Ukrán válság

2023.01.30. 05:30

Kényszersorozások Kárpátalján: elrángatva gyűjtik be a katonakorú férfiakat

Az ukrajnai háború 341. napjának krónikája az Origo, a Mandiner és az MTI nyomán.

Ukrán katonák, mielőtt a frontra indulnak a kelet-ukrajnai Donyeck megyében 2023. január 28-án

Forrás: MTI/AP

Fotó: Andriy Dubcsak

Dánia minden Caesar önjáró lövegét átadja Ukrajnának

Dánia az összes Caesar önjáró lövegét átadja Ukrajnának - jelentette be hétfőn Mette Frederiksen dán miniszterelnök a dél-ukrajnai Odessza városában tett látogatásán.

"Átadjuk mind a 19 Caesar típusú önjáró lövegünket" - mondta a dán kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy a skandináv ország addig támogatja Ukrajnát fegyverzettel, humanitárius segítséggel, illetve ukrán katonák kiképzésével, amíg azt szükségesnek tartja.

Zelenszkij köszönetet mondott azért, hogy Dánia segít megerősíteni az ukrán tüzérséget.

A dán kormányfőt ukrajnai útjára külügyminisztere és védelmi minisztere is elkísérte.

Oroszország koppenhágai külképviselete úgy reagált a fegyverszállításokra, hogy azok csak a harctevékenység elmérgesedését szolgálják, de nem tudják megváltoztatni a harcok menetét. A nagykövetség állásfoglalásában kiemelte, hogy Dánia egyre jobban belesodródik az ukrajnai konfliktusba, illetve erkölcstelennek és álszentnek nevezve azt a meggyőződést, miszerint fegyverszállítmányokkal el lehet érni a békét.

A határvédelem megerősítéséről tett bejelentést az orosz Kurszk megye kormányzója

Hamarosan további erők érkeznek az Ukrajnával szomszédos oroszországi Kurszk megyébe a határ védelmére és a biztonság garantálására - jelentette ki Roman Sztarovojt, a régió kormányzója egy hétfői operatív értekezleten.

"Az elkövetkező napokban további kontingens érkezik Kurszk megyébe" - közölte a kormányzó, aki teljeskörű támogatást kért az erősítés és felszerelésének fogadásához és elhelyezéséhez, hogy a katonák a lehető leggyorsabban megkezdhessék az államhatár védelmét, és a régió biztonságának szavatolását.

Előző nap Sztarovojt arról számolt be, hogy a kurszki közművek egy alkalmazottja megsebesült, amikor az ukrán hadsereg tüzet nyitott Krasznooktyabrszkij és Volfino községekre.

Orosz tábornok: ukrán katonákon is hajtottak végre HIV-fertőzéssel kapcsolatos amerikai kísérleteket

Ukrán katonák is célcsoportját alkották az Ukrajnában végrehajtott HIV-fertőzéssel kapcsolatos amerikai kísérleteknek - jelentette ki Igor Kirillov altábornagy, az orosz nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erők parancsnoka hétfő sajtótájékoztatóján.

Kirillov szerint az orosz erőknek a "különleges hadművelet" során több mint 20 ezer dokumentumot sikerült lefoglalniuk, valamint összegyűjtötték a szemtanúk és az amerikai katonai-biológiai programok résztvevőinek vallomását. A tábornok azt mondta, hogy ezek az anyagok megerősítik: a Pentagon célja az volt, hogy biológiai fegyverkomponenseket hozzon létre, és azokat Ukrajna és más, Oroszországgal szomszédos államok lakosságán tesztelje.

"A nemzetközi jog szempontjából legvitatottabb kutatásokat az Egyesült Államok a nemzeti területén kívül hajtja végre. Erre jelentenek példát a HIV-fertőzéssel kapcsolatos kísérletek, amelyeket 2019 óta végeztek amerikai szakemberek Ukrajnában" - mondta a Kirillov.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a célcsoportok között nemcsak elítéltek vagy kábítószerfüggők, hanem az ukrán fegyveres erők katonái is vannak. Kirillov szerint az orosz védelmi minisztérium arra is bizonyítékokat szerzett, hogy az ukrán katonák pszichostimulánsokat és kábítószereket használtak, valamint morfiumot csempésztek a frontra.

"Úgy véljük, hogy azoknak a tisztviselőknek a cselekedetei, akik ukrán katonákon végeztek vizsgálatokat, akiknek vérében magas koncentrációban találtak antibiotikumokat, kábítószert, fertőző betegségek kórokozóinak antitestjeit, megfelelő jogi minősítést igényelnek" - mondta.

A tábornok azt állította, hogy az Egyesült Államok a biológiai fegyverekkel kapcsolatos tevékenységét Ukrajnából Lengyelországba és a Baltikumba helyezi át. Beszámolója értelmében néhány lezáratlan programot közép-ázsiai országokba telepítenek át, ugyanakkor fokozzák az együttműködést Kenyával, Szingapúrral és Thaifölddel is.

Kirillov szerint a szakembereket, akik részt vettek a kísérletekben, Nyugatra telepítik át, és az Egyesült Államokban, Kanadában és az Európai Unióban alkalmazzák őket. Mint mondta, azért, hogy Oroszország ne szerezhessen tőlük bizonyítékot a törvénysértő tevékenységre és a nemzetközi kötelezettségek megsértésére.

"A megszerzett anyagokat átadjuk a Nyomozó Bizottságnak, hogy hozzon intézkedéseket az elkövetők bíróság elé állítása érdekében" - zárta Kirillov.

Az orosz védelmi minisztérium röviddel az Ukrajna elleni háború elindítása után bejelentette: bizonyítéka van rá, hogy Ukrajna gyakorlatilag a Pentagon kísérleti terepévé vált a biológiai fegyverek összetevői kifejlesztésének és az új gyógyszerminták tesztelésének, valamint az országban egy több mint harminc biológiai laboratóriumból álló hálózat alakítottak ki, amely fertőző betegségek, köztük a pestis és a lépfene kórokozói vizsgálatával foglalkozott. Oroszországban parlamenti bizottságot állítottak fel e tevékenység kivizsgálására.

Franciaország és Ausztrália tüzérségi lőszereket szállít Ukrajnának

Franciaország és Ausztrália tüzérségi lőszerekkel segíti Ukrajnát - közölte hétfőn a párizsi külügyminisztérium a két ország védelmi tárcavezetőinek tanácskozása nyomán.

A diplomáciai tárca tájékoztatása szerint a francia és az ausztrál fél megállapodott abban, hogy 155 milliméteres - harckocsik elhárítására is alkalmas - tüzérségi lőszerekkel fogják ellátni az ukrán hadsereget.

Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter, akit a France Info hírrádió idézett, több ezer - közösen gyártott - lőszer átadásáról beszélt. Ausztrál hivatali partnere, Richard Marles pedig egy többmilliós projektről, illetve a francia és ausztrál védelmi ipar újabb együttműködéséről szólt.

Párizs és Canberra között korántsem volt felhőtlen a katonai együttműködés az utóbbi években. Ausztrália 2021 szeptemberében az Egyesült Államokkal, illetve az Egyesült Királysággal váratlanul új biztonsági szövetséget hozott létre "AUKUS" néven, amellyel megtorpedózott egy francia-ausztrál tengeralattjáró-szerződést. Párizs felindultan reagált arra, hogy ezzel elesett egy 56 milliárd dolláros szerződéstől. Időközben a két ország kapcsolatai rendeződtek.

Az orosz külügy a konfrontáció negatív következményeire figyelmeztette az új amerikai nagykövetet

Washington konfrontatív irányvonala kontraproduktív, és súlyos negatív következményekkel jár - figyelmeztette Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn Lynne Tracy-t, az Egyesült Államok új moszkvai nagykövetét, amikor a diplomata átadta neki megbízólevelének másolatát.

Az orosz külügyminisztérium honlapján közzétett tájékoztatás szerint a két fél megvitatta az orosz-amerikai viszony néhány aktuális kérdését.

A közlemény szerint ez a viszony az utóbbi időben Washington hibájából erősen megromlott. 

A nagykövetnek elmondták, hogy elvárják tőle az orosz törvények és szokások, valamint a fogadóország belügyeibe való be nem avatkozás elvének szigorú betartását.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Zvezda katonai tévécsatornának kijelentette: Tracy „nagyon fontos feladata, hogy ne rontsa tovább a kétoldalú kapcsolatokat”, ahogy azt minden hivatali elődje tette. Emlékeztetett rá, hogy minden Michael McFaul nagykövettel kezdődött, aki „olyan emberként vonult be a történelembe, mint akit szó szerint szégyenszemre kirúgtak innen”.

Horvát elnök: a Krím soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig „elrabolták” Szerbiától

A Krím félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig „elrabolták” Szerbiától – mondta Zoran Milanovic horvát államfő hétfőn újságíróknak Petrinjában, a litvániai NATO-misszióba induló 3. horvát kontingens búcsúztatóján.

Milanovic világossá tette: 

továbbra is ellenzi, hogy halálos fegyvereket küldjenek Ukrajnába, mert az nem segíthet a háború befejezésében.

Az államfő úgy vélte, hogy Oroszország Koszovó példájára fog hivatkozni, „mert cinikus”.

Ki annektálta Koszovót? A nemzetközi közösség és mi. Elvették Szerbiától (.) Ez nem is annexió, ez rablás, egy területrész kivonása Szerbiából - fogalmazott az elnök, hozzátéve: nem Koszovó kérdéséről beszél, hanem a teljes koncepcióról, amely szerint egyesek azt hiszik, joguk van mindenhez, ha az megfelel nekik, de ha más teszi, akkor az „bűncselekmény”.

Az államfő hangsúlyozta: „egyértelmű, hogy a Krím soha többé nem lesz Ukrajna” része, és Horvátországnak a humanitárius segélyek küldésén, valamint az orosz agresszió elítélésén túl nem kellene részt vennie ebben a konfliktusban.

