2022.11.30. 05:57
Herszon régiót ágyúzzák az oroszok
280. napja tart a háború a szomszédban.
Ukrán katonák egy BM21 Grad típusú rakéta-sorozatvetővel lőnek orosz állásokat a frontvonalon, a Donyecki területen levő Bahmut közelében 2022. november 24-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Libkos
Ukrán hírszerzés: nincs jele nagyobb orosz csapatösszevonásnak Fehéroroszországban
Jelenleg nincs arra utaló jel, hogy Oroszország akkora támadóerőt hozott volna létre Fehéroroszország területén, mint amilyent februárban Ukrajna ellen bevetett - jelentette ki Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője egy szerdai tévéműsorban.
"Fehéroroszországban a harci kiképzés intenzívebbé tételére számítunk, mert december 1-jén újabb gyakorlati év kezdődik az ország fegyveres erőiben. A csapatok kimennek a gyakorlóterekre, kidolgozzák a harckoordináció különböző kérdéseit, ellenőrzik a különböző fegyvernemek és csapatok felkészültségét. Ezért Fehéroroszország területén aktív intézkedésekre számítunk, elsősorban a hadműveleti és harci kiképzés tekintetében. Állunk elébe, de szeretném megjegyezni, hogy ma semmi jele annak, hogy Fehéroroszország területén jelentős csapásmérő erőt hoznának létre" - fogalmazott a szóvivő.
Szkibickij kitért még arra, hogy
az orosz 1. harckocsizó hadosztály mintegy kilencezer katonája végzett hadgyakorlatot a közelmúltban Fehéroroszországban.
A katonai hírszerzés nem zárja ki, hogy ezt a hadosztályt kétféle módon is bevessék: vagy egyenesen Fehéroroszország területéről, vagy a most Ukrajnában harcoló csapatok felváltására, esetleg Harkiv megyében - mondta.
Hozzátette, hogy
a távolabbi jövőben továbbra is fennáll Fehéroroszország és Oroszország államunióban való egyesülésének lehetősége, és közös csapatok ukrajnai bevetésének a veszélye.
Ehhez azonban jelenleg nincs elegendő fegyverzet Fehéroroszországban - vélekedett Szkibickij. Megjegyezte, hogy Oroszország gyors ütemben apasztja fegyver- és felszereléskészletét a veszteségek folyamatos pótlására és a mozgósítottakból létrehozott alakulatok felszerelésére.
Települések elfoglalásáról számolt be a donyecki régióból az orosz hadvezetés
Települések elfoglalásáról számolt be a donyecki régióból szerdán az orosz hadvezetés, valamint a Moszkva-barát közigazgatás két vezetője.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve bejelentette Bilohorivka, valamint megerősítette Andrijivka és Perse Travnya települések elfoglalását. A tábornok szerint
az orosz előrenyomulás során mintegy félszáz ukrán katona esett el, valamint négy páncélozott harcjármű, három önjáró tüzérségi löveg és hat jármű semmisült meg.
Ivan Prihogyko, a Donyecktől mintegy 45 kilométerre északkeletre fekvő Horlivka polgármestere a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva bejelentette a szomszédos Kurdjumivka település "felszabadítását". Mint mondta, ezzel az orosz erők megszerezték a teljes ellenőrzést a Horlivka-Artemivszk (Bahmut) autópálya felett. Gyenyisz Pusilin, az úgynevezett Donyecki Népköztársaság ügyvezető elöljárója a Rosszija 24 televíziós hírcsatornának azt mondta, hogy Adrijivka, Kurdjumivka és Perse Travnya bevétele elvágta az ukrán erők artemivszki (bahmuti) fő csoportosulásának utánpótlási útvonalát.
Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők sikertelen támadási és ellentámadási kísérletek során Kupjanszk irányában mintegy ötven katonát, tíz harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet, két páncélozott személyszállító járművet, egy önjáró tüzérségi löveget és egy járművet, Liman irányában több mint negyven katonát, egy harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet és egy lőszerrel felszerelt járművet veszítettek, és a donyecki régió déli részén is kénytelenek voltak visszatérni kiinduló állásaikba.
Renat Karcsaa, a Roszenergoatom vezérigazgatójának tanácsadója a Rosszija 24 televíziónak kijelentette, hogy
az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű élére a létesítmény eddigi főmérnökét, Jurij Csernicsukot nevezték ki igazgatónak.
Karcsaa szerint az erőmű új vezetőségét a korábbi alkalmazotti állományból nevezték ki.
Lavrov: a Nyugat kényszeríti Kijevet az Oroszország elleni háborúba
A Nyugat arra kényszeríti Ukrajnát, hogy ő vívja meg a háborút, amelyet maga folytat Oroszország ellen - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai moszkvai ifjúsági fórumon.
Lavrov szerint
a nyugati országok megpróbálnak elszakadni attól az elvtől, hogy kerülni kell a nukleáris hatalmak közötti katonai konfliktusokat.
"Ez sok mindenről árulkodik, egyebek között arról, hogy mit gondolnak Ukrajnáról, ugyanis a Nyugat arra használja eszközül az országot, hogy megvívja helyette az Oroszországi Föderáció elleni háborúját" - mondta az orosz diplomácia vezetője.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a NATO-külügyminiszterek bukaresti találkozóját kommentálva azt mondta:
az ott elfogadott nyilatkozat arra utal, hogy a tömbnek nem érdeke az ukrán válság politikai és diplomáciai megoldása.
Szerinte a szövetség a "kijevi rezsim mosdatásának" és Oroszország "démonizálásának" politikáját követi, hogy igazolja saját létét.
Az Ukrajna elleni orosz rakétatámadások bírálatára reagálva Zaharova emlékeztetett arra, hogy mit mondott Jamie Shea egykori NATO-szóvivő az 1999-es célzott jugoszláviai rakétatámadások igazolására, amelyek miatt áram- és vízszolgáltatás nélkül maradtak akkor a civilek az országban.
"Ha (Slobodan) Milosevic (jugoszláv elnök) valóban azt akarja, hogy polgárai vízhez és áramhoz jussanak, akkor csak annyit kell tennie, hogy elfogadja a NATO feltételeit, és mi leállítjuk ezt a hadjáratot. Amíg ezt nem teszi meg, addig továbbra is támadni fogjuk azokat a célpontokat, amelyek ellátják a hadseregét. Ha ennek következményei lesznek a lakosságra nézve, az az ő (Milosevic) gondja. A víz- és áramellátás tartós vagy végleges leállítását fegyverként használjuk Szerbia népe ellen azért az 1,6 millió koszovóiért, akit elűztek otthonukból, és akiknek az életében jelentős károkat okoztak. Ez a logika nem fog mindenkinek tetszeni, de számomra ez az alap"
- idézte Shea szavait Zaharova.
Az orosz diplomáciai szóvivő azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy "az ukrajnaihoz hasonló forgatókönyv alapján" - az információs tér tisztogatásával, politikai elnyomással és a ruszofóbia felszításával - Moldovát is bele akarja rángatni "oroszellenes kampányába".
Cenzúrázták Ursula von der Leyen beszédét? Elszólta magát az ukrán veszteségekről, de törölték a mondatait a reggeli videóból
Kivettek egy fontos részt Ursula von der Leyen szerda délelőtti videójából - írja a VG.
Az Európai Bizottság elnöke szerda reggel kemény üzenetet fogalmazott meg Oroszország ellen, a videóban kiemelte:
Moszkvának meg kell bűnhődnie az Ukrajnában elkövetett bűnökért.
A Nexta hírügynökség vette észre, hogy a videót nemrég újra feltöltötték a politikus Twitter-oldalára, ez a verzió pedig immár 12 másodperccel rövidebb.
Kikerült ugyanis egy, Kijevre meglehetősen negatív képet festő mondat, amely szerint Ukrajna a háború kezdete óta 100 ezer katonát veszített.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és vezérkara ugyanis eddig szinte sosem közölték az ukrán veszteségeket, míg az orosz halálozásokat rendszeresen közzéteszik.
A Nexta eredetileg ki is emelte ezt az információt, hiszen hivatalosan még nem hangzott el az orosz invázió ellen védekezők veszteségeiről konkrét szám, mindössze becslések voltak. A videót aztán törölték von der Leyen oldaláról és pont ezt a mondatot kivéve újra feltöltötték.
A mostani verzióban a politikus már meg sem említi az ukrán veszteségeket. Ezt a kommentelők között többen is számon kérték, de nem kaptak választ a törlésre, emiatt többen is cenzúrával vádolták meg a politikust.
Ursula von der Leyen hivatalos oldalán egyelőre nem adtak magyarázatot a dologra.
Kormányzó: az orosz erők ismét lőtték Herszont, áldozatok
Az orosz erők szerdán ismét tüzet nyitottak Herszon városára, a támadás következtében egy polgári lakos meghalt, egy másik megsérült - közölte Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A tisztségviselő szavai szerint
az orosz erők a reggeli órákban vették tűz alá a megyeszékhely központját.
Károk keletkeztek több lakóépületben, egészségügyi intézményben és egy gázvezetékben. "Egy hetven éves, idős nő a saját lakásában életét vesztette az ellenséges ágyúzás következtében" - tette hozzá.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője arról tájékoztatott, hogy szerda reggel az oroszok tüzet nyitottak egy kórházra az északkeleti Szumi megyében lévő Bilopillja településen, amelyben egy tinédzser korú fiú életét vesztette. A környező házakban és a kórház mellett parkoló autókban károk keletkeztek.
A tisztségviselő kiemelte, hogy
csak az elmúlt 24 órában az oroszok 158 tüzérségi és 28 aknavetős támadást hajtottak végre Szumi megyének az ukrán-orosz államhatárhoz közel eső területein.
A támadások következtében magánházak, villanyvezetékek, gabonaraktárak, mezőgazdasági gépek, személygépkocsik és irodaházak rongálódtak meg.
Bohdan Szenik, az ukrán fegyveres erők társadalmi kapcsolatokért felelős osztályának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak közölt kommentárjában közölte, hogy az ukrán vezérkar nem fedheti fel az ukrán hadsereg veszteségeit az Oroszország által indított háborúban, mert ez bizalmas információ, szolgálati titoknak minősül.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy
Oroszország nem kerülheti el a büntetését ukrán állampolgárok halála és sebesülései miatt, legyenek azok akár civil, akár katonai áldozatok.
"Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna civil, és katonai szolgálatot teljesítő állampolgárainak elvesztéséért felelős személyek a vádlottak padjára kerüljenek" - fogalmazott Szenik.
Nukleáris fegyvereit fejleszti Oroszország
Oroszország jövőre a nukleáris fegyverek infrastruktúrájára fog összpontosítani, beleértve az új rakétarendszerek befogadására szolgáló létesítmények építését – jelentette be Szergej Sojgu védelmi miniszter.
Hétfőn Oroszország elhalasztotta a nukleáris fegyverekről szóló tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, és közölte, hogy azokat átütemezik, de nem indokolta a késedelmet. A Start-szerződés 2026-ban jár le.
Börtönbe mehet az Ukrajnát szidó nő
Nyilvánosan becsmérelte Ukrajnát és mentegette Oroszországot egy 58 éves nő, ezért az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vette, akár öt év börtönt kaphat – írja az rbc.ua hírportálra hivatkozva a karpat.in.ua. A Lemberg megyei rendőrség sajtószolgálatának tájékoztatása alapján a szervek a közösségi oldalak megfigyelése során bukkantak a videofelvételre, amelyen a nő nyilvánosan Ukrajna-ellenes álláspontot fogalmazott meg.
Ha bűnösnek találják, öt év szabadságvesztésre ítélheti a bíróság.
Orosz külügy: legitim célpontok a Kijev által használt amerikai műholdak
Az orosz hadsereg legitim célpontjaivá válhatnak az ukrán hadsereg támogatására használt amerikai műholdak – jelentette ki Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési osztályának igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség által szerdán közölt interjújában.
„Megerősítjük, hogy az ilyen kvázi polgári infrastruktúra, ha az Oroszország elleni katonai akciókhoz használják fel, teljesen logikusan a válaszcsapás legitim célpontjává válhat” – nyilatkozott a diplomata.
Jermakov szerint a civil műholdak ilyen provokatív használata „legalábbis kérdéseket vet fel a világűrről szóló szerződéssel összefüggésben, amely kizárólag békés célú felhasználást feltételez, és a világközösség részéről megköveteli a legsúlyosabb elítélést”. Mint mondta, az ukrán haderő támogatására alacsony pályán keringő műholdak konstellációját használják fel, olyan „konkrét, tisztán harci feladatok végrehajtására”, mint az orosz csapatok elhelyezkedésének, mozgási útvonalainak és cselekményeinek feltárása, pilóta nélküli légi járművek irányítása, valamint nagy pontosságú lőszerek célba juttatása.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az orosz állami Sputnik rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy
az Egyesült Államokkal a biztonsági kérdésekről folytatandó tárgyalások ellehetetlenültek a Kijevnek eljuttatott amerikai fegyverszállítások miatt. Zaharova ezzel magyarázta a hadászati fegyverzetcsökkentési és -korlátozási Új START szerződéssel foglalkozó amerikai–orosz konzultatív bizottság ülésének Moszkva általi elhalasztását. Rámutatott: az Egyesült Államok még több fegyvert kíván szállítani egy olyan konfliktusövezetbe, amelyben Oroszország közvetlenül érintett.
„Vagyis ők szállítani fogják ezeket a fegyvereket, még több vérontásra fogják uszítani a kijevi rezsimet, pénzt fognak kiutalni szélsőséges akciókra a Bankován (a kijevi kormányzati negyedben) székelő, hozzá nem értő emberek égisze alatt, miközben mi egy asztalnál fogunk ülni és megvitatni velük a kölcsönös biztonság kérdéseit?” – fogalmazott Zaharova.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy Moszkva nagyra becsüli a START-ot, és a szerződés megfelel Oroszország és Egyesült Államok közös érdekeinek, de meg kell teremteni a megfelelő feltételeket a megvitatásához.
Az orosz külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy a START-ról szóló kétoldalú konzultatív bizottság november 29. és december 6. között Kairóban tervezett ülését későbbi időpontra halasztották.
Újra figyelmeztették az oroszok a NATO-t
Az Ukrinform szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Észak-Atlanti Tanács bukaresti ülésének első munkanapján újságíróknak azt mondta: a NATO-szövetségesek „készek további katonai segítséget adni Ukrajnának, így különösen modern légvédelmi – köztük a Patriot – rendszereket is".
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a hírre úgy reagált: a NATO, megalakulása óta angolszász országok és lakájaik érdekeit szolgálja, ugyanakkor a világ népességének legfeljebb 12 százaléka él a NATO-országokban. „A civilizált világnak nincs szüksége erre a szervezetre" – szögezte le. Stoltenberg Ukrinform által idézett szavaival kapcsolatban azt írta: amennyiben a NATO katonai személyzettel és Patriot-rendszerekkel látja el a „kijevi fanatikusokat",
akkor azok az orosz fegyveres erők „legitim célpontjává válnának."
Öt halott, 15 sebesült Donyeckben
Kijlo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője a Telegramon azt írta, mind az öten Donyeckben haltak meg, 15 ember pedig megsebesült. A donyecki régió továbbra orosz ágyútűz alatt van.
Ukrajnát támogató és a tagállamok védelmét garantáló nyilatkozatot fogadtak el a NATO külügyminiszterei
A NATO külügyminiszterei kétnapos bukaresti tanácskozásukon Ukrajnát támogatásukról biztosító, a tagállamok védelmét garantáló, és a nyitott kapuk politikájának folytatását ígérő közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyet szerdán ismertetett a román sajtó.
A dokumentum egyértelműen Oroszországot teszi felelőssé a háborúért,
amely az euro-atlanti térség békéjét, biztonságát és jólétét is veszélyezteti. A nyilatkozat elítéli az ukrán civil energetikai infrastruktúra ellen intézett támadásokat, amelyek ukránok millióit fosztja meg az alapvető közszolgáltatásoktól.
A NATO leszögezi: sosem fogja Oroszország részeként elismerni a törvénytelenül annektált területeket, ugyanakkor üdvözli az ukrán nép hősies honvédő harcát, amelyhez továbbra is megad minden politikai és gyakorlati támogatást. A NATO tovább erősíti partnerségét Ukrajnával az ország euro-atlanti célkitűzéseinek előrehaladása ütemében.
A nyilatkozat szerint a NATO továbbra is elkötelezett azon döntése mellett, amely szerint a védelmi szövetség nyitott marad a további tagok csatlakozása előtt. Az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri szintű ülésén a csatlakozásra meghívott Svédország és Finnország is részt vett, és az egyik megbeszélésre meghívta Bosznia-Hercegovina, Moldova és Georgia képviselőit is, jelezve, hogy a Nyugat-Balkán és a Fekete-tenger környéke is stratégiai térség a NATO számára.
A bukaresti nyilatkozat elítéli a terrorizmus minden formáját, és kifejezi a tagállamok szolidaritását a terrortámadások sújtotta Törökországgal.
A NATO védelmi jellegű szövetség, amely
bármikor kész megvédeni a tagállamok lakosságát és területük minden négyzetcentiméterét.
A tagállamok ellen irányuló támadásra a szövetség egésze egységesen és szolidárisan fog válaszolni - szögezi le az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri ülésén elfogadott nyilatkozat.
Az Európai Bizottság különleges bíróság felállítását kezdeményezi
Az Európai Bizottság különleges bíróság felállítását kezdeményezi az ENSZ támogatásával, hogy
Kivizsgálják és büntetőeljárás alá vonják az ukrajnai háborúért és a háborúban elkövetett bűncselekményekért felelős embereket
- közölte Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke szerdán.
Ursula von der Leyen közleményében hangsúlyozta: az Európai Bizottság megkezdi az együttműködést a nemzetközi közösséggel annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körű támogatást szerezzen a különleges bíróság létrehozására.
Hozzátette: a testület továbbra is támogatja a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított hágai központú Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését.
"Oroszországnak fizetnie kell borzalmas bűneiért, beleértve az önálló Ukrajna elleni agresszióval elkövetett bűncselekményekért is" - fogalmazott.
Kijelentette, Oroszországnak pénzügyileg is fizetnie kell az általa okozott pusztításért.
Az Ukrajna által elszenvedett kárt 600 milliárd euróra becsülik
- mondta a testület elnöke, majd hozzátette: Moszkvának és oligarcháinak kártalanítaniuk kell Ukrajnát a károkért, és fedezniük az ország újjáépítésének költségeit.
Ezzel kapcsolatban közölte, az EU partnerei bevonásával alapot hozna létre az orosz központi banktól zárolt 300 milliárd euró, valamint az orosz nagyvállalkozók unióban tárolt vagyonának befagyasztásából származó 19 milliárd euró kezelésére. A háború befejezését követően, és az uniós szankciók feloldása után az alapot az unió Ukrajna újjáépítését célzó befektetések támogatására fordítaná.
Ukrán katonákat képeznének ki Csehországban
Egyetértett kedden este ukrán katonák csehországi kiképzésével a cseh parlament alsóháza, amely jóváhagyta a cseh katonák kiküldését is más európai uniós tagállamokba ukránok kiképzése céljából - jelentette a CTK hírügynökség.
A kormány javaslatát, amelyet egyedül az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) ellenzett, még a felsőháznak is el kell fogadnia, valamint az államfőnek alá kell írnia. A szenátus várhatóan csütörtökön szavaz a javaslatról, s miután ott a kormányoldalnak jelentős többsége van, a szavazás már csak formalitásnak tekinthető. Milos Zeman államfő korábban szintén úgy nyilatkozott, hogy egyetért a csehek bekapcsolódásával ukrán katonák kiképzésébe.
Német miniszter: mi is felelősek vagyunk a háború kitöréséért
Németország igazságügyi minisztere, Marco Buschmann kijelentette, hogy országa hozzájárult a háború kitöréséhez az Északi Áramlat 2 vezetékhez való „csatlakozással", annak ellenére, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet.
Buschmann azt is mondta, hogy az orosz rakétacsapások az energiainfrastruktúrára „szörnyű háborús bűntettek", hozzátéve, hogy "biztos abban, hogy a végén háborús bűnökkel kapcsolatos ügyeket fogunk látni a nemzetközi büntetőbíróságon a magas rangú orosz vezetés ellen is".
Haragot váltott ki Ferenc pápa interjúja
Ferenc pápa haragot váltott ki Oroszországban egy interjú miatt, amelyben azt sugallta, hogy az orosz fegyveres erők csecsen és burját tagjai kegyetlenebbül viselkedtek Ukrajnában, mint az orosz katonák. Azt mondta, hogy Burjátországból, ahol a buddhizmus a fő vallás, és a muzulmán többségű csecsen köztársaságból származó katonák „a legkegyetlenebbek", akik Ukrajnában harcoltak.
Németország újabb menekültáradattól tart
Berlin külvárosában, a használaton kívüli régi repülőtéren csaknem 1000 ukrán menekült alszik óriási fűtött sátrakban. A német főváros már most is küzd az ukrajnai menekültek megfelelő elhelyezésével, de további ezrek érkezésére számítanak, mivel Oroszország tovább támadja az ukrán infrastruktúrát.
A legfrissebb adatok szerint
A háború kezdete óta egymillió ukrán menekült Németországba.
Kijev különleges törvényszék előtt vizsgáltatná az orosz vezetés felelősségét
Az ukrán elnök szerint még a Nemzetközi Büntetőbíróság keretei között sincs lehetőség arra, hogy felelősségre vonják Oroszország politikai és katonai vezetését az ukrajnai háború miatt. Hozzátette: éppen ezért mindent megtesznek avégett, hogy létrejöjjön egy különleges törvényszék, amely foglalkozhat a legmagasabb szintek szerepével.
Az ukrán elnök már szeptemberben, az ENSZ Közgyűlése előtt is követelte egy rendkívüli törvényszék felállítását.
Összeesküvés-elméletek a fehérorosz külügyminiszter haláláról
Állami temetést tartottak Fehéroroszország külügyminiszterének, aki 64 éves korában váratlanul meghalt. A média és egyes megfigyelők gyanút keltettek Vlagyimir Makej halálának okával kapcsolatban, rámutatva, hogy a politikus nyugat-párti hangot ütött meg a kormányon belül.
Bizonyítékok nélkül terjed az a spekuláció, hogy Makejt orosz kémek mérgezhették meg.
Artyom Shraibman független politikai elemző szerint Makej nyitva tartotta a lehetőséget a Nyugattal való párbeszéd kialakítására, némi mozgásteret adva Lukasenka elnöknek a Kremllel való alkudozásra.
Még a héten megállapodhatnak az olajárról
Az Európai Unió országai azon dolgoznak, hogy ezen a héten megállapodás szülessen az orosz olaj árplafonjáról, a plafon jövőbeli kiigazításának módjáról, valamint a Moszkva elleni új szankciócsomaggal való összekapcsolásáról – közölték diplomaták. A megállapodás határideje december 5., mert ekkor lép életbe az EU saját, az orosz tengeri olaj vásárlására vonatkozó, május végén elfogadott teljes embargója.
Herszon régiót ágyúzzák az oroszok
Ukrán tisztségviselők szerint a Dnyeper folyó nyugati partján, Herszon régióban lévő "összes települést" ágyúzzák az orosz erők. A herszoni regionális tanács egyik tagja, Serhij Khlan szerint továbbra is szűkös a vízellátás a városban, bár egyes területeken visszatér az internetkapcsolat.
A szolgáltató még mindig azon dolgozik, hogy teljes mértékben helyreállítsa az áramellátást a városban, miután az infrastruktúrát az orosz erők célba vették.
A folyamatos ágyúzás és az alapvető közművek hiánya miatt napról-napra többen hagyják el a várost.
"Fokozatosan távoznak az emberek. Vannak, akik visszajönnek megnézni az otthonukat, de aztán visszatérnek abba a békésebb régióba, ahol most vannak. Sokan akarnak elmenni" – mondta.
Az orosz erőket kiszorították Herszon régió egyes részeiből, beleértve a várost is, de a Dnyeper folyó túlpartján továbbra is lőtávolságon belül maradtak, onnét továbbra is bombázzák a kritikus infrastruktúrát.
Őrizetben a kollaboráns városvezető
Ukrajnában őrizetbe vették a nemrég felszabadult Herszon városi tanács egy helyettes vezetőjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy segítette az orosz megszálló erőket – közölte az ukrán államügyész. A meg nem nevezett tisztviselő az ügyész szerint együttműködött a megszálló hatóságokkal, és segítette az orosz megszállás alatti közszolgáltatások működését.
G7 igazságügyi támogatás
A G7-csoport beleegyezett egy hálózat létrehozásába, amely koordinálja az ukrajnai háborús bűnök kivizsgálását. A G7 igazságügyi miniszterei közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy a tagországok biztosítják, hogy minden államban legyen központi nemzeti kapcsolattartó pont a nemzetközi bűncselekmények üldözésére.
Németország légvédelmi harckocsikat küld Ukrajnába
Olaf Scholz német kancellár megerősítette, hogy országa további Gepard légvédelmi harckocsikat küld Ukrajnába. "Továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy ezt a nagyon hatékony rendszert biztosítsuk" - mondta Scholz, aki további rövid távú segítséget is ígért.
Németország már korábban bejelentette, hogy Ukrajnának légvédelmi fegyvereket ad és hosszú távú programmal biztosítja az újjáépítést.
Orosz erőművet támadtak az ukránok
Az ukrán erők többször is lecsaptak egy erőműre az orosz Kurszk régióban, ami ideiglenes áramkimaradást okozott - közölte Roman Sztarovojt, a kurszki régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazásban. Ukrajna nem vállalta a felelősséget, és nem kommentálta az eseményt.
Wagner-harcosként halt meg a zambiai diák
Jevgenyij Prigozsin orosz üzletember, a hírhedt Wagner-csoport alapítója elismerte, hogy egy Ukrajnában meggyilkolt zambiai diák a szervezetéért harcolt. Zambia válaszokat követelt a 23 éves Lemekhani Nyirenda halála miatt, aki kilencéves börtönbüntetését töltötte Oroszországban, de szeptemberben mégis a háborúban halt meg.
"Igen, jól emlékszem erre a fickóra" - válaszolta Prigozsin egy újságírói kérdésre. Elmondása szerint Nyirenda hősként halt meg, az elsők között volt, aki szeptember 22-én betört az ellenséges lövészárkokba.
Prigozsin és a Wagner-csoport más képviselői az orosz börtönökben amnesztiát kínáltak az elítélteknek, ha hajlandóak csatlakozni az ukrajnai harcokhoz. Az nem egyértelmű, hogy a rabok önként jelentkeztek-e vagy kényszer hatására.
Fronthelyzet
A fronton nehéz a helyzet. A rendkívül nagy orosz veszteségek ellenére a megszállók továbbra is igyekeznek előretörni a donyecki régióban, megvetni a lábukat a luhanszki régióban és a harkovi régióban, délen pedig terveznek valamit - mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij szerint az ukránok kitartanak és nem engednek az orosz nyomásnak. "Idén Oroszország százezer megölt katonáját és csak Isten tudja, hány zsoldosát veszíti el. És Ukrajna állni fog. A világ pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy a bűnös háborúban minden bűnöst bíróság elé állítsanak" - mondta az ukrán elnök.
Ukrajna és a G7-ek
Telefonon beszélt egymással az ukrán elnök és a német kancellár. Volodimir Zelenszkij és Olaf Scholz főleg arról tárgyalt, milyen együttműködés lehet Ukrajna és a G7 országok között, idén ugyanis Németország a G7 soros elnöke.
A prioritások egyértelműek az ukrán államfő szerint: védelem a rakétaterror ellen, energia-helyreállítás és élelmezésbiztonság.
Ukrajna egy külön törvényszék felállításán dolgozik
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében elmondta, hogy felesége jelenleg is zajló londoni látogatásának egyik célja, hogy az orosz agressziótól szenvedő összes ukrán férfi és nő nevében felszólítsa Nagy-Britanniát, hogy legyen vezető az Ukrajna elleni orosz agresszió bűneivel foglalkozó különleges törvényszék létrehozására és az igazságszolgáltatás helyreállítására irányuló globális erőfeszítésekben.
Az ukrán elnök szerint a rendelkezésre álló nemzetközi jogi eszközök nem elegendőek az igazságszolgáltatáshoz. Még a Nemzetközi Büntetőbíróságon sem lehet bíróság elé állítani Oroszország legmagasabb politikai és katonai vezetését az Ukrajna elleni agresszió miatt, ahhoz egy külön törvényszékre van szükség – a Nemzetközi Büntetőbíróságon kívül.
Azért fordultak segítségért az Egyesült Királysághoz, mert a britek rendelkeznek a külön törvényszék felállításához szükséges tapasztalattal. 1942 telén, amikor még senki sem tudta megjósolni, hogy mikor ér véget a második világháború, a szövetségesek képviselői Londonban írták alá a Szent Jakab-palota nyilatkozatát. Az a dokumentum indította el az utat a nürnbergi perhez, vagyis a háború utáni igazságszolgáltatáshoz.
Magyarország segít
Magyarország területére 2022. november 29-én az ukrán-magyar határszakaszon 4484 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4808 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 152 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az ukrajnai háború elől 2022. november 29-én 38 ember, köztük 25 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.
Ukrán válság
- A Németországban élő ukrán menekültek többsége nem tervezi a hazatérést
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
- Scholz bejelentette: újabb légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnába