Ukrán válság

2022.11.25. 05:54

Putyin szerint már korábban el kellett volna csatolni a Donyec-medencét

A háború 275. napjának krónikája.

Az ukrán mentőszolgálat egy munkatársa és egy katona veszi szemügyre a területet, miután 2022. november 20-án egy kőolajtárolót megtámadtak Herszonban, az ukrajnai orosz invázió közepette.

Forrás: AFP

Fotó: Bulent Kilic

Visszakapcsolták Ukrajna négy atomerőművét

Visszakapcsolták Ukrajna négy atomerőművét az országos áramhálózatba, miután a hét elején teljesen elvesztették az áramellátásukat – derül ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közleményéből. Továbbá kiderült, hogy az orosz légicsapások miatt nem volt áramellátás.

Putyin: kevesebb lehetett volna az áldozat a Donyec-medence korábbi elcsatolásával

Segíthetett volna elkerülni a polgári áldozatokat, ha a luhanszki és a donyecki szakadár entitás előbb "egyesült" volna Oroszországgal - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, amikor novo-ogarjovói rezidenciáján katonaanyákat fogadott, akiknek a fia részt vesz az Ukrajna elleni "különleges hadműveletben".

"Mostanra talán nyilvánvalóvá vált, hogy ennek az újraegyesítésnek korábban kellett volna megtörténnie, és akkor nem lett volna ennyi civil áldozat, nem halt volna meg ennyi gyermek az ágyúzásban és így tovább. De jó, hogy egyáltalán megtörtént" 

- fogalmazott az orosz vezető.

Putyin szerint az orosz hatóságok őszintén azt feltételezték 2014-ben, hogy a minszki megállapodások keretében mind a Luhanszki, mind a Donyecki Népköztársaság "újraegyesülhet Ukrajnával". Moszkva a két szakadár régiót idén februárban függetlennek ismerte el, majd szeptemberben másik három ukrán megyével Oroszországhoz csatolta.

"Ami az előző években történt, az nagyrészt annak volt a következménye, hogy mi mindig is, úgymond, idegen réten játszottunk vagy éltünk. A mai események pedig egyfajta belső megtisztuláshoz és megújuláshoz vezetnek" - hangoztatta.

Putyin szerint a kilencvenes és a kétezres évek fordulóján Oroszországot kívülről próbálták meg irányítani.

"Lényegében az ő erőfeszítéseik következtében kerültünk ebbe a helyzetbe, egyebek között a különleges hadművelet övezetébe is" - hangoztatta.

Az orosz vezető a katonaanyákkal folytatott megbeszélésen azt is mondta, hogy Oroszország "minden kétséget kizáróan" el fogja érni kitűzött céljait Ukrajnában, és nem fog változtatni országépítő tervein. Meglátása szerint a siker záloga az egység.

Ígéretet tett arra, hogy az orosz vezetés fontolóra veszi az orosz katonáknak járó kedvezmények visszamenőleges kiterjesztését azokra a "népfelkelőkre", akik 2014 óta harcoltak a Donyec-medencében.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök frontszolgálatot teljesítő orosz katonák anyjait fogadja a Moszkva melletti vidéki rezidenciáján, Novo-Ogarjovóban 2022. november 25-én 
Fotós: Alekszandr Scserbak / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Orosz elnöki sajtószolgálat pool

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy Harkiv megyébenaz orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel mért csapást lengyel "zsoldosok" három ideiglenes állomáshelyére, aminek következtében mintegy kétszázan életüket vesztették. Hasonló csapásban, a donyecki régióban lévő Sziverszk és Szlovjanszk térségében, az ukrajnai idegenlégió további több mint száz embert, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és nyolc járművet veszített.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége sikertelen támadások és ellentámadások nyomán Kupjanszk irányában mintegy harminc katona, három gyalogsági harcjármű és négy páncélozott jármű, Limannál mintegy hetven halott és sebesült, egy harckocsi, négy páncélozott harcjármű és két kisteherautó, Donyeck irányában mintegy hatvan katona, két harckocsi és három gyalogsági harcjármű, a donyecki régió déli részén pedig több mint félszáz katona, két páncélozott jármű és két kisteherautó volt.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erő hat vezetési pontra, 67 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es lövegelhárító radarállomást és egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt. Az orosz légvédelem négy ukrán drónt, valamint HIMARS és Vilha sorozatvetők öt rakétáját lőtte le

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2562 drónt, 390 légvédelmi rakétarendszert, 6813 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 902 sorozatvetőt, 3620 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7352 különleges katonai járművet veszítettek.

A nap folyamán az Oroszország által elcsatolt régiók több városából jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A Dnyeper bal partján, a Herszon megyei Novaja Kahovkát és a szomszédos településeket ért aknatűzben négy civil életét vesztette.

Az EU sürgősségi támogatást nyújt Ukrajnának az áram és fűtés helyreállításához

Fokozzuk erőfeszítéseinket, és partnereinkkel együttműködve azon dolgozunk, hogy Ukrajnának sürgősségi támogatást nyújtsunk az áramellátás és a fűtés helyreállításához és fenntartásához a polgári lakosság számára - jelentette be Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetése után közzétett sajtóközleményében.

A testület jelenleg az EU Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központján keresztül előkészíti a tagállamoktól és közvetlenül a bizottság vésztartalékából származó adományok mielőbbi eljuttatását Ukrajnának. 

A szállítmány 200 közepes méretű és egy nagy elektromos transzformátort, illetve 40 aggregátort tartalmaz, amelyek képesek egy-egy kis- és közepes méretű kórház szünetmentes áramellátását biztosítani.

 A transzformátorokat Litvánia, az aggregátorokat Románia ajánlotta fel. Az Európai Bizottság emellett új energiaügyi vészhelyzeti központ létrehozásán dolgozik Lengyelországban - tájékoztatott a testület elnöke.

Csütörtökön az ukrán elnök emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolta meg Oroszországot, miután újabb rakétacsapások áramszüneteket okoztak Ukrajna-szerte. A támadásokban legkevesebb tízen életüket veszették. Az ukrán kézen lévő atomerőműveket leválasztották a hálózatról, a zaporizzsjai erőműben pedig aggregátorokkal biztosítják az energiát a kulcsfontosságú berendezéseknek. Az ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsában videókapcsolaton keresztül arról beszélt, hogy emberek milliói maradtak áram és víz nélkül az országában, miután az orosz csapatok egyetlen nap alatt 70 rakétát lőttek ki Ukrajnára.

Novák Katalin Ukrajnába utazik, Zelenszkijjel találkozik az államfő

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására Kijevbe indult pénteken Novák Katalin – írja a Magyar Nemzet az Index.hu cikkére hivatkozva. A hírportál úgy tudja, a magyar köztársasági elnök először Lengyelországba utazik repülővel, és onnan Ukrajnába vonattal megy.

Az orosz–ukrán háború február 24-ei kezdete óta ez lesz a legmagasabb szintű kétoldalú találkozó a két ország vezetői között.

Ferenc pápa levelet írt az ukrán népnek

Elismerését fejezte ki a háború tragédiájával bátran és méltósággal szembenéző ukrán népnek Ferenc pápa olaszul és ukránul pénteken közölt levelében, amelyben a téli időszakban még erősebb szolidaritásra szólította fel egyházát és a világ egészét.

A katolikus egyházfő az ukrán fivéreknek és nővéreknek címzett levelében emlékeztetett, hogy kilenc hónapja kezdődött a háború "abszurd őrülete" földön és levegőben, ahol "megállás nélkül visszhangzik a robbanások baljós zaja és a szirénák nyugtalanító hangja".

"Városaitokat a bombák kalapácsként sújtják, miközben a rakétaeső halált, pusztítást, fájdalmat, éhezést, szomjazást és fázást okoz, utcáitokon sokaknak menekülni kellett hátrahagyva otthonaikat és szeretteiket, nagy folyóitok mellett mindennap vér és könnyek folyói áramlanak" - írta Ferenc pápa.

Az egyházfő kifejtette, az ukránok könnyeit a sajátjaival akarja vegyíteni, mivel nincsen nap, amikor ne hordozná szívében és imáiban őket.

"A ti fájdalmatok az én fájdalmam. Jézus keresztjén ma benneteket látlak, akik az agresszió okozta rémülettől szenvedtek" - jelentette ki a pápa. Hozzátette, hogy a megkínzott Isten újra él a kínzás nyomait viselő holttestekben, a városokban felfedezett tömegsírokban, valamint a lelkekbe vésődő számos kegyetlenségben.

Ferenc pápa azt kérdezte, miért történik mindez, miként bánhatnak így emberek más emberekkel. Elmondta, tragikus sorsokról értesül, közöttük gyerekek meggyilkolásáról, megsebesítéséről, árván maradt vagy anyjuktól elszakított kicsikről.

Herszonból kitelepített emberek érkeznek az átmeneti elhelyezésükre kijelölt krími Dzsankoj vasútállomására 2022. október 24-én 
Forrás: MTI/EPA

"Együtt sírok veletek minden gyerekért, aki ebben a háborúban elveszítette az életét, mint Kira Odesszában, mint Liza Vinnicjába, és több száz más gyerek: mindegyikük halála az emberiség veresége" - írta a pápa.

Ferenc pápa a deportált gyerekekről és az ukrán édesanyák felmérhetetlen fájdalmáról is megemlékezett. Szólt a fiatalokról, akik hazájuk védelmében bátran fegyvert fogtak, félretéve a jövőjükről táplált álmaikat, a férjeiket elveszítő feleségekről, akik ajkukat összeszorítva, csendben, méltósággal, határozottsággal továbbra is kitartanak gyerekeik mellett, megemlítette azokat, akik szeretteiket védik, az időseket, akik életük békés befejezése helyett a háború sötét árnyékában találták magukat. Ferenc pápa szólt a megerőszakolt nőkről, a lelkükben, testükben sebzettekről.

"Gondolok rátok és közel vagyok hozzátok szeretettel és elismeréssel azért, ahogyan szembeszálltok a nagyon kemény próbatétellel" - írta.  

Szólt a segítséget nyújtó önkéntesekről, a gyakran testi épségüket is kockáztató papokról, akik az emberek mellett maradtak, az otthontalanná váltakról és menekültekről, és a hatóságok képviselőiről, akiknek tragikus időkben kell vezetni az országot és hosszútávú döntéseket hozni a béke érdekében - fogalmazott.

 

Ferenc pápa most is - ahogyan a szerdai audiencián mondott beszédében is - a harmincas évek elején Ukrajnában átélt éhínséghez, az általa népirtásnak nevezett holodomorhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet. A Sztálin által okozott éhínségnek szombaton lesz az emléknapja.

 

Ferenc pápa levele végén hangsúlyozta, hogy az ukrán nép az őt sújtó mérhetetlen tragédia ellenére soha nem veszítette bátorságát, soha nem adta át magát az önsajnálatnak.

"A világ egy merész és bátor népet ismert meg, egy népet, mely szenved és imádkozik, sír és küzd, ellenáll és remél: nemes és mártír nép ez" - írta.

Az egyházfő hozzátette, azért imádkozik, hogy az ukránok ne érezzék, magukra hagyták őket, de azért is, hogy az emberek ne szokjanak hozzá a háborúhoz.

A pápa arra kérte egyházát és a világ minden részén élőket, éreztessék szeretetüket és közelségüket főleg most, a téli hideg hónapjaiban, karácsony közeledtével.

Ferenc pápa Szűz Mária oltalmát kérte emlékeztetve, hogy neki ajánlotta fel már márciusban, a háború kezdete után egy hónappal, nemcsak Ukrajnát, hanem Oroszországot is.

A litván elnök több katonai segítséget és a Moszkvára gyakorolt nyomás növelését sürgette

Ukrajna számára több katonai segítséget, egyúttal a Moszkvára gyakorolt nyomás növelését sürgette Gitanas Nauseda litván elnök a lengyel, lett és román elnökökkel tartott találkozóján pénteken, Kaunasban.

"Bővítenünk kell támogatásunkat Ukrajnának: légvédelmi rendszereket, fegyvereket, katonai felszerelést, téli egyenruhát kell szállítanunk, mindent, amire Ukrajnának szüksége van" - mondta pénteken a litván elnök, miután Andrzej Duda lengyel, Egils Levits lett és Klaus Iohannis román hivatali kollégájával tárgyalt.

 

A litván elnök követelte az Oroszország elleni szankciók folytatását. "Nem maradhat semmilyen forrása a Kremlnek a háború folytatására" - hangsúlyozta.

 

Ukrán katonák egy BM21 Grad típusú rakéta-sorozatvetővel lőnek orosz állásokat a frontvonalon, a Donyecki területen levő Bahmut közelében 2022. november 24-én
Forrás: MTI/AP/Libkos

A négy elnök biztonsági és védelmi kérdésekről, valamint a NATO keleti szárnyának megerősítéséről tárgyalt. Előzőleg részt vettek Kaunasban, Európa 2022. évi kulturális fővárosában Az Európa eszméje című szimpóziumon. Videoösszeköttetésen keresztül beszélt a rendezvényen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is.

Zelenszkij azt mondta, hogy országa az európai értékekért harcol, és Ukrajna "Európa önmagáért folytatott küzdelmének frontvonalává vált".

"274 nap múlt el (a háború kezdete óta), és Oroszország Európa-ellenes agressziója kudarcra van ítélve, az európai szabadság garantált" - mondta az ukrán elnök.

Von der Leyen kijelentette: "Továbbra is Ukrajna mellett fogunk állni. Mert az ukránok egy jobb jövőbe, az európai jövőbe vetett reményükért küzdenek" - mondta.

Evakuálják a betegeket a herszoni kórházakból az orosz erők ágyúzásai miatt

Kimenekítik az ukrán erők által nemrég visszavett Herszon város kórházaiból az összes beteget az orosz erők folyamatos ágyúzásai miatt - közölte pénteken Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai megye kormányzója.

"Az állandó orosz ágyúzás miatt evakuáljuk a kórházi betegeket Herszonból" - írta a kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Szavai szerint a Herszonban lévő megyei kórházban kezelt gyerekeket már a szomszédos megye központjába, Mikolajivba szállították, ahol minden szükséges orvosi ellátást megkapnak. Tájékoztatott arról, hogy a herszoni regionális pszichiátriai intézet betegeit is evakuálták. Odesszába száz beteget szállítottak át arra az időre, amíg nem szűnnek meg az orosz támadások - tette hozzá.

Takaró fedi egy orosz légi csapásban meghalt nő holttestét a dél-ukrajnai Herszonban 2022. november 24-én 
Fotós: Bernat Armangue / Forrás: MTI/AP

A kormányzó közölte pénteken azt is, hogy 

csak a csütörtöki nap folyamán tíz helyi lakos vesztette életét, és 54 sérült meg a megyében az orosz támadások következtében. Hozzátette, hogy az orosz erők egy nap alatt 49-szer nyitottak tüzet Herszon megye területére.


 

A kijevi lakások egyharmadában van fűtés

Az ukrán főváros lakóházainak egyharmadában már van fűtés, a kijeviek felénél pedig áramszolgáltatás - számolt be Vitalij Klicsko kijevi polgármester pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A városvezető kiemelte, hogy a szakemberek tovább folytatják a helyreállítási munkálatokat, az ukrajnai polgári infrastukturális létesítmények elleni szerdai újabb nagyszabású orosz rakétatámadás következményeinek elhárítását. Hozzátette: az energetikai szakemberek azt tervezik, hogy a nap folyamán területenként felváltva, az összes fogyasztónál bekapcsolják az áramot három órára.