Milanovic mélyen elítélte és erkölcstelennek nevezete, amit a Nyugat tesz az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Mi a cél? Az orosz kormány megdöntése? A német tankok méginkább homogenizálják az oroszokat. Ez közelebb hozza őket a kínaiakhoz

– mondta Milanovic.

Humanitárius segítségnyújtás és az agresszió elítélése igen, de bármi másban való részvétel halálosan veszélyes

– szögezte le.

Szavai szerint „2014 óta figyeljük, hogy valaki provokálja Oroszországot, hogy kirobbantsa ezt a háborút. Kirobbant. Elmúlt egy év, és mi csak most beszélünk a tankokról. Minden német tankot oda küldünk, mert az orosz tankok kiégtek. De ezeknek is az lesz a sorsa” – mutatott rá Milanovic.

Munkácsi orvos esett el a háborúban: ő a legújabb kárpátaljai áldozat

Szerhij Honcsaruk őrmester, munkácsi sebész január 23-án vesztette életét, és január utolsó napján helyezik örök nyugalomra. A gyászhírt Munkács város tanácsa hozta nyilvánosságra – adta hírül a Mandiner.

Újabb kárpátaljai életet követelt Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja

– tette hozzá a Kárpátalja.ma.

A kárpátaljai portál szerint a férfi a 4084-es katonai egység egészségügyi szolgálatának vezetője volt. Szerhij Honcsaruk 43 éves volt.

Két minisztert váltanak le az ukrán kormányból

Az Ukrajinszka Pravda ukrán médium meg nem nevezett forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Vadim Gutzeit ifjúsági és sportminisztert és Pavlo Riabikin stratégiai ipari minisztert a közeljövőben kirúgják.

Februárban Moszkvába látogat a kínai külügyminiszter

Vang Ji, a kínai külügyminiszter februárban Moszkvába látogat – közölte hétfőn két forrásra hivatkozva a Vedomosztyi című orosz lap.

Az újság szerint Vlagyimir Putyin orosz elnököt látogatja meg Vang.

Zelenszkij: Oroszországnak felelnie kell a nemzetközi törvényszék előtt az olenyivkai mészárlásért

 A Donyeck megyei Olenyivka büntetőtelepén tömegesen megölt ukrán katonák ügye lesz az egyik olyan vád, amelyet Oroszország ellen emelnek a nemzetközi törvényszéken – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a Twitteren.

 Hat hónappal ezelőtt Oroszország szörnyű terrortámadást hajtott végre Olenyivkában. Nem hagyjuk, hogy ez a bűncselekmény feledésbe merüljön. Minden halott ukrán katonára emlékezünk, és küzdünk a halálukért felelős személyek megbüntetéséért. Az elkövetőket megtalálják és bíróság elé állítják. Az Olenyivkában történt alattomos tömeggyilkosság lesz az egyik vádpont az orosz agresszor elleni nemzetközi törvényszéken

– írta az ukrán államfő.

Július 29-én az orosz sajtó arról számolt be, hogy az ukrán erők ágyúzása következtében az olenyivkai büntetőtelepen fogva tartott ukrán katonák közül legalább 53-an meghaltak – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán vezérkar tagadta, hogy az ukrán hadsereg lőtte volna a büntetőtelepet. Szerintük az oroszok ily módon próbálták meg elrejteni a foglyok kínzását és meggyilkolását. Az ukrán titkosszolgálat úgy vélte, hogy az ukrán foglyok megölését Jevgenyij Prigozsin személyes utasítására a Wagner zsoldoscsoport tagjai szervezték meg anélkül, hogy ezt egyeztették volna az orosz védelmi minisztérium vezetésével. A Nemzetközi Vöröskereszt tavaly októberben jelezte: az orosz fél nem engedi, hogy meglátogassák az Olenyivkában fogva tartott ukrán katonákat.

Zelenszkij hétfőn Mikolajiv megyében tett munkalátogatásán megvitatta a dél-ukrajnai hadműveleti helyzetet, valamint az orosz erők rakéta- és dróntámadásainak következményeit. A megbeszélésen szót ejtettek a térség energetikai infrastruktúrájának állapotáról és védelmének eszközeiről is. Emellett szó volt a régió oktatási intézményeinek helyreállításáról, a megye gazdaságának hosszú távú fellendítésének lehetőségeiről és új munkahelyek teremtéséről..

Ukrán bojkott

Ukrajna elnöki tanácsadója, Mihajlo Podoljak azzal vádolta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), hogy „a háború, a gyilkosság és a pusztítás támogatója”, miután a bizottság közölte, hogy megvizsgálja, hogyan vehetnének részt orosz sportolók a 2024-es párizsi olimpián.

Vadym Guttsait ukrán sportminiszter a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy az ország fontolóra veszi a 2024-es olimpia bojkottját, ha orosz és fehérorosz sportolóknak engedélyezik a részvételt.

Szlovénia letartóztat két személyt kémkedés miatt

Szlovénia állambiztonsági szervei a jelentések szerint letartóztattak két férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az orosz katonai hírszerzésnek kémkedtek. A gyanúsítottak, akik közül az egyikük egy dél-amerikai ország állampolgárságával rendelkezik, egy llubjianai bérelt irodában működtek álnéven – jelentette a Delo napilap.

A gyanúsítottak ellen kémkedés és hamis dokumentumok használata miatt emeltek vádat, és ha elítélik őket, akár nyolc év börtönbüntetésre is számíthatnak – áll a jelentésben.

Kényszersorozások Kárpátalján

Egyre több felkavaró felvétel lát napvilágot arról, hogyan kényszerítik a kárpátaljai és más ukrajnai területekről a férfiakat a hadseregbe. 

Szakértők szerint ezek a képsorok is azt igazolhatják, hogy nagy bajban van az ukrán hadvezetés, valószínűleg sokkal nagyobb az emberveszteség, mint amit hivatalosan elismernek. 

Beszámolók szerint beteg, sérült, rokkant emberek is áldozatául esnek a kényszersorozásnak. Sajtóhírek szerint a munkáltatókat is arra kötelezik, hogy átadják a behívót a dolgozóknak – adta hírül az M1 híradója.

– Pályaudvarokon, piacokon, de akár az otthonaikból elrángatva gyűjti be az ukrán hatóság a katonakorú férfiakat. Cserkasziban, egy családi házban kisfia szeme láttára ráncigálták ki egy férfit, miközben a felesége azt kiabálta: a férjemet erőszakkal viszik el a frontra – írta meg a Magyar Nemzet.

A Kreml azzal vádolja Johnsont, hogy hazudik

A Kreml hazugsággal vádolta Boris Johnsont, amikor azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rakétacsapással fenyegette meg.

Dmitrij Peszkov szóvivő szerint amit a volt miniszterelnök mondott, az nem igaz, pontosabban „hazugság”.

Mint azt korábban megírtuk, a BBC-n adásba kerülő dokumentumfilmben Boris Johnson azt állítja, hogy nem sokkal az oroszok ukrajnai invázióját megelőzően telefonon keresztül Vlagyimir Putyin rakétacsapással fenyegette meg. 

Egy ponton megfenyegetett, és azt mondta: Boris, nem akarlak bántani, de egy rakétával csak egy percig tartana – vagy valami hasonló

– mondta Johnson.

A szóvivő elmondta, hogy tisztában van a telefonbeszélgetés tartalmával. 

Még egyszer hivatalosan megismétlem: ez hazugság, nem volt semmilyen rakétákkal való fenyegetés. Az Oroszország biztonságát érintő kihívásokról szólva Putyin elnök megjegyezte, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása esetén a NATO vagy az Egyesült Államok rakétáinak esetleges telepítése a határaink mentén azt jelentené, hogy bármely rakéta percek alatt elérné Moszkvát. Ha ezt a passzust így értelmezték, (...) akkor ez egy nagyon kínos helyzet 

– jelentette Dmitrij Peszkov szóvivő.

Hozzáfűzte, hogy nem a Kreml feladata reagálni a BBC filmjeire, de ha a dokumentumfilm többi része is ebben a szellemben készült, nem javasolná, hogy időt fecséreljenek rá.

Kiábrándult amerikaiakat szeretne toborozni a Wagner-csoport

Felkerült a Twitterre egy videó, amely a leírás alapján a hírhedt Wagner-csoporthoz köthető (a felvételen feltűnik Jevgenyij Prigozsin is, a szervezet vezetője), és amely kiábrándult „amerikai hazafiakat” hivatott megszólítani – írja a Mandiner.

Az orosz feliratozású videón egy narrátor meglehetősen tört angolsággal úgy fogalmaz: „arról álmodtál, hogy legyőzöd a gonoszt, és hogy naggyá teszed Amerikát”. 

Ez nem az Amerika, melyet az alapító atyák elképzeltek. Ez a gonosz fészke, melynek célja a világ megsemmisítés

– mondja a narrátor, azzal folytatva, hogy „ma már csak Oroszország harcol a gonosz ellen”.

Csatlakozzatok az orosz harcosok közé! Győzzük le a gonoszt, vagy túl késő lesz mindenkinek!

– zárja a videót a narrátor, a videót pedig egy atomrobbanással zárják. 

 Szalay-Bobrovniczky Kristóf megbeszélést folytatott az osztrák védelmi miniszterrel

A hétfői budapesti megbeszélésen szóba került az ukrajnai háború is. 

Magyarország álláspontja világos: nem küldünk fegyvereket a konfliktusba, mert el akarjuk kerülni annak eszkalációját, és ebben a tekintetben is Ausztriával egy platformon állunk, a semleges Ausztria sem küld fegyvereket a háborúba 

– emelte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Hozzátette: ugyanakkor mindkét ország humanitárius segítséget nyújt a háború elől menekülőknek.

TANNER, Klaudia; SZALAY-BOBROVNICZKY Kristóf
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (j) és Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter (b) közös sajtótájékoztatót tart megbeszélésüket követően Budapesten, a Róheim-villában 2023. január 30-án
Fotós: Soós Lajos / Forrás: MTI

Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter elmondta, hogy a hétfői megbeszélés középpontjában alapvetően az európai biztonsági helyzet és az ukrajnai fejlemények állnak. Hangsúlyozta: a legnagyobb veszély a háború Európára való kiterjedése, de ez nemcsak a hagyományos háborúról szól, hanem a nem-hagyományos fenyegetésekről, például a migráció növekedéséről, amit a háború felerősített.

Orosz támadások

Az elmúlt 24 órában 5 ember meghalt, 13 megsebesült az orosz támadásokban 9 ukrajnai területen.

Orosz támadásokat jelentettek Donyeck, Herszon, Harkiv, Szumi, Mikolajiv, Csernyihiv, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Luhanszk megyékből.

Ukrán katonák egy páncélozott jármű tetején állnak, mielőtt a frontra indulnak a kelet-ukrajnai Donyeck megyében 2023. január 28-án
Fotós: Andriy Dubchak / Forrás: MTI/AP

Ukrajna két éven belül csatlakozni akar az EU-hoz

Denis Shmyhal ukrán miniszterelnök a Politico című internetes lapnak nyilatkozva kijelentette: azt szeretné, ha az ország két éven belül csatlakozna az Európai Unióhoz. Ez egy olyan szoros menetrend, amelyet az EU valószínűleg túl ambiciózusnak talál. Ezt mondta a honlapnak:

Nagyon ambiciózus tervünk van arra, hogy a következő két évben csatlakozzunk az Európai Unióhoz. Tehát arra számítunk, hogy idén, 2023-ban már megtörténhet a tárgyalásoknak ez az előcsatlakozási szakasza.

Az uniós biztosok még a héten Kijevbe utaznak, ahol csúcstalálkozót tartanak az ukrán elnökkel.

Ötmillió rubelt ajánl egy orosz cég annak, aki kilő a fronton egy nyugati tankot

Mint azt sejteni lehetett, kiakasztotta az oroszokat a döntés, melynek értelmében Ukrajna Leopard 2-es tankokat kaphat Németországtól, és Abrams harckocsikat Amerikától. Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője például megígérte: „ezek a tankok égni fognak”.

Most pedig egy orosz vállalat, a Fores állt elő egy ajánlattal, amely úgy tűnik, a fronton harcoló orosz katonák morálját hivatott erősíteni – írja a Mandiner a Reuters cikkére hivatkozva.

Ötmillió rubelt fizetnek az első katonának, aki kilő vagy zsákmányol egy nyugati tankot, az ezt követő tankmegsemmisítésekre pedig félmillió rubel (körülbelül 2,6 millió forint) jutalmat ígérnek. 

Légiriadó

Ukrajna több déli régiójában, többek között Odesszában, Mikolajivban, Herszonban és Dnyipropetrovszkban légiriadót rendeltek el.

Oroszország szeptembertől kötelezővé teszi a katonai alapkiképzést

Az oroszországi középiskolások szeptember elsejétől „életvédelmi” tanfolyam keretében katonai alapismereteket fognak tanulni – közölték brit tisztviselők.

Utoljára 1993-ban, a Szovjetunióban volt ez kötelező része az iskolai tantervnek.

Kínai külügyi szóvivő: az Egyesült Államok idézte elő az ukrajnai válságot

A kínai külügyi szóvivő szerint az Egyesült Államok idézte elő az ukrajnai válságot, és jelenleg is „a legjelentősebb olyan tényező, amely szítja a konfliktust”.

Mao Ning hétfőn pekingi sajtótájékoztatóján azt mondta: azzal, hogy Washington nehézfegyverekkel látja el Ukrajnát, csak súlyosbítja és hosszabbítja a konfliktust.

A szóvivő kérdésre reagálva fogalmazta meg ezeket a vádakat. A kérdés azzal kapcsolatban hangzott el, hogy amerikai vádak szerint kínai vállalatok valószínűleg inkább az orosz felet támogatják az ukrajnai háborúban. Mao Ning leszögezte, hogy „alaptalan gyanúsításról” és zsarolásról van szó, és Kína nem fogja tétlenül nézni, hogy az Egyesült Államok megsértse a kínai cégek jogait és érdekeit.

Ha az Egyesült Államok valóban rövid időn belül véget akar vetni az ukrajnai harcoknak, és aggódik az ukrán emberek életéért, akkor fel kellene hagynia a fegyverszállításokkal, és le kell mondania azokról az előnyökről, amelyekre a háborúnak köszönhetően tesz szert

– fogalmazott a kínai szóvivő.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap kezd kétnapos látogatást Pekingben.

Orosz diplomata: Moszkva ellenáll a legyőzésére irányuló amerikai kísérletnek

Oroszország minden eszközzel ellenáll a stratégiai veresége előidézését célzó kísérletnek – jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által hétfőn közölt interjújában. A diplomata szerint az orosz–amerikai kapcsolatokban patthelyzet alakult ki, amiért Washington egyre keményebbé váló oroszellenes politikáját tette felelőssé.

Irán bekérette az ukrán ügyvivőt az iszfaháni dróntámadás ügyében

Az iráni külügyminisztérium hétfőn bekérette Ukrajna teheráni ügyvivőjét az ukrán elnöki tanácsadónak az Iszfahán katonai létesítménye elleni dróntámadással kapcsolatos megjegyzése miatt – jelentette a félhivatalos iráni Taszním hírügynökség.

A háború logikája könyörtelen és gyilkos. Szigorúan lesújt az értelmi szerzőkre és a szövetségeseikre (...) Robbanásveszélyes éjszaka Iránban: drón- és rakétagyártás, olajlétesítmény. Ukrajna figyelmeztetett

– áll Mihajlo Podoljak vasárnapi Twitter-üzenetében.

Emberek egy légvédelmi óvóhelyként használt kijevi metróállomáson az ukrán főváros elleni orosz rakétatámadás alatt 2023. január 26-án
Fotós: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP

Az iráni védelmi minisztérium a hét végén közölte, hogy az ország légvédelme sikeresen elhárította a közép-iráni Iszfahán katonai létesítményét célzó dróntámadást, hozzátéve, hogy a szombat éjjel történt incidensnek nincsenek áldozatai. Ugyanekkor tűz ütött ki az északkelet-iráni Tebríz egyik olajfinomítójánál is. Az okokat vizsgálják.

Az ukrán kormány többször vetette Teherán szemére, hogy több száz harci drónt adott Oroszországnak. Teherán a vádat azzal hárította el, hogy a pilóta nélküli repülőgépeket a háború kitörése előtt szállította le az orosz félnek, és tagadta, hogy további drónokkal látná el az orosz hadsereget.

Ukrajna szerint a drónokat az orosz erők erőművek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokra használták.

Orosz támadás a donyecki Vuhledarban

Az oroszbarát erők tovább folytatják az előrenyomulást a donyecki Vuhledarban – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség Denisz Puszilin a Donyecki Népköztársaság vezetőjének bejelentése alapján.

Egységeink folytatják az előrenyomulást Vuhledar irányában, most már elmondhatjuk, hogy Vuhledar keleti részén az egységek megvetették a lábukat

– jelentette Puszilin.

Orosz területet ért tüzérségi csapás

A belgorodi Bezljudovkát ágyúzták az ukránok, a tüzérségi támadásban két ember meghalt – közölte Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorodi terület kormányzója.

Ukrán szankciók

Ukrajna szankciókat vezetett be 182 orosz és fehérorosz vállalat, valamint három magánszemély ellen, hogy blokkolja Moszkva és Minszk ukrajnai kapcsolatait. Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács által közzétett lista szerint a szankcionált cégek főként áruszállítással, jármű lízingeléssel és vegyszergyártással foglalkoznak.

Gyorsított tárgyalások

Kijev és nyugati szövetségesei gyorsított tárgyalásokat folytatnak arról, hogy Ukrajnát nagy hatótávolságú rakétákkal és katonai repülőgépekkel szereljék fel – közölte az ukrán elnök egyik fő segítője. Mihajlo Podoljak azt mondta, Ukrajna nyugati támogatóik „értik, hogyan alakul a háború”, és hogy olyan repülőgépeket kell szállítani, amelyek alkalmasak páncélozott járművek fedezésére, amit az Egyesült Államok és Németország vállalt.

Németország nem küld vadászgépeket

Olaf Scholz vasárnap megismételte, hogy Németország nem küld vadászgépeket Ukrajnába.

Csak azt tudom tanácsolni, hogy ne kezdjünk állandó licitháborúba, ha fegyverrendszerekről van szó

– mondta Scholz a Tagesspiegel című újságnak adott interjújában.

Németország komoly szövetségesi nyomásra, a napokban döntött arról, hogy Leopard 2-es harckocsik átadásával támogatja Kijevet, és megengedi a Leopardokat birtokló más országoknak is, hogy átadjanak a náluk lévő tankokból.

Putyin nyitott a kapcsolatfelvételre

Vlagyimir Putyin nyitott a kapcsolatfelvételre Olaf Scholz német kancellárral, bár telefonhívást nem terveztek – mondta a Kreml szóvivője a Ria Novosztyi állami hírügynökségnek. Scholz a Tagesspiegel című berlini napilapnak azt mondta:

Én is beszélni fogok Putyinnal, mert beszélni kell.

Mindkét fél a sajátjának tekinti Blahodatnét

Az ukrán katonaság és az orosz Wagner katonai magáncsoport egyaránt azt állítja, hogy ellenőrzésük alatt tartják a kelet-donyecki Blahodatne környékét.

Az ukrán védelmi erők egységei visszaverték a megszállók támadásait Blahodatne területén a donyecki régióban

– jelentette az ukrán hadsereg, hozzátéve, hogy erői a Donyeck régió 13 másik településén is visszaverték a támadásokat.

A Wagner-csoport szombaton a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közölte, hogy egységei átvették az irányítást Blahodatne felett.

Orosz rakéta becsapódása nyomán keletkezett kráter mellett halad el egy autó a Kijev megyei Hlevakha településen 2023. január 26-án
Fotós: Roman Hricina / Forrás: MTI/AP

Boris Johnson: Putyin rakétacsapással fenyegetett meg

Egy ma este a BBC-n adásba kerülő dokumentumfilmben Boris Johnson azt állítja, hogy nem sokkal az oroszok ukrajnai invázióját megelőzően telefonon keresztül Vlagyimir Putyin rakétacsapással fenyegette meg.

Az akkori brit miniszterelnök 2022 februárjában egy „nagyon hosszú” telefonhívás során figyelmeztette az orosz elnököt, hogy egy esetleges háború „teljes katasztrófa” lesz, nyugati szankciókhoz és NATO-ellenálláshoz vezet. Azzal is megpróbálta elrettenteni az orosz katonai akciót, hogy azt mondta Putyinnak: Ukrajna „a belátható jövőben” nem csatlakozik a NATO-hoz.

Boris Johnson azt mondta az interjúban:

Egy ponton megfenyegetett, és azt mondta: Boris, nem akarlak bántani, de egy rakétával csak egy percig tartana – vagy valami hasonló.

Nem lehet tudni, hogy Putyin fenyegetése valódi volt-e, figyelembe véve azonban az Egyesült Királyság elleni korábbi orosz támadásokat – legutóbb Salisburyben 2018-ban –, az orosz vezető bármilyen enyhe fenyegetése valószínűleg olyan, amelyet Johnsonnak nem lett volna más választása, mint komolyan venni.

Boris Johnsont egy nappal azután hívta fel Putyin elnök, hogy Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkijjel. Kilenc nappal később, február 11-én Ben Wallace védelmi miniszter Moszkvába repült, hogy találkozzon orosz kollégájával, Szergej Sojguval. Wallace azt hallotta vendéglátójától, hogy Oroszország nem támadja meg Ukrajnát, de szerinte mindkét fél tudta, hogy ez hazugság.

Kevesebb mint két héttel később, amikor február 24-én tankok gördültek át az ukrán határon, Boris Johnson az éjszaka közepén telefonhívást kapott az ukrán elnöktől. „Zelenszkij nagyon-nagyon nyugodt volt” – emlékezett vissza Johnson, aki felajánlotta, hogy segít az elnököt biztonságba helyezni, de ő nem fogadta el ezt az ajánlatot.

A „Putyin vs. the West” című filmet január 30-án, hétfőn sugározzák a BBC 2-n 21:00-kor.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 4168-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4689-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 141 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Vonattal 95 ember – köztük 33 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

A nukleáris elrettentés fontosságát hangsúlyozta a NATO-főtitkár Szöulban

A nukleáris elrettentés fontosságáról, Észak-Koreáról, valamint Ukrajna katonai támogatásáról beszélt hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Szöulban.

Dél-koreai látogatásának második napján a főtitkár a többi között kitért arra, hogy a nukleáris elrettentés mindaddig szükséges lesz, míg autoriter államok nukleáris fegyvereket birtokolnak, és fejlesztenek.

Leszögezte: a NATO-tagországok a nukleáris elrettentés erejével képesek védelmet nyújtani azon szövetségeseiknek, akik nem rendelkeznek nukleáris fegyverekkel, példaként pedig Dél-Koreát hozta fel, melyet az Egyesült Államok nukleáris hadereje véd.

Mindezt azért tesszük, hogy elejét vegyünk a nukleáris fegyverek terjedésének

– tette hozzá a Koreai-félsziget geopolitikai helyzetét vizsgáló, szöuli székhelyű Csej kutatóintézet rendezvényén tett felszólalásában.

Hangsúlyozta egyúttal: a világ veszélyesebb hely lenne, ha egyes NATO-tagországok, köztük Franciaország és az Egyesült Államok megszabadulna saját nukleáris arzenáljától a Kínából, Észak-Koreából és Oroszországból érkező fenyegetés közepette.

Stoltenberg egyúttal sürgette Dél-Koreát, növelje az Ukrajnának szánt katonai támogatás mértékét.

PAK Dzsin; STOLTENBERG, Jens
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (b) és Park Dzsin dél-koreai külügyminiszter kezet fog a dél-koreai külügyminisztérium szöuli épületében 2023.január 29-én
Fotós: Kim Min-Hee / Forrás: MTI/EPA/Kyodo News pool

Jóllehet kiemelte, hogy a kérdésben a végső döntés a szöuli kormányt illeti, emlékeztetett arra, hogy több ország, mely korábban szigorúan ellenezte a fegyverexportot, megváltoztatta álláspontját Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja nyomán.

Ha nem akarjuk, hogy az önkény és a zsarnokság arasson győzelmet, akkor (az ukránoknak) szükségük van fegyverre, ez az igazság

– jelentette ki a főtitkár.

Stoltenberg felhívta a figyelmet: „rendkívül fontos”, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút, egy orosz győzelem ugyanis azt az üzenetet közvetítené más országoknak, például Kínának, hogy erővel is elvehetik azt, amire igényt tartanak.

A világviszonylatban is jelentős fegyverexportőr Dél-Korea nemrég többszáz harckocsi leszállításáról állapodott meg több európai országgal, köztük a NATO-tag Lengyelországgal is. Mindazonáltal az ázsiai ország törvényei tiltják a fegyvereladást háborúban álló országokban, így Dél-Korea mostanáig humanitárius segítséggel, valamint halált nem okozó felszereléssel támogatta Ukrajnát.

Stoltenberg hétfőn is kitért azon washingtoni értesülésekre, melyek szerint Észak-Korea fegyverekkel támogatja az orosz felet, és figyelmeztetett arra, hogy Moszkva vélhetően új offenzívára készül.

A főtitkár a tervek szerint Szöulból Tokióba repül, ahol találkozik Kisida Fumio japán kormányfővel is.

321 tank-felajánlás érkezett

Úgy tudni, eddig összesen 321 nehéz harckocsit ígértek Ukrajnának nyugati szövetségesei. Vadim Omelcsenko, Ukrajna franciaországi nagykövete azt mondta:

Már számos ország hivatalosan is megerősítette, hogy beleegyezik abba, hogy összesen 321 nehéz harckocsit szállít Ukrajnának.

Nem közölte a tankok országonkénti bontását, csak azt, hogy azokra mielőbb szüksége van Ukrajnának, a szállítási feltételek pedig minden ország esetében eltérőek.

Három halott Herszonban

A dél-ukrajnai Herszon város lakónegyedeinek ért legutóbbi orosz támadás során legalább három ember meghalt, öten pedig megsebesültek – közölték a helyi hatóságok. A herszoni regionális katonai igazgatás a Telegram csatornáján közölte, hogy

az orosz erők kórházat, iskolát, buszpályaudvart, postát, bankot és lakóépületeket vettek célba vasárnapi csapásukkor.

Ukrajna 24 nyugati vadászgépet remél

Az ukrán légierő arra kérte nyugati szövetségeseit, hogy fontolják meg 24 darab vadászgép adományozását – ez lenne az első ilyen katonai támogatás.

Jurij Ihnat, a légierő szóvivője azt mondta, Ukrajna célja két, egyenként 12 harci repülőgépből álló vadászrepülőszázad kiállítása. Az El Paisnak nyilatkozva alapvetően amerikai F-16-osokról beszélt, nem kizárva a francia Rafale és a svéd Gripen vadászgépeket sem.

Az Egyesült Államok mindeddig megtagadta az F-16-os vadászgépek szállítását Ukrajnának, illetve nem engedélyezte harmadik országok általi átadásukat.

A brit légierő egyik magas rangú forrása azt mondta a Telegraph-nak, hogy a repülőgépek átadása most nem aktuális, de nem lehet kizárni ennek a lehetőségét sem a jövőben.

Rakéta csapódott egy harkovi lakóházba

Harkov megye kormányzója azt mondta, hogy egy ember meghalt egy lakóház elleni orosz rakétacsapásban Ukrajna második legnagyobb városában. Oleh Szinehubov hozzátette, hogy

nincs pontos információ arról, hogy hányan sérültek meg az épületben, az első hírek szerint három embert vittek kórházba.

Ukrajna az orosz sportolók ellen

Az ukrán elnök megdöbbent azon, hogy szóba került az orosz sportolók indulásának lehetősége a 2024-es párizsi olimpián. Volodimir Zelenszkij úgy látja, ha semleges színekben rajthoz állhatnak az agresszor állam versenyzői, az azt üzenné a világnak, hogy a terror elfogadható, hogy szemet lehetne hunyni az orosz bombázások és rakétatámadások felett.

Amikor a párizsi olimpiára készülünk, biztosnak kell lennünk abban, hogy Oroszország nem fogja tudni felhasználni sem azt, sem más nemzetközi sporteseményt az agresszió vagy az államsovinizmus előmozdítására

– írta Volodimir Zelenszkij a francia elnöknek.

A NOB szerdán közölte, hogy Ázsia Olimpiai Tanácsa felajánlotta az orosz és a fehérorosz sportolóknak, hogy Ázsiában versenyezzenek, így kvalifikációs utat biztosítottak számukra a 2024-es játékokra.

Ukrajna közölte, hogy bojkottálhatja az eseményt, ha orosz és fehérorosz sportolók vesznek részt rajta.

Zelenszkij felgyorsítaná a fegyverszállításokat

A donyecki régióban és a déli területeken folyó harcok alapvetően befolyásolják a háború menetét – mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az ukrán nyomás felülmúlja az orosz támadási képességet.

Az ellátás sebessége volt és lesz az egyik kulcstényező ebben a háborúban. Oroszország azt reméli, hogy elhúzza a háborút, kimeríti erőinket. Tehát fel kell gyorsítanunk az Ukrajna számára szükséges új fegyverek beszerzését és szállítását

– mondta az ukrán elnök.

Ez történt vasárnap:

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában