2023.04.20. 06:27
Az oroszok komoly áttörést értek el Bahmutnál
Már 421. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák páncélozott harcjárművük fedezékében a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó front térségében tartott gyakorlaton 2023. április 15-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Forrás: MTI/AP/Roman Csop
Fotó: Roman Csop
Cikkünk frissül!
Az oroszok komoly áttörést értek el Bahmutnál
Az Unian arról ír, hogy az orosz csapatok komoly áttörést értek el Bahmutban, ami azt jelenti, hogy lőtávolságon belül elfoglalták az Ukrán Fegyveres Erők kiemelkedően fontos állásait – erről Oleksandr Kovalenko ukrán (!) katonai és politikai megfigyelő, OSINT-szakértő számol be.
Kovalenko szerint
ezek a pozíciók „lehetővé teszik az ellenség számára az út megfigyelését és a tüzérség irányítását.
A szakember a szavainak súlyát azzal enyhítette, hogy hozzátette: ez egy szűk áttörés, amelyet talán még lehet kezelni és semlegesíteni, ami talán épp most történik, hiszen a helyzet nagyon dinamikus, hangsúlyozta. Kovalenko szerint a legforróbb szektor Bakhmutban továbbra is a város északi része, ahol váltakozó sikerrel zajlik a csata, írják.
Szergej Lavrov: az amerikai szankciók által egyaránt sújtott Oroszország és Kuba megérti egymást
Az amerikai szankciók által egyaránt sújtott Oroszország és Kuba megérti egymást - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön Havannában.
Nem fogadhatjuk el, hogy a világ továbbra is állandóan (...) az amerikai 'szabályok' szerint éljen
- fogalmazott Szergej Lavrov a kubai televízióban is közvetített sajtótájékoztatóján. "A nemzetközi porondon élesednek a feszültségek, és a Nyugatnak az a törekvése, hogy a maga akaratát kényszerítse másokra, miközben mások legitim álláspontjáról tudomást sem vesz, nemcsak kitart, hanem még fokozódik is" - vélekedett.
Az orosz miniszter Havannában megbeszélést folytatott Bruno Rodríguez kubai külügyminiszterrel, és fogadta őt Miguel Díaz-Canel elnök is.
Szergej Lavrov az elmúlt napokban felkereste Oroszország legközelebbi latin-amerikai szövetségeseit, így Brazíliában, Venezuelában és Nicaraguában is járt.
Kuba, amely ellen az Egyesült Államok röviddel a Fidel Castro vezette 1959-es forradalom után vezetett be gazdasági embargót, számos alkalommal biztosította Oroszországot támogatásáról az ukrajnai háború kérdésében és a válság diplomáciai megoldásában.
Nem hiszem, hogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) provokálta ki az ukrajnai konfliktust
- jelentette ki Miguel Díaz-Canel még márciusban az al-Majadín arab hírportálnak. A kubai elnök "nagyszerűnek" nevezte a kubai-orosz viszonyt.
Oroszország oxigént és orvosi berendezéseket ajándékozott Kubának a koronavírus-világjárvány idején, és
néhány nappal az Ukrajna elleni háború tavaly februári kezdete előtt 2027-ig elhalasztotta a karibi szigetország hitelének törlesztését.
Februárban Moszkva 25 ezer tonna gabonát adományozott Kubának az ottani hiány enyhítésére, és több tartályhajónyi üzemanyagot is küldött a szigetországba.
Szergej Lavrov a csütörtöki sajtótájékoztatón azt is kijelentette, hogy gyakorlatilag semmi sem történt a fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodással kapcsolatos orosz aggodalmak ügyében. Moszkva ismételten hangoztatta, hogy május 18. után nem újítja meg az ENSZ és Törökország közvetítésével az ukrán gabona, illetve az orosz gabona és növényvédőszerek szállításáról létrejött megállapodást, ha a Nyugat nem oldja fel az agráripari exportját sújtó fizetési, szállítási és biztosítási korlátozásokat.
Szergej Lavrov hétfőn New Yorkban lesz, és António Guterres ENSZ-főtitkárral is találkozik - jelentette be csütörtökön Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője.
Új parancsnoka lesz az orosz Csendes-óceáni Flottának
Szabadságát tölti nyugállományba vonulása előtt Szergej Avakjanc tengernagy, az orosz Csendes-óceáni Flotta parancsnoka - közölte csütörtökön a flotta sajtószolgálata.
Avakjanc távozásának híre a Csendes-óceáni Flotta harckészültségének múlt pénteken elkezdődött és az orosz védelmi tárca által csütörtökön lezártnak nyilvánított, meglepetésszerű ellenőrzése során került nyilvánosságra. Vlagyimir Putyin elnök szerint az ellenőrzés első szakaszát "nagyon magas színvonalon" hajtották végre.
Orosz sajtójelentések egybehangzóan arról számoltak be, hogy a 65 éves Avakjanc helyére a tíz évvel fiatalabb Viktor Liina tengernagy kerülhet, aki 2021 óta az orosz Balti Flotta parancsnoki posztját tölti be. Ő korábban a vezérkari főnök helyettese és a Fekete-tengeri Flotta első parancsnokhelyettese volt.
A Balti Flotta élére a TASZSZ állami hírügynökség értesülése szerint Vlagyimir Vorobjov altengernagy kerülhet, aki jelenleg az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese.
Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes, a távol-keleti szövetségi körzet elnöki megbízottja közölte, hogy Avakjanc, aki 2012 óta volt a Csendes-óceáni Flotta parancsnoka, új tisztséget kapott a katonai és sportkiképzéssel, valamint hazafias neveléssel foglalkozó törzs élén. A törzs a 12 orosz régióban májusban megnyitandó, e feladatokat ellátó központnak nyújt majd támogatást módszertan és a koordináció területén.
A Kreml a Csendes-óceáni Flottánál csütörtökön lezárult, Nyikolaj Jevmenov tengernagy, az orosz haditengerészet főparancsnoka irányításával megtartott harckészültségi ellenőrzést "rutinkiképzésnek" minősítette. Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint az a fő célkitűzés, hogy ellenőrizzék a fegyveres erők képességét "a valószínűsíthető ellenség óceáni és tengeri irányból érkező agressziójának visszaverését célzó feladatok megoldására". A manőverek keretében egyebek között a Kuril-szigetek déli részén és Szahalinon végrehajtott kétéltű partraszállás visszaverését gyakorolták.
A harckészültségi ellenőrzés műveletében több mint 25 ezer katona, 89 repülőgép és helikopter, valamint 167 hajó, köztük 12 tengeralattjáró vett részt.
A kijevi városvezetés felmondta az orosz nagykövetség földbérleti szerződését
Felmondta a kijevi városvezetés csütörtökön annak a földterületnek a bérleti szerződését, amelyen az orosz nagykövetség áll, és felszólította az ukrán kormányzatot, hogy kobozza el a diplomáciai képviselet épületét - jelentette be Vitalij Klicsko polgármester.
"A kijevi városi tanács ma felmondta az Oroszország nagykövetségével kötött földbérleti megállapodást. Egyben az ukrán miniszteri kabinethez fordult azzal a kéréssel, hogy szolgáltassa vissza a diplomáciai képviselet vagyonát az ukrán állam tulajdonába" - írta Klicsko a Telegram-oldalán.
A 120 tagú városi tanács 73 képviselője támogatta a döntést, amelyet a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt kezdeményezett április elején - derül ki Dzerkalo tizsnja (Heti tükör) című helyi hírportál beszámolójából. A parlamenti többséget alkotó politikai erő szorgalmazta az orosz nagykövetség épületének kisajátítását is.
Az orosz külügyminisztérium tavaly február 22-én elrendelte ukrajnai diplomáciai képviseleteinek kiürítését. Az Ukrajna elleni orosz háború két nappal későbbi megindítása után Zelenszkij megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, az ukrán külügyminisztérium pedig evakuálta saját diplomatáit onnan. Azóta a kijevi orosz és a moszkvai ukrán nagykövetség épületei üresen állnak.
Magyar vezetékneve volt, és Kárpátaljáról származott a katona, akit az oroszok lefejeztek
A kárpátaljai Nagyszőlősön élt Szerhij Pataki családjával. A 30 éves férfit márciusban gyilkolták meg, az orosz harcosok lefejezték, amit a férfi elkobzott telefonjával még rögzítettek is. Pataki a helyi piacon dolgozott, zöldséget és gyümölcsöt árult a háború kirobbanása előtt – írja a Mandiner.
A férfit nem sokkal később sorozták be és az otthonától ezer kilométerre lévő kelet-ukrán Bahmutba vezényelték. A Telexnek Nagyszőlős egyik önkormányzati képviselője, Vicseszlav Kusz Szerhij Pataki kivégzéséről elmondta,
elvették a telefonját, és felvették rá, amit tettek vele, hogy mindenki lássa.
Az ukrán hadsereg még márciusban elismerte a férfi halálát, ám konkrétumok egészen április 11-ig nem derültek ki, ugyanis akkor került fel az ominózus videó a Twitterre. Az ukrán hadsereg nem sokkal később erősítette meg, hogy az egyik, orosz fogságba esett katonájuk látható a felvételen.
Hazaárulással vádolnak hadititkokat oroszoknak feltáró ukrán katonákat
Hazaárulással vádolnak több ukrán katonát, akik egy jóvá nem hagyott küldetésre indultak, s eközben olyan információkat fedtek fel, amelyek alapján Oroszország csapást tudott mérni egy légitámaszpontra - közölte csütörtökön az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Az SZBU szerint az érintett csoport "anélkül, hogy egyeztett volna az illetékes állami hatóságokkal", megpróbált tavaly júliusban elfoglalni egy orosz repülőgépet, amelynek pilótája azt állította, hogy át akar állni az ukránokhoz. A művelet során azonban
részleteket fedtek fel az ukrán légierő személyzetének és gépeinek elhelyezkedéséről, ami lehetővé tette, hogy Oroszország sikeres csapást mérjen az ukrajnai Kirovohrad megyében lévő Kanatove "titkos" katonai repülőtere ellen.
Tavaly az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arról számolt be, hogy az ukrán katonai hírszerzés kétmillió dolláros jutalmat, valamint európai uniós - román, illetve szlovák - állampolgárságot ígérve kísérelt meg orosz harci pilótákat arra rávenni, hogy repülőgépükkel együtt dezertáljanak. Az FSZB azt állította, hogy a dezertálásra biztatott orosz pilótákhoz az ukrán katonai hírszerzés térképet juttatott el, amelyen feltüntette, hogy hol vannak az elkerülendő ukrán légvédelmi eszközök. A megkeresett orosz katonák, akik azonnal kapcsolatba léptek az orosz elhárítással, megkapták az ukrán féllel folytatott kommunikáció frekvenciáját is. A beszervezési kísérletről szóló orosz sajtójelentések szerint precíziós tengeri és légi indítású fegyverekkel ezen adatok alapján semmisítették meg a Kanatove légitámaszpontot.
Az SZBU közlése szerint a Kanatovére mért csapás következtében egy ukrán parancsnok meghalt, tizenhét katona megsebesült, két harci repülőgép, illetve a felszállópálya, repülőtéri épületek és más felszerelések súlyos károkat szenvedtek.
A moszkvai Nagyszínház a Nyugat helyett Kína felé fordul
A moszkvai Nagyszínház Kínában keres új kapcsolatokat, miután az ukrajnai háború miatt Oroszországot a Nyugat szankciókkal sújtja.
