egy szentpétervári régiségboltban dolgozott, majd néhány hónappal ezelőtt felmondott, és Moszkvában egyéni vállalkozóként jelentkezett be: ruhakészítéssel, ingatlanforgalmazással és számítástechnikával foglalkozott. A Vesztyi FM állami rádióban elhangzott, hogy ukrán újságírók megbízásait is teljesítette.
Itt az ideje, hogy felismerjük a nagyon nyilvánvaló dolgokat. Ha valaki kijelentette önök előtt, hogy ukrán forrásból kap pénzt vagy munkát, akkor a legnagyobb valószínűséggel ez a valaki árulóvá vált. És ezzel már bűncselekményt követett el. Ő ellenség, értesíteni kell róla a különleges szolgálatokat vagy a bűnüldöző szerveket
– mondta a merényletre reagálva Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese.
Az orosz hadsereg 29 csapást mért Donyeck régió területeire
A Suspilne, Ukrajna állami műsorszolgáltatója arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában
az orosz hadsereg 29 csapást mért Donyeck régió 12 lakott területére.
Hozzátette:
46 lakóépület, egy óvoda, egy adminisztratív épület, gyári műhelyek, villanyvezetékek, gázvezetékek és autók rongálódtak meg.
Jens Stoltenberg: igazítani kell a NATO nukleáris védelmi berendezkedésén
Mivel semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, valamint a nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt megváltozott a biztonsági helyzet, és ehhez szükséges igazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő tanácskozását megelőző sajtótájékoztatóján.
Hozzátette, hogy erről is szó lesz a kétnapos értekezleten.
Jens Stoltenberg úgy fogalmazott: „nem engedhetjük meg, hogy Oroszország tovább veszélyeztesse az európai biztonságot”. Egységesnek kell maradni, kitartani az eddigi irány mellett, és támogatni Ukrajnát, ameddig csak kell – húzta alá.
A NATO-főtitkár felidézte: a szövetségesek ez idáig 65 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, továbbá modern harckocsik és más páncélozott járművek érkeznek az ukrán védelem támogatására. Szavai szerint a támogatás valódi változást hozhat a frontvonalakon, és lehetővé teszi az ukrán erők számára, hogy több területet szabadítsanak fel.
Közölte: a tagországok külügyminiszterei meg fogják vitatni, hogy a szövetség miként fokozhatja támogatást, egyebek között az ukrán fegyveres erők további megerősítésével.
Nem tudjuk, mikor ér véget a háború. De amikor ez megtörténik, intézkedéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy Ukrajna minden jövőbeli agressziót el tudjon rettenteni, és a történelem ne ismétlődön meg
– fogalmazott.
A NATO-főtitkár üdvözölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét, amely – mint mondta – megfelel az ENSZ Alapokmánya alapelveinek, és garantálja az igazságos és fenntartható békét.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg a The Wall Street Journal amerikai üzleti-politikai napilap újságírója, Evan Gershkovich azonnali szabadon bocsátására szólította fel Moszkvát. Az újságírót az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei tartóztattak le a múlt héten Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával, azt állítva, hogy minősített információkat próbált megszerezni. Stoltenberg az esetet aggasztónak nevezete, és kijelentette: az újságírók munkáját, valamint a szólás- és médiaszabadságot tiszteletben kell tartani.
A főtitkár beszámolt arról, hogy a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásához a NATO indiai- és csendes-óceáni partnerei – Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea -, valamint az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozik.
Stoltenberg a partneri együttműködés megerősítésének fontosságát hangsúlyozta, úgy fogalmazott:
Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei globálisak. Ami ma Európában megtörténik, az holnap Kelet-Ázsiában is megtörténhet.
Végezetül közölte, kedden összeül a NATO-Ukrajna Bizottság Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével.
Az ukránok szerint nem foglalták el az oroszok a bahmuti városházát
Szerhij Cservatij, az ukrán keleti erők szóvivője tagadta hétfőn azt, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport elfoglalta a Donyeck megyei Bahmutban a városházát.
Semmit sem foglaltak el, és enyhén szólva messze vannak attól, hogy bármit is elfoglaljanak a városban
- jelentette ki a szóvivő egy sajtónyilatkozatában. Hozzátette: harcok folynak a városháza épülete körül, de "jogi értelemben az orosz erők nem foglaltak el semmit".
Korábban Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója közzétett egy videofelvételt, amelyben azt állította, hogy kitűzték az orosz zászlót a városházára, és szerinte ezzel a város "jogilag" orosz ellenőrzés alá került - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője kijelentette, hogy a Prigozsin által közzétett videó hamisítvány.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben az észak-ukrajnai Csernyihiv megyében lévő Jahidne faluba látogatott abból az alkalomból, hogy a település pontosan egy évvel ezelőtt szabadult fel az orosz megszállás alól. Felkeresett egy iskolát, amelynek pincéjében a települést megszálló orosz katonák csaknem egy hónapon át tartottak fogva civileket. Az iskolába elkísérte az ukrán elnököt Robert Habeck német alkancellár is, aki hétfőn érkezett ukrajnai látogatásra.
Zelenszkij az Ukrinform hírügynökség szerint kijelentette, hogy az ukrán hadsereg nagyszabású ellentámadást fog végrehajtani, és Ukrajna minden ideiglenesen megszállt területét visszafoglalják. Részleteket nem árult el, azt sem, mikor indul az ellentámadás - mint mondta - azért, hogy Oroszország ne tudjon felkészülni rá. "Az orosz csapatoknak még van idejük elhagyni Ukrajnát, különben megsemmisítjük őket" - szögezte le Zelenszkij.
Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentésében közölte, hogy mostanra az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége meghaladta a 175 ezret.
Magyar segítséggel épült óvodát adtak át Kijev mellett
Magyarország az első pillanattól kezdve igyekszik minden tőle telhető segítséget megadni Ukrajnának az ország újjáépítésében - mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a magyar kormánytámogatással, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet koordinálásával kivitelezett ukrajnai, zahalci óvoda átadó ünnepségén.
Magyar Levente a Kijevhez közeli Zahalci községben adott át konténerekből felépített, korszerűen felszerelt óvodát. A település infrastruktúráját az orosz-ukrán háború első hónapjaiban komoly károk érték, ezért a magyar kormány a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálaton keresztül segít a helyi intézmények újjáépítésében.
Magyar Levente elmondta, hogy amikor fél éve felkereste a térséget, minden romokban hevert, az utak járhatatlanok voltak, nem jártak emberek az utcákon. Most pedig "egy újjáéledő, optimista, jövőbe tekintő, és a mindennapi munkát derűvel elvégző" közösséggel találkozott.
A parlamenti államtitkár kiemelte, hogy Magyarország minden tőle telhető segítséget megad Ukrajnának az ország újjáépítéséhez. Kijelentette:
azért vagyunk ma ebben az óvodában, mert azt gondoljuk, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol a legnagyobb a baj, és elsősorban azoknak kell nyújtani, akik a leginkább rászorulnak. Ígéretet tett arra is, hogy hamarosan sor kerül a helyi iskola újjáépítésére is, amely szebb lesz, mint újkorában
Julija Hrisina ukrán kormánypárti parlamenti képviselő, az Oktatási, Tudományos és Innovációs Bizottság felsőoktatási albizottságának elnöke aláhúzta, hogy a nemzetközi, ezen belül a Magyarország által nyújtott támogatás lehetőséget biztosít az infrastruktúra, mindenekelőtt a köznevelési és közoktatási intézmények újjáépítésére.
Magyar Levente a közszolgálati média tudósítóinak elmondta, hogy a továbbiakban felkeresi azokat a Kijev környéki településeket, amelyekben magyar támogatással újjáépítik a háborúban tönkrement közintézményeket. "Itt nagyon komoly lábnyomot hagyunk, ezt merem mondani, és ezt értékelik is az itteniek"- fogalmazott.
Lengyelország átadta az első MiG-29-eseket Ukrajnának
Lengyelország a napokban átadta a MiG-29-es vadászgépszállítmány első tételét Ukrajnának - erősítette meg hétfőn Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel államfői hivatal külügyi irodájának főnöke.
