2023.03.22. 06:12
Az orosz erők többszintes lakóházakra lőttek Zaporizzsjában, sok a sérült
392. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo és a Mandiner híreiből válogatunk.
Az Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat által közreadott képen áldozatokat keresnek romok között tűzoltók 2023. március 22-én, miután az éjjel orosz dróntámadás érte a Kijevi területen fekvő Rzsiscsive
Forrás: MTI/AP/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat
Támogatják az orosz elnök elfogását kezdeményező Nemzetközi Büntetőbíróságot a működtetésében részes országok
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapokmányát elfogadó államok közgyűlésének elnöksége szerdai közleményében támogatásáról biztosította a bíróságot, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancs múlt heti kiadását követően fenyegetések érték az ICC érintett ügyészeit és bíráit.
A közgyűlés elnöksége sajnálatát fejezi ki azon kísérletek miatt, amelyekkel akadályozni próbálják „az általános nemzetközi jog által tiltott cselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot” - írták.
Az elnökség hangsúlyozta, hogy a bíróság választott tisztviselői és munkatársai a közgyűlés teljes támogatását élvezik. Megerősítették, hogy teljes mértékben megbíznak a Nemzetközi Büntetőbíróságban mint független és pártatlan igazságszolgáltatási intézményben.
A Nemzetközi Büntetőbíróság a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelem iránti kollektív elkötelezettségünket testesíti meg. Felszólítunk minden államot, hogy tartsa tiszteletben a bíróság igazságszolgáltatási és ügyészi függetlenségét
- fogalmaztak.
Az ICC háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt múlt pénteken adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen. Az intézkedés indokaként azt írták: "alapos a gyanú", hogy Vlagyimir Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútumának értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök hétfőn kijelentette:
Szörnyű következményei" lesznek a nemzetközi jogra nézve a Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének. A Telegram közösségi oldalon Medvegyev azt tanácsolta a bíróknak, hogy "nézzék figyelmesen az eget.
A bíróság alapszabályáról szóló tervezetet 1994-ben fogadták el, és alapokmányát (statútumát) ebből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott konferencián 160 állam részvétele mellett fogadták el. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett, a bíróság megkezdhette működését. A bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, ezek a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió.
Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó Római Statútumnak.
Ukrán vezérkar: folytatódnak a súlyos harcok Bahmutban
A legsúlyosabb harcok szerdán a Donyeck megyei Bahmut déli és északi részeiben zajlottak, az orosz erők emellett folytatták támadásaikat a régióban Avgyijivka és Marjinka irányában – írta az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében.
A közlemény szerint az ukrán légierő a nap folyamán az orosz hadsereg egy légvédelmi rakétarendszerére mért csapást, valamint 12 élőerő- és fegyverzet-tömörülésre.
Az orosz csapatok fő erőfeszítéseiket változatlanul arra összpontosítják, hogy eljussanak Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határáig. Ennek érdekében tovább folytatják támadóműveleteiket a donyecki régióban Liman, Bahmut, Avgyijivka, Marjinka és Sahtarszk teleülések irányába. Az orosz agresszor továbbra is a szokásos terrortaktikát alkalmazza a polgári lakosság ellen, lakott területeket és létfontosságú infrastrukturális létesítményeket ágyúz
– írta a vezérkar.
A kijevi katonai vezetés szerint az orosz erők a Zaporizzsja város ellen végrehajtott rakétatámadáson kívül 41 légicsapást hajtottak végre. Huszonegy Sahíd-136 drónt indítottak Ukrajna ellen az Oroszországi Föderáció brjanszki régiójából, ezek közül 16 drónt az ukrán erők megsemmisítettek. Ezen felül az orosz erők több mint harminc alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel – közölte az ukrán vezérkar.
Lengyelországi támaszpontokon tett látogatást a brit trónörökös
Lengyelországi támaszpontokon tett látogatást szerdán a brit trónörökös.
Vilmos walesi herceg a Buckingham-palota tájékoztatása szerint brit alakulatokat keresett fel az ukrán határ közelében lévő délkelet-lengyelországi Rzeszow egyik támaszpontján, és személyesen mondott köszönetet az Európa védelmében betöltött szerepükért.
A Rzeszow melletti támaszponton állomásozó brit erők elsősorban légtérvédelmi feladatokat látnak el.
Az udvar beszámolója szerint Vilmos – III. Károly király és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, aki édesapja után majdan az Egyesült Királyság uralkodója lesz – a katonákhoz intézett beszédében igen fontosnak nevezte a szabadság védelmében kifejtett tevékenységüket, és biztosította őket arról, hogy Nagy-Britanniában is mindenki erőteljesen támogatja őket.
Vilmos herceg szerdán felkereste a lengyel fegyveres erők egyik alakulatát is, majd Varsóba utazott, ahol csütörtökön meglátogatja az ukrán menekültek egyik befogadóközpontját, és fogadja őt Andrzej Duda lengyel államfő.
A trónörökös a brit kormány kérésére látogatott Lengyelországba, de már az ukrajnai háború kitörése után, személyes Twitter-üzenetekben is biztosította Ukrajnát támogatásáról.
Édesapja, III. Károly király – a brit monarchikus protokollban rendkívül szokatlan módon – hivatalos üzenetben szólt elismerően a Nagy-Britannia és szövetségesei által Ukrajnának nyújtott támogatásról a háború kitörésének február 24-i évfordulóján.
A brit uralkodó a Buckingham-palota által ismertetett állásfoglalásában nem nevesítette Oroszországot, de úgy fogalmazott, hogy a világ „elszörnyedve nézi az ukránokra zúdított szükségtelen szenvedést”.
III. Károly állásfoglalásának az adott különös súlyt, hogy a brit uralkodók gyakorlatilag soha nem hangoztatnak személyes véleményt aktuális bel- és külpolitikai kérdésekben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február elején előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, ahol fogadta őt a király is.
Oroszország rakétavédelmet telepített a Kuril-szigetekre
Oroszország szerdán bejelentette, hogy Basztyion (Bástya) rakétavédelmi hadosztályt telepített Paramusirra, a vitatott hovatartozású, csendes-óceáni Kuril-szigetek egyik tagjára.
Az intézkedés az orosz védelem erősítését szolgálja az ország távol-keleti térségeiben – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.
A tárcavezető egy nappal azután beszélt erről, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvában megerősítette „korlátlan” partneri viszonyát az energiaipari és a katonai együttműködés területén megkötött egyezményekkel.
Magyarország kormánya: az orosz–ukrán háború közelebb zajlik hozzánk, mint gondolnánk
Szívszaggató videót osztott meg Facebook-oldalán Magyarország kormánya Helyzetkép Kárpátaljáról: háborúban elesett magyarok és rendszeres légiriadók címmel – írja a Magyar Nemzet.
A leírásban az áll, az orosz–ukrán háború közelebb zajlik hozzánk, mint gondolnánk. A videóban többek között megszólal Beregszász polgármestere, Babják Zoltán is, aki arról beszél, hogy polgármesterként már tizenöt temetésen vett részt. „Ez nyomot hagy” – fűzte hozzá, majd megjegyezte, a háború kegyetlensége mennyire megváltoztatja az embereket.
A rossz hírnek a hiánya is néha valakinek jó hangulatot tud adni. Békeidőben folyamatosan azt keressük, hogy történjen velünk valami jó. A háborúban mi azt szeretnénk, hogy rossz ne történjen
– fejtette ki Babják Zoltán.
Világbank: több mint 400 milliárd dollárra lesz szükség Ukrajna újjáépítéséhez
Legkevesebb 411 milliárd dollárra (149 ezer milliárd forintra) lesz szükség Ukrajna újjáépítéséhez az ukrán kormány, a Világbank és az Európai Bizottság szerdán közzétett közös jelentése szerint.
Ez Ukrajna becsült tavalyi bruttó hazai terméke (GDP) 2,6-szorosának felel meg. Az elkövetkező évtizedre előrevetített összeg a jelentés szerint magában foglalja az inflációt, a piaci körülményeket, illetve a biztosítási díjakat is.
Az idei évre vonatkozó, elsőbbséget élvező újjáépítési költségek legalább 14 milliárd dollárt (5 ezer milliárd forint) tesznek ki. Ezek esetében olyan szükségletek fedezéséről van szó, mint az energiaszolgáltatás, lakások, a kritikus, illetve szociális infrastruktúra, valamint az alapvető szolgáltatások helyreállítása.
A károk és helyreállítási költségek kimutatása egyelőre nem tartalmazza az infrastruktúra, lakások és vállalkozások elvesztését a megszállt területeken
– hangsúlyozta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
A dokumentum szerint a több mint egy éve kezdett orosz háború már legalább 135 milliárd dolláros (49 ezer milliárd forint) anyagi kárt okozott Ukrajnának. A legsúlyosabban a lakhatási (38 százalék), a közlekedési (26 százalék) és az energetikai (8 százalék) ágazat érintett. Az ország pénzügyi veszteségei 290 milliárd dollárt (105 ezer milliárd forint) tettek ki.
A számításoknál a háború 2022. február 24-i megindításától 2023. február 24-ig tartó időszakot vették figyelembe.
Ukrajna GDP-je a dokumentum szerint 2022-ben 29,2 százalékkal zsugorodott, miközben a szegénység szintje 5,5 százalékról 24,1 százalékra emelkedett.
Kitüntették az amerikai drónt lelövő orosz pilótákat
Bátorságrendet kapott az a két orosz pilóta, akik a Fekete-tenger felett lelőttek egy amerikai drónt. A kitüntetéseket Szergej Sojgu védelmi miniszter adta át Szergej Popov és Vaszilij Vavilov őrnagyoknak. Korábban az oroszok azt mondták, hogy a drón magától zuhant a tengerbe.
33 sérült a Zaporizzsja elleni rakétatámadásban
Harmincháromra emelkedett a két zaporizzsjai lakóépületet ért orosz rakétacsapásban megsérültek száma – közölte Jurij Malasko, a Zaporizzsjai terület kormányzója.
Az orosz erők többszintes lakóházakra lőttek Zaporizzsjában, sok a sérült
Az orosz erők tüzet nyitottak szerdán a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városra, ahol rakétákkal eltaláltak két kilencemeletes lakóházat, aminek következtében a legfrissebb információk szerint egy ember meghalt, 25-öt sérülésekkel kórházba szállítottak - közölte Anatolij Kurtyev, a város önkormányzatának titkára a Telegramon.
Kurtyev hozzátette, hogy a sérültek közül hárman súlyos állapotban vannak, továbbá egy hét és egy kilenc éves gyermek is könnyebben megsérült.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalakon videofelvételt tett közzé az eltalált lakóházakról.
Oroszország brutális kegyetlenséggel bombázza a várost. Lakóépületeket talált el, amelyekben hétköznapi emberek, gyerekek élnek. Egy terrorista ország igyekszik elpusztítani városainkat, államunkat, népünket. Ez nem válhat szokásos hétköznappá sem Ukrajnában, sem máshol Európában, vagy a világon. Nagyobb egységre és eltökéltségre van szükségünk világszerte, hogy mielőbb legyőzzük az orosz terrort, és megvédjük az életet
- írta az államfő a videó mellé fűzött megjegyzésében.
Viktorija Ruban, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat Kijev megyei részlegének szóvivője közben arról tájékoztatott, hogy négyre nőtt a főváros közelében fekvő Rzsiscsiv települést ért éjszakai orosz dróntámadás halálos áldozatainak száma. A negyedik áldozat holttestét az eltalált kollégium romjai alól ásták ki.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál kormányzói hivatalok jelentéseiből készített összefoglalójában kiemelte, hogy
szerdára virradó éjjel orosz dróntámadás érte a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyét is, ahol egy infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk. Az ukrán légvédelem három orosz drónt semmisített meg. Személyi sérülésről nem érkezett hír. Kedd este a déli Odessza megyét érte orosz rakétatámadás. Egy rakéta eltalálta a Kijev által oroszbarátnak deklarált ukrán ortodox egyház egyik kolostorának háromemeletes épületét, négy ember sérült meg.
Zelenszkij szerdán Donyeck megyében tett munkalátogatást, amelynek keretében felkereste az orosz erők által ostromlott Bahmut irányában létesített, előretolt ukrán állásokat, és kitüntetéseket adott át katonáknak. Az elnöki iroda tájékoztatása szerint az államfő jelentéseket hallgatott meg a hadműveleti helyzetről, és a harcok állásáról.
Peszkov: Putyin és Hszi nem tárgyalt Kijev béketervéről
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai tárgyalásain nem esett szó Kijev ukrajnai béketervéről - közölte szerdán Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője.
Elmondta:
a felek a kínai béketervet vitatták meg. A szóvivő szerint kizárólag a Kína és Ukrajna közötti kétoldalú viszonyra tartozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajnálkozása, hogy Peking válasz nélkül hagyta a kijevi béketervhez történő csatlakozására vonatkozó javaslatát.
Peszkov felidézte: Putyin a keddi tárgyalások után kijelentette, hogy a kínai béketerv több pontja is a rendezés alapjául szolgálhat, amikor erre Nyugaton és Kijevben is készség mutatkozik, bár, fűzte hozzá az orosz elnök, "ezt egyelőre nem látja".
A kínai külügyminisztérium februárban tette közzé 12 pontos ukrajnai rendezési tervét. Zelenszkij válaszul sajnálatának adott hangot, hogy a kínai vezetés nem csatlakozott a G20 országcsoport csúcstalálkozóján benyújtott tízpontos béketervéhez.
Peszkov kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a tárgyalásokon szó volt a gázszállítások növeléséről is. Ezzel összefüggésben cáfolta a Bloomberg amerikai hírügynökség "források nélküli" értesülését, miszerint csökkenne a gázmennyiség a Kínába irányuló vezetéken. Kijelentette: a felek az amerikai hírügynökség állításával szemben a szállítás bővítését vitatták meg.
Felhívta a figyelmet arra, hogy éppen kedden a Gazprom történelmi rekordot ért el a Kínába szállított vezetékes gáz napi mennyisége tekintetében. Közölte, hogy megvitatták a Szibéria Ereje-2 gázvezeték tervét is. Mint mondta, minden részletet, minden formaságot egyeztettek Mongóliával, amelynek területén ez a vezeték át fog haladni. A tervek - hangsúlyozta - az együttműködés további bővítését irányozzák elő ezen a területen.
Többen meghaltak orosz támadásban a kelet-ukrajnai Donyeck megyében
Orosz támadásban legalább négy ember meghalt és öt megsérült a kelet-ukrajnai Donyeck megyében - közölte Pavlo Kirilenko kormányzó szerdán a Telegramon.
A hevesen ostromlott Bahmutból is érkezett hír halálos áldozatokról és sebesültekről - tette hozzá Kirilenko, az áldozatok számának ismertetése nélkül.
Az ukrán hadsereg szerdára virradóra az orosz ellenőrzés alatt álló Donyeck városa ellen intézett rakétatámadást. Egy Tocska-U rakéta a helyi vízművek közigazgatási épületébe csapódott, és egy gázvezeték is megrongálódott - közölte Telegram csatornáján Alekszej Kulemzin, a város polgármestere. Áldozatokról nem tett említést.
Szerda reggel az ukrán hadsereg 155 milliméteres tarackokkal lőtte Donyeck egyik kerületét, aminek következtében károkat szenvedett egy helyi iskola épülete.
Többen meghaltak Kijev megyében orosz dróncsapásokban éjszaka
Hárman meghaltak és heten megsérültek Kijev megyében orosz dróncsapásokban éjszaka - közölték ukrán tisztségviselők szerda reggel.
A kijevi katonai igazgatás Telegram-csatornáján azt írta, hogy károk keletkeztek egy civil létesítményben, és a helyszínen mentőcsapatok dolgoznak.
Eközben a mentőcsapatok arról számoltak be, hogy egy szakközépiskolát és kollégiumot ért találat, amelyben hárman meghaltak és ketten megsérültek. Egy embert sikerült megmenteni, és vélhetően négyen rekedtek az épület romjai alatt.
A támadás a Kijevtől mintegy nyolcvan kilométerre délre, a Dnyeper partján fekvő Rzsiscsivben történt. Az iskola épületében a közzétett fotók alapján jelentős károk keletkeztek. A helyszínen tűz ütött ki, amely 300 négyzetméteren pusztított. A lángokat reggelre sikerült megfékezni.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy huszonegy iráni gyártmányú Sahíd harci drónt észleltek Ukrajna fölött éjszaka, amelyekből tizenhatot lelőttek.
A kínai elnök befejezte oroszországi látogatását
Háromnapos oroszországi állami látogatását befejezve a kínai elnök ünnepélyes búcsúztatása után szerdán hazautazott.
Hszi Csin-ping újraválasztása után tett első külföldi látogatásán vendéglátójával, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a két ország közötti stratégiai partnerség szorosabbra fűzésében állapodott meg.
A két államfő elsősorban az erősebb gazdasági együttműködésre vonatkozó, 2030-ig szóló széles körű megállapodásokat írt alá. Oroszország a nyugati szankciók miatt több elektrotechnikai eszközt fog kapni Kínától, míg az energiában szegény Peking több gázra és kőolajra számíthat kedvező áron orosz partnerétől. Az amerikai dollár gyengítése érdekében a két ország a fizetési forgalmat jüanra és rubelre állítja át.
Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban Putyin méltatta Kína 12 pontos béketervét. Hszi tárgyalásokat szorgalmazott a szemben álló felek között. A kínai elnök viszontlátogatásra hívta meg orosz hivatali partnerét.
Kormányzó: Szevasztopolt ukrán dróntámadás érte
Az Oroszország által annektált Szevasztopol kormányzata szerdán bejelentette, hogy felfüggesztette a Krím félsziget déli részén fekvő kikötőváros körüli kompjáratokat, miután a kormányzó közlése szerint a légvédelem elhárított egy ukrán dróntámadást.
Mihail Razvozsajev a Telegramon arról tájékoztatott, hogy
három eszközt semmisítettek meg, és a Szevasztopolban állomásozó Fekete-tengeri Flotta nem szenvedett károkat.
Kedden robbanás történt a félsziget északi részén fekvő Dzsankojban, amelyért helyi tisztségviselők egy ukrán drónt tettek felelőssé.
Heves harcok a keleti fronton
Ukrajna védekezik az oroszok által ostromlott keleti Bahmut városánál, miközben az orosz erők megpróbáltak előrenyomulni a városközpont felé – közölte egy ukrán tábornok. Heves harcok dúltak a keleti frontvonalon – mondta Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.
Zelenszkij: több lőszer kell!
Volodimir Zelenszkij szerint az ukrán csapatoknak több lőszerre van szükségük, és az utánpótlás növelésére számítanak a nyugati partnerektől. Éjszakai videóbeszédében az ukrán elnök elmondta, hogy kedden megbeszélést folytatott stábjával, ahol Ukrajna fronthelyzetéről tárgyaltak.
"Az egyik olyan kérdés, amely mindig maximális figyelmet kap, az a lőszer- és a partnereink támogatása". Zelenszkij azt mondta, Ukrajna számít a partnereire a fegyverek és lőszerek területén, hogy tartani tudja pozícióit.
Japán aktívabb szerepre készül a háborúban
Az ukrán elnök beszámolója szerint biztonsági, politikai, szankciós, gazdasági és humanitárius kérdéseket tárgyalt meg a Kijevbe látogató japán miniszterelnökkel.
A megbeszélésen elhangzott, hogy Japán kész csatlakozni Ukrajna újjáépítéséhez, hogy vezető szerepet töltsön be a gazdasági és infrastrukturális folyamatokban. Ezen kívül Kisida Fumio konkrét hajlandóságot mutatott, hogy az ukránokkal együttműködve még aktívabban mozgósítsa a világot az oroszok elleni védekezés érdekében.
Pont egy éve, hogy felcsillant a remény az ukránok előtt
Éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij megemlékezett arról, hogy napra pontosan egy éve, március 21-én ért véget a moscsuni csata. A kis Kijev melleti falu volt az első hely, ahol az ukránoknak sikerült visszavonulásra kényszeríteniük az oroszokat. Ezt követte a többi olyan sikeres csata, ami alapján Ukrajna ma is bizakodó a háború kimenetelét illetően.
Ukrán válság
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
- Scholz bejelentette: újabb légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnába
- Dömötör Csaba: az unió vezetői háborúba sodorhatják Európát