2023.02.28. 09:15
Megegyeztek a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat rendezéséről – frissítve
Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök között megegyezés született a két ország közötti kapcsolatok helyreállítását célzó megállapodásról – közölte Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a két ország kapcsolatának rendezését célzó úgynevezett Belgrád–Pristina párbeszéd hétfő késő este befejeződött ülését követően. Kedd estére azonban az is kiderült, hogy kölcsönös vagy Koszovó függetlenségének az elismeréséről még nem lehet beszélni.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (b2) megbeszélést folytat Aleksandar Vucic szerb elnökkel (b) és Albin Kurti koszovói kormányfővel (j) Brüsszelben 2023. február 27-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Stephanie Lecocq
Josep Borrell, a szerb és a koszovói vezetők részvételével folyatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte, a szerb elnök és a koszovói miniszterelnök megállapodott abban, hogy nincs szükség további megbeszélésekre a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat helyreállításához vezető út mérföldköveit rögzítő megállapodásról szóló európai uniós javaslatról. A brüsszeli tárgyalás során elért megállapodás új és fenntartható alapokra helyezi a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatokat – emelte ki.
Előrelépés történt, de még további munkára van szükség annak biztosítására, hogy a megállapodásban foglaltakat végre is hajtsák. A felek kifejezték készségüket aziránt, hogy erőfeszítéseiket most a megállapodás végrehajtásának szentelik
– fogalmazott.
Közölte, március folyamán újabb találkozót hív össze a két vezető részvételével Brüsszelben azzal a céllal, hogy lezárják a megállapodás végrehajtási mellékletről folytatott megbeszéléseket. A részletek tisztázására, valamint a magas szintű találkozó előkészítése céljából Miroslav Lajcak, az Európai Unió Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottja Belgrádba és Pristinába utazik – tájékoztatott.
A megállapodás részleteit ismertetve az uniós főképviselő közölte: a szöveg kimondja, hogy az emberek szabadon mozoghatnak a két ország között a kölcsönösen elismert útlevelük és rendszámuk használatával. Diplomáik és képzésük kölcsönös elismerése által pedig szabadon vállalhatnak munkát és tanulhatnak bármelyik országban, szükségtelen bürokrácia nélkül. A megállapodás új gazdasági lehetőségeket teremt a fokozott pénzügyi támogatások, az üzleti együttműködés, valamint a Koszovóban és Szerbiában végrehajtott új beruházások révén. A megállapodás nem csak Koszovó és Szerbia számára fontos. Az egész régió biztonsága, stabilitása és jóléte szempontjából is – tette hozzá.
Elmondta, a felek megállapodtak abban, hogy tartózkodnak minden olyan fellépéstől, amely a feszültségek kiújulásához vezethet, és kisiklathatja a tárgyalásokat. Az EU elvárja a felektől, hogy konstruktívan vegyenek részt a folyamatban – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó százszázalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.
Szerb elnök: megegyezés kell Pristinával, de kölcsönös elismerésről nem lehet beszélni
Szerbia készen áll arra, hogy megvalósítsa a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó javaslatban foglaltakat, ám nem lehet Szerbia és Koszovó kölcsönös elismeréséről vagy Koszovó függetlenségének az elismeréséről beszélni – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök kedd késő este a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS).
Hozzátette: a hétfői brüsszeli tárgyalások során valóban elfogadta a rendezési tervet, ahogyan Albin Kurti koszovói miniszterelnök is, ám annak részleteiről és pontos menetéről még tárgyalni kell, ezért nem is írták még alá a dokumentumot.
Szerbia számára például elfogadhatatlan, hogy Koszovó belépjen az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, ezért a dokumentumot a mostani formájában nem tudja aláírni, annak negyedik pontja ugyanis azt tartalmazza, hogy Szerbia nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe.
Emlékeztett arra, hogy az ellenzék néhány hete a parlamentben árulással vádolta, és azt állította róla, hogy hajlandó aláírni egy olyan dokumentumot, amellyel Szerbia lemond Koszovóról, ilyet azonban soha nem tenne, mint ahogy nem is írta alá a javaslatot a jelenlegi formájában.
Albin Kurti a brüsszeli tárgyalást követően kiemelte: ő készen állt arra, hogy aláírja a megállapodást ott a helyszínen, ám a szerb elnök nem állt erre készen. Aleksandar Vucic ezzel összefüggésben közölte: mindegyik fél tudta, hogy nem azért utaznak Brüsszelbe, hogy azonnal aláírják a megállapodást, tárgyalni mentek, és tárgyaltak is.
A koszovói ellenzéki pártok viszont bírálták a kormányfő lépéseit, mert szerintük elfogadhatatlan az a javaslat, amely nem tartalmazza Szerbia és Koszovó kölcsönös elismerését, vagyis azt, hogy Belgrád elismeri Pristina függetlenségét.
Emellett azt is felrótták Albin Kurtinak, hogy beleegyezett abba, hogy megalakítsa a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, ezzel pedig nagyobb autonómiát kapnak a Koszovóban élő szerbek. Ennek a közösségnek a megalakítását mindeddig a miniszterelnök is ellenezte, és az alkotmánybíróság döntésére hivatkozott, amely kimondta, hogy a többnemzetiségű Koszovóban egynemzetiségű szervezeteket létrehozni alkotmányellenes cselekedet.