Vlagyimir Urin, a Bolsoj főigazgatója csütörtökön tartott sajtótájékoztatót a színház 2023/24-es programjáról, ahol elmondta:
szomorúan veszi tudomásul a nyugati színházi társulatokkal és művészekkel való együttműködés megszűnését.
Mély meggyőződésem, hogy egyedül a kultúra és a művészet segíthet igazán abban, hogy a nemzetek megértsék egymást. Még egy olyan bonyolult és nehéz helyzetben is, mint ami most alakult ki a világban
- hangsúlyozta.
A Nagyszínház balett-társulata júliusban Kínába utazik, és tárgyalások folynak arról is, hogy 2024-ben a balett és az opera is Kínában lépjen fel.
Ebben az évadban tartják még Verdi Luisa Miller című operájának premierjét, amelyben Antonio Poli olasz tenor lép fel.
A művész vállalta, hogy a nyugati szankciók miatt Törökországon keresztül kell Moszkvába repülnie.
Urin hozzátette, hogy számos olasz és más országból érkező énekes érkezik hozzájuk.
A Nagyszínház Osztrovszkij A hóleány című darabját a moszkvai Kiszínházzal együtt állítja színpadra. A 150 éve debütált darab zenéjét Csajkovszkij szerezte.
Urin arról is beszélt, hogy a Bolsoj balett-társulata novemberben Minszkben lép fel, januárban pedig Ománban.
A Nagyszínház főigazgatója szerdán azt is bejelentette, hogy a színház nem játssza többé a Rudolf Nurejevről szóló balettet.
Svájc szankciós listájára helyezte a Wagner csoportot
Svájc felvette az orosz Wagner csoportot és a RIA FAN nevű médiacsoportot az Ukrajnát ért orosz támadással kapcsolatba hozható egyénekkel és jogi személyekkel szemben bevezetett szankciós listájára - közölte csütörtökon a szövetségi gazdasági minisztérium.
A döntést azzal indokolták, hogy "a Wagner csoport Oroszország ukrajnai hibrid háborújának egyik eszköze, amely mögött tisztázatlan jogi, de azonos tulajdonosi háttérrel létrehozott, a világ egészére kiterjedő céghálózat rejtőzik; tagjai pedig többek között biztonsági, technológiai, nyersanyag-kereskedelmi és pénzügyi tevékenységet folytatnak".
Az orosz Patriot Media Group részét képező RIA FAN médiacsoport szankciós listára helyezését a közlemény nem indokolja, de kitér arra, hogy a szervezet kuratóriumát Jevgenyij Prigozsin, a Wagner csoport alapítója vezeti.
A svájci kormány ugyanakkor az Európai Uniótól eltérően nem veszi fel szankciós listájára az RT Arabic és a Sputnik Arabic tévécsatornákat. A két csatorna továbbra is sugározhatja műsorait Svájcban, de reklámokat már nem mutathatnak be. A közlemény ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a svájci kormány megítélése szerint "az említett médiacsatornák betiltásánál praktikusabb az, ha pontatlan állításaikat cáfolni próbálják".
Csapás érte az ukrán Bahmut csoport egyesített törzsét
Csapást mért az ukrán fegyveres erők Bahmut csoportjának egyesített törzsére az orosz hadsereg Kosztyantyinivka község közelében - közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.
A beszámoló szerint a donyecki régióban emellett az ukrán 25. légideszant és a 116. területvédelmi dandár zászlóaljainak három parancsnoki vezetési- és megfigyelőállása került tűz alá.
Miként Konasenkov elmondta, magában Bahmutban, a város nyugati részén ejtőernyősök által biztosított, a légierő és a tüzérség által támogatott orosz rohamegységek folytatták a harci tevékenységet.
Az orosz tábornok az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap folyamán elszenvedett emberveszteségét mintegy 625 főben nevezte meg, akik közül a 470-et is elérhette azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck körzetében, többek között Bahmutban vívott harcokban estek el.
Az orosz megszállás alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán tüzérségi támadást. Donyec városban, amelyre legkevesebb három alkalommal mértek sorozatvető-csapást, egy nő életét vesztette egy családi házat ért találat következtében.
Az oroszok célja Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozása
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak azt hangoztatta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása jelentős új fenyegetést jelentene Oroszország számára. Mint mondta, ennek megakadályozása a célja a "különleges hadműveletnek".
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtöki ukrajnai látogatása kapcsán az orosz szóvivő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni Kijev NATO-felvételének kilátásaival kapcsolatban. Peszkov "nagyon furcsának" nevezte Olekszij Danyilovnak, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárának azt az állítását, miszerint hétfőn nem Vlagyimir Putyin elnök, hanem egy hasonmása tartott szemlét az orosz erőknél Herszon és Luhanszk megye megszállt területein. A látogatásról a Kreml kedden adott ki tájékoztatást.
Stoltenberg szerint Ukrajna jogos helye a NATO-ban van
Ukrajna jogos helye a NATO-ban van - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Kijevben tett látogatásán. A főtitkár először tett - előre nem bejelentett - látogatást az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta az ukrán fővárosban. Stoltenberg a Szent Mihály-kolostor külső falánál tisztelgett az elesett ukrán katonák emléke előtt, és megtekintette egy kilőtt orosz páncélos kiállított roncsát a főváros központjában.
Szeretném egyértelműen kijelenteni, hogy Ukrajna jogos helye az euro-atlanti családban, a NATO-ban van. A mi támogatásunk segíteni fog abban, hogy ez lehetővé váljon
- mondta Stoltenberg a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
Stoltenberg az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás folytatását is megígérte, és elmondta, hogy eddig a NATO-szövetségesek már több tízezer ukrán katonát képeztek ki és 65 milliárd eurós (24 500 milliárd forint) katonai segítséget nyújtottak az országnak.
"Nem tudjuk mikor ér véget ez a háború, de a mérgező orosz agressziót meg kell állítani" - mondta Stoltenberg.
A NATO főtitkára április elején úgy nyilatkozott, hogy "a NATO Ukrajna mellett fog állni, ameddig szükséges", és meghívta Zelenszkij elnököt a katonai szövetség július 11-12-én a litván fővárosban rendezendő csúcsértekezletére. Zelenszkij kifejezte háláját a meghívásért, véleménye szerint a csúcstalálkozó történelmi jelentőségű lehet.
Ukrajna a NATO-szövetségben látja a jövőjét, és tavaly szeptemberben bejelentette, hogy gyorsított tagságra pályázik, miután Oroszország annektálta az általa részben elfoglalt négy ukrajnai régiót.
Zelenszkij a NATO-főtitkár előtt kijelentette, hogy itt az ideje annak, hogy a katonai szövetség felajánlja Ukrajnának a tagságot, hozzátéve hogy még több fegyverre van szüksége Kijevnek.
"Nincs akadálya annak a politikai döntésnek, hogy Ukrajnát meghívják az euro-atlanti katonai szövetségbe. Most, hogy az ukrán nép és a NATO-tagországok többsége is támogatja az ország csatlakozását, itt az ideje meghozni a megfelelő döntést" - mondta Zelenszkij.
Meglepetésszerű látogatásra Kijevbe érkezett a NATO főtitkára
Meglepetésszerű látogatásra Kijevbe érkezett csütörtökön a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg - közölte az észak-atlanti szövetség szóvivője a dpa hírügynökséggel.
A főtitkár először tesz látogatást az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta az ukrán fővárosban.
Stoltenberg a Szent Mihály-kolostor külső falánál tisztelgett az elesett ukrán katonák emléke előtt, és megtekintette egy kilőtt orosz páncélos kiállított roncsát a főváros központjában - jelentette a Reuters a helyszínről. Látogatásának programjait nem hozták nyilvánosságra.
Stoltenberg a háború kezdete óta fáradhatatlan támogatója Ukrajnának. Április elején úgy nyilatkozott, hogy "a NATO Ukrajna mellett fog állni, ameddig szükséges", és meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a katonai szövetség július 11-12-én a litván fővárosban rendezendő csúcsértekezletére.
Ukrajna a NATO-szövetségben látja a jövőjét, és tavaly szeptemberben bejelentette, hogy gyorsított tagságra pályázik, miután Oroszország annektálta az általa részben elfoglalt négy ukrajnai régiót.
Orosz áttörés Bahmutnál
Az Orosz Fegyveres Erők rohamosztagainak sikerült áttörniük az O-0506-os országútra, amely Bahmut és a Csaszov Jar települések csomópontjait köti össze. Az ukrán hadsereg igyekszik megakadályozni a pozíció megerősítését - jelentette április 20-án Ruszkaja Veszna haditudósító.
Meghalt egy civil Donyeckben - állítják az oroszok
Az éjszaka folyamán egy nő meghalt Donyeck városában az ukrán fegyveres erők lövedékei miatt. Azt írták, hogy az 1968-as születésű nő egy magán lakóépület találatakor halt meg.
Támogatás igen, új típusú fegyverek viszont nem érkeznek
Ukrajnának továbbra is szüksége van katonai segítségre, és a Nyugat továbbra is segíteni fog, de új típusú fegyverek biztosításáról egyelőre szó sincs - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.
Váratlan bejelentést tett Putyin az ukrajnai látogatása után
Az orosz elnök ukrajnai látogatásáról annyit mondott:
rég nem láttam ennyi régi autót, Ladát és Zsigulit. Hogy ez mit jelent? Azt jelenti, hogy az emberek jövedelme meglehetősen szerény.
Hozzátette, hogy ugyanakkor, amit látott, az mind letisztult, tiszta és rendezett volt.
Az orosz elnök szerint ezekben a régiókban az árszínvonal még magasabb, mint a rosztovi területen. Utasította a minisztereket, hogy dolgozzanak ki tervet arról, hogyan lehetne ezt az egyensúlytalanságot megszüntetni.
Újabb lemondás az orosz katonai vezetésben
Szergej Avakjansz admirális lemondott a Csendes-óceáni Flotta parancsnokságáról.
Az orosz vízelvonás miatt leáll a mezőgazdaság
A Krím északi részén található földterületek az orosz vízkivételi módszerek miatt alkalmatlanná váltak a mezőgazdaságra - közölte Tamila Tasheva krími képviselő.
Sikertelen éjszakai orosz dróntámadás
Az ukrán erők április 19-én éjszaka 11 iráni gyártmányú Shahed-136/131 típusú drónból 10-et megsemmisítettek - közölte az Ukrán Fegyveres Erők Légiereje.
Halászhajónak álcázott kémhajók az Északi-tengeren
Több skandináv ország közszolgálati műsorszolgáltatója közös vizsgálatában azt állítja, hogy Oroszország halászhajónak álcázott kémhajókat használ, hogy szélerőműveket és kommunikációs kábeleket támadhasson az Északi-tengeren.
Senki nem vállalja a felelősséget húsz bahmuti civil haláláért
Egy ukrán katonai szóvivő provokációval vádolta Moszkvát, miután az oroszok szerint az ukránok felrobbantottak négy épületet Bahmutban, amiben húsz civil meghalt. A szóvivő szerint az ukrán erők soha nem céloznak civileket, az oroszok ugyanezt állítják magukról.
Német-amerikai légvédelmi rendszer Ukrajnában
Ukrajna kétféle légvédelmi rendszert kapott a Rammstein katonai csoport csütörtöki ülése előtt, ahol további szállítmányokat fog kérni – írta a The Guardian. A Patriot légvédelmi rendszer szállítását szerdán Olekszij Reznyikov védelmi miniszter megerősítette, a négy ígért német Iris-T rendszerből a második is átadásra került - közölte egy német lap. Hivatalos bejelentés erről nem történt.
Brutális összecsapás Bahmut környékén
A „Da Vinci Farkasai” elnevezésű önkéntes ukrán zászlóalj „Honor” százada vívott brutális összecsapást az állásukat rohamozó oroszokkal. A felvétel tanúsága szerint a csata az Ivanivszkén átvezető, utolsó ukrán ellenőrzés alatt álló műút közelében zajlott, az orosz erők célja az ukrán utánpótlás elvágása lett volna - számol be róla a Mandiner.
A felvétel felkavaró jeleneteket is tartalmaz, ezért nem jelenítjük meg, ITT azonban megtekinthető.
Több mint 11 ezer menekülő jött tegnap Ukrajnából
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 5904 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5796 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.
Az ukrajnai háború elől szintén tegnap 104 ember, köztük 49 gyermek érkezett Budapestre vonattal - írták.
Ukrán főügyész: 80 ezer orosz háborús bűncselekmény történt
Ukrajna főügyésze szerint az ukrajnai háború kitörése, 2022 februárja óta csaknem 80 ezer háborús bűncselekményt jegyeztek fel orosz részről.
Andrij Kosztin szerdán az amerikai Kongresszus külügyi bizottságában tartott meghallgatáson azt állította, hogy
Az orosz erők szándékosan használják a nemi erőszakot, kínzást és emberrablást az ukrán polgári lakosság megfélemlítésére.
Kijelentette, hogy a tavaly novemberben visszafoglalt Herszon körzetében az ukrán erők húsz kínzókamrát találtak, és több mint ezer túlélő nyilatkozott az őt ért bántalmazásról. Állítása szerint csak a herszoni régióban hatvan nemi erőszakról szóló bejelentést regisztráltak hivatalosan.
Hozzátette, hogy a továbbra is orosz megszállás alatt álló területeken az orosz erők a lakosságot erőszakkal költöztetik át más általuk megszállt ukrán területekre vagy Oroszországba.
Újabb amerikai katonai segély Ukrajnának
Az Egyesült Államok újabb katonai segélyt jelentett be szerdán Ukrajnának 325 millió dollár (112 milliárd forint) értékben.
Az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője közölte, hogy a csomag mindenek előtt lőszereket tartalmaz olyan fegyverrendszerekhez, mint például a HIMARS önjáró rakétatüzérségi eszközök. Emellett tartalmaz még több mint kilencmillió darab, kézifegyverekbe való lövedéket, korszerű páncéltörő rakétákat, logisztikai járműveket, tüzérségi lőszereket és harckocsik elleni aknákat. Hangsúlyozta, hogy a támogatást az amerikai hadsereg készleteiből nyújtják.
Ennyi a fronton harcoló ukrán katonák havi zsoldja
Az orosz erők ellen harcoló, fronton szolgáló ukrán katonák 100 ezer hrivnya (932 ezer forint) összegű ellátmányt kapnak havonta - közölte szerdán az ukrán hadvezetés azzal a szándékkal, hogy véget vessen a pénzügyi ellátmány és az egyéb juttatások körül kialakult találgatásoknak.
"Egy katona, aki az országot szolgálja, és agresszortól védve saját életét és egészségét kockáztatja, rendkívül nehéz körülmények között teljesítve feladatát, annak nagyon motiváltnak kell lennie" - áll az ukrán vezérkar közleményében.
Ukrán válság
- Németország további százmillió eurós téli segélyt ígért Ukrajnának – frissül
- A kijevi erők ágyúzása következtében nyolc ember megsebesült Belgorodban
- Orosz külügyminiszter-helyettes: brutális következményei lesznek a nyugati döntésnek
- Újabb részletek derültek ki Trump és Zelenszkij tárgyalásáról
- Meghaladta a 4,5 milliárd eurót az Ukrajnának nyújtott EBRD-finanszírozások értéke