Przydacz az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban bejelentette: szerdán Varsóba hivatalos látogatásra érkezik Volodimir Zelenszkij. Ez lesz az ukrán elnök első bejelentett lengyelországi útja az ukrajnai háború kitörése óta.
A tárgyalások témáiról szólva Przydacz elmondta:
Lengyelország a napokban átadta Ukrajnának a szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépek "első néhány darabját". Az ukránok "biztosan további támogatásért fognak folyamodni"
-tette hozzá.
Fotós: Radoslaw Jozwiak / Forrás: AFP
A MiG-29-esek átadását Andrzej Duda lengyel elnök jelentette be március közepén, Petr Pavel új cseh elnök varsói látogatásakor. Duda akkor négy vadászgépet tartalmazó első szállítmányról beszélt.
A lengyel hadsereg jelenleg 12 MiG-29-essel rendelkezik, a többi MiG-29-est karbantartás után folyamatosan adják át.
Przydacz az interjúban arra is rámutatott: az orosz hadseregnek több ezer harckocsija van. Ezért Ukrajnának "sokkal gyorsabban, sokkal nagyobb mennyiségben kell felszerelést szállítani" - húzta alá. Hozzátette: Ukrajna ma, mint fogalmazott, "mindnyájunk stabilitását védi".
Lengyelország mellett Szlovákia is bejelentette, hogy átadja Ukrajnának a MiG-29-es vadászgépeket saját állományából. Olena Kondratyuk, az ukrán parlament alelnöke múlt heti szlovákiai látogatása során közölte: a március második felében Szlovákia által szállított négy vadászgépet Harkiv védelmére vetették be.
Magyarország segít
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4588 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 3912 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.
Összeverekedett a templomban egy katona és egy pap - videó
Összeverekedett egy ukrán katona és egy, a moszkvai patriarchátushoz tartozó ukrán ortodox pap Hmelnyickijben.
A verekedés előtt állítólag a katona azt kérdezte meg tőle, hogy "Hány embernek kell meghalnia, hogy ne jöjjön ide többet?".
Kitűzték az orosz zászlót Bahmutban - videó
A Wagner orosz katonai magánvállalat elfoglalta az ostromlott kelet-ukrajnai bahmuti városházát, és kitűzte az orosz nemzeti zászlót az épületre
- közölte Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója hétfőn cége sajtószolgálatának Telegram-csatornáján.
2023. április másodika, 23.00 óra. Vladlen Tatarszkij jó emlékének feliratú orosz zászlót és a Wagner katonai magánvállalat zászlaját tűztük ki Artyomovszk városházára. Jogilag Artyomovszk elfoglaltatott
- mondta Prigozsin a város orosz nevét használva. Ugyanakkor megjegyezte, hogy "a város nyugati kerületeiben még mindig összpontosul az ellenség ".
Prigozsin azt is elmondta, hogy a zászlóra a Szentpéterváron robbantással meggyilkolt haditudósítóról és bloggerről, Vladlen Tatarszkijról megemlékező felirat is került.
Négy települést támadnak az oroszok Szumi területen
Az oroszok tegnap Krasnopillia, Bilopillia, Hotin és Junakivka községeket támadták - jelentette a terület katonai vezetése. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Harminc sérült a szentpétervári robbanásban - videó
Popkolgép robbant tegnap egy szentpétárvári kévázóban, a merényletben egy ember meghalt, harmincan megsebesültek. A robbanás áldozata Vladlen Tatarszkij, egy ismert Kreml-párti haditudósító és blogger volt.
Ukrán válság
- Emberek rekedtek a romok alatt Harkovban, miután orosz légibomba talált el egy házat – frissül
- Orosz külügyminiszter-helyettes: brutális következményei lesznek a nyugati döntésnek
- Újabb részletek derültek ki Trump és Zelenszkij tárgyalásáról
- Meghaladta a 4,5 milliárd eurót az Ukrajnának nyújtott EBRD-finanszírozások értéke
- Az ukrán elnök elutasította a kínai-brazil béketervet