 

Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtószolgálatán keresztül arról tájékoztatott, hogy kijevi idő szerint délelőtt 11 óráig az ukrajnai áramtermelők az ország fogyasztási szükségleteinek több mint 70 százalékát biztosították, a létfontosságú infrastrukturális létesítmények minden területen áram alatt vannak. Mindenekelőtt a kazánházakat, gázelosztó állomásokat, vízműveket és tisztító létesítményeket látták el árammal. Egyes régiókban már az elektromos közösségi közlekedés is működik.

 

Az atomerőművek folyamatosan egyre több áramot termelnek, emellett a zaporizzsjai atomerőmű áramszükségleteit is kielégítik. A rakétatámadások utáni károk ellenére a hő- és vízerőművek működnek, valamint a zöld energiaforrások egy része is.

Autók haladnak el közvilágítás nélkül maradt épületek mellett áramszünet idején Kijevben 2022. november 24-én
Fotós: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA

Az Ukrenerho megjegyezte, hogy továbbra is folynak a munkálatok a lakossági fogyasztók áramellátásának helyreállításán, de ennek ütemét a nehéz időjárási viszonyok - az erős szél, az eső és az éjszakai mínusz fokok - lassítják.

A ukrán vezérkar a Facebookon arról számolt be, hogy a Zaporizzsja megyei - orosz megszállás alá került - Melitopol város közelében, Zelenij Jar településen az ukrán erők felszámoltak egy orosz élőerő-összpontosulást. A megerősített adatok szerint húsz orosz katona meghalt, és 15 megsebesült.

A kijevi katonai vezetés összesítése alapján az elmúlt napon mintegy 430 orosz katona halt meg, velük együtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége megközelítőleg 86 150-re nőtt.

Emberi jogi főbiztos: milliók szembesülnek hihetetlen nehézségekkel az orosz légicsapások miatt

Milliók szembesülnek rendkívüli nehézségekkel és nyomorúságos életkörülményekkel Ukrajnában a kritikus infrastruktúrára mért orosz légicsapások miatt - hívta fel a figyelmet közleményében Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Oroszország október eleje óta erőteljes tűz alá vette a polgári lakosságnak vizet, áramot és fűtést biztosító létesítményeket. A heti rendszerességű támadásokban legalább 77 civil vesztette életét és 272-en megsebesültek.

A főbiztos rámutatott: e támadások "komoly aggályokat vetnek fel, hiszen a nemzetközi humanitárius jog elvárja, hogy minden egyes objektum megtámadásából kézzelfogható és közvetlen katonai előny származzon".

Orosz légi csapásban megsebesült nő rohamkocsiban várja a kórházba szállítását a dél-ukrajnai Herszonban 2022. november 24-én
Fotós: Bernat Armangue / Forrás: MTI/AP

Moszkva elismerte, hogy alapvető létesítményeket támad, és jelezte: azt akarja elérni, hogy Ukrajna harcképessége csökkenjen, valamint hogy a kijevi vezetés tárgyalóasztalhoz üljön. Kijev háborús bűncselekménynek tekinti ezeket a támadásokat.

Türk egyúttal hozzátette: az ENSZ előzetes elemzése szerint nagy valószínűséggel hitelesek azok a felvételek, amelyeken ukrán katonák orosz hadifoglyokat végeznek ki.

Kijev korábban megígérte, hogy kivizsgál minden visszaélést, amelyet feltehetőleg az ukrán fegyveres erők követtek el.

Az ENSZ szerint mind az orosz, mind az ukrán fél kínzott hadifoglyokat.

Türk felszólította Moszkvát és Kijevet: tegye egyértelművé a katonák számára, hogy nem torolhatják meg sérelmeiket a rabokon. A főbiztos hozzátette: a kivégzésekre vonatkozó vádak részrehajlásmentes és transzparens kivizsgálására van szükség.

Volodimir Zelenszkij: csak az orosz haderő teljes kivonulása hozhat tartós megoldást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrajnai konfliktus tartós megoldásához elengedhetetlen, hogy Oroszország kivonuljon az általa megszállt összes ukrán területről. A Financial Timesnak nyilatkozva hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha van lehetőség a Krím békés, nem fegyveres visszaszerzésére, akkor ő ezt a megoldást pártolná.

Zelenszkij a londoni üzleti napilap pénteki kiadásában megjelent interjúban kijelentette: az ukrán infrastruktúra lerombolását célzó új orosz stratégia sem gyengíti Ukrajna eltökéltségét összes megszállt területének felszabadítására.

"Minden területet vissza kell szereznünk, és ha nincs diplomácia, akkor ennek módja a csatatér" - fogalmazott az ukrán államfő.

Hozzátette: ha Ukrajna nem kapja vissza összes megszállt területét, akkor a háború egyszerűen "befagy", és csak idő kérdése, hogy mikor tör ki újra.

A Financial Times felidézte, hogy Oroszország szerdán hetven rakétát lőtt ki ukrajnai infrastrukturális célpontokra. Emiatt Ukrajna 80 százalékában megszűnt az áram- és a vízszolgáltatás, és egy időre mind a 15 ukrán atomreaktort le kellett kapcsolni a hálózatról az áramszolgáltatás instabillá válása miatt.

Zelenszkij, aki a Financial Times beszámolója szerint a szintén vízszolgáltatás nélkül maradt kijevi elnöki irodában fogadta a lap újságíróit, kijelentette: az e héten végrehajtott támadások elképzelhetetlenek lennének a modern világban, hiszen "talán 80-90 éve" nem fordult elő olyasmi az európai kontinensen, hogy egy ország teljes sötétségbe boruljon.

Hozzátette ugyanakkor, hogy "az állam remekül szembeszállt" a problémákkal, "az energiaipari dolgozók, a rendkívüli helyzetek minisztériuma, az aknamentesítők, mindenki" az áramszolgáltatás helyreállításán dolgozott, és azon, hogy "legalább egy kis víz legyen".

Csütörtökre megkezdődött a reaktorok visszakapcsolása a hálózatra, és Kijev egyes kerületeiben már ismét van vízszolgáltatás - áll a Financial Times írásában.

Az Oroszország által 2014-ben megszállt Krímmel kapcsolatban a lap felidézte: Kijev egyes nyugati partnerei attól tartanak, hogy ha Ukrajna kísérletet tesz e terület visszaszerzésére, akkor az a háború veszélyes eszkalációjához, akár nukleáris fegyverek bevetéséhez is vezethet.

Zelenszkij erre utalva kijelentette: megérti, hogy "mindenki zavarodott a helyzet miatt, és azzal kapcsolatban, hogy mi történik a Krímmel".

Az ukrán elnök hozzátette: ha valaki olyan megoldást kínál, amely lehetővé teszi a Krím megszállásának megszüntetését nem katonai eszközökkel, akkor ő ezt a megoldást pártolná.

Jens Stoltenberg: mindannyian nagy árat fizetünk az ukrajnai háború miatt, de az ukránok a vérükkel fizetnek

Mindannyian nagy árat fizetünk Oroszország ukrajnai háborúja miatt, de míg mi pénzben, addig az ukránok a vérükkel fizetnek érte - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, a szövetség külügyminisztereinek jövő heti bukaresti tanácskozást megelőző pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vall Ukrajnában, még brutálisabb lépéseket tesz, szándékosan az ukrán városokat és a létfontosságú infrastruktúrák támadja rakétákkal, megfosztva a lakosságot a fűtéstől, világítástól és az élelemtől - tette hozzá a főtitkár.

"Európa és a világ többi része számára is nehéz idők járnak, különösen mert jelentősen megnőttek az élelmiszer- és energiaárak, de ha hagyjuk, hogy Putyin elnök győzzön, akkor mindannyian sokkal nagyobb árat fogunk fizetni hosszú éveken keresztül" - hangsúlyozta.

Stoltenberg szerint a szövetségesek érdeke, hogy támogassák Ukrajnát, "mert ha Putyin és más tekintélyelvű vezetők azt tapasztalják, hogy az erőszak kifizetődő, akkor újra ahhoz fognak folyamodni céljaik elérése érdekében", és ez még sebezhetőbbé teszi az egész világot. Mint mondta, a szövetségnek segítenie kell Ukrajna jogos önvédelmét, mert "nem lesz tartós béke, ha az agresszor Oroszország nyeri meg a háborút, az elnyomás és az autokrácia győzedelmeskedik majd a szabadság és a demokrácia felett".

Felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb háború béketárgyalássokkal ér véget, "de hogy mi történik a tárgyalóasztalnál, az attól függ, hogy mi történt a csatatéren". Ezért a békés megoldás esélyeit leginkább úgy növelhetjük, ha támogatjuk Ukrajnát. "A NATO tehát továbbra is Ukrajna mellett fog állni, ameddig csak szükséges. Nem fogunk meghátrálni!" - szögezte le.

A főtitkár arra számít, hogy a bukaresti találkozón a külügyminiszterek megállapodnak Ukrajna további támogatásáról. A NATO példátlan segítséget nyújtott eddig az országnak, egyebek között üzemanyagot, orvosi ellátmányt, téli felszereléseket és drónelhárító rakétákat szállított Ukrajnának - mondta.

Megemlítette, hogy a tanácskozáson egyeztetnek a bosnyák, a georgiai, valamint a moldovai külügyminiszterrel is.

"Ezek a partnerországok is az orosz nyomással néznek szembe, ezért találkozónkon további lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy segítsük őket függetlenségük megvédésében, és megerősítsük önvédelmi képességüket" - fűzte hozzá.

Szót ejtett arról, hogy a külügyminiszterek Kína hatalmi törekvéseivel is foglalkozni fognak. Hangsúlyozta: Kína nem ellenfél, de egyre intenzívebben modernizálja haderejét, és szinte mindenhol növeli jelenlétét, továbbá arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a NATO-szövetségesek kulcsfontosságú infrastruktúráját.

"Az ukrajnai háború megmutatta, hogy veszélyesen függünk az orosz gáztól. Fel kell mérnünk tehát, hogy mennyire függünk más tekintélyelvű rezsimektől is, nem utolsósorban Kínától" - emelte ki.

Végezetül kijelentette: itt az ideje lezárni Finnország és Svédország NATO-csatlakozási folyamatát, "a szövetség tagjaként ezek az országok és az euroatlanti térség biztonságosabbá, a NATO pedig erősebbé válik."

A lengyel elnök azt szeretné, ha Lengyelországot védenék a német Patriot-ütegek

Andrzej Duda lengyel elnök azt szeretné, hogy a Németország által felajánlott, amerikai gyártmányú Patriot-ütegek Lengyelország területet és a lengyel állampolgárokat védelmezzék - jelentette ki pénteken a lengyel államfő kabinetfőnöke azt a javaslatot kommentálva, amely szerint a rakétákat Nyugat-Ukrajnába kellene telepíteni.

"Andrzej Duda elnök álláspontja teljesen világos. (...) Amennyiben Németország átadná a rendelkezésére álló Patriot-ütegeket, akkor ezeknek a lengyel területet, a lengyel állampolgárokat kell védeniük" - hangsúlyozta Pawel Szrot kabinetfőnök a lengyel közszolgálati rádióban.

Szrot ezért tartotta fontosnak ezt hangsúlyozni, mert szerdán Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter, hivatkozva az Ukrajnát érő újabb orosz rakétatámadásokra, arra kérte a német felet, hogy inkább Nyugat-Ukrajnába küldje a Berlin által Lengyelországnak felajánlott Patriot légvédelmi rakétarendszert.

"Ez meg fogja védeni Ukrajnát a további halálesetektől és áramkimaradásoktól, és növelni fogja biztonságunkat keleti határunkon" - érvelt Blaszczak.

Blaszczak szavait Christine Lambrecht német védelmi miniszter csütörtökön úgy kommentálta: a Varsónak felajánlott Patriot-ütegeket csak a NATO területén belül lehetséges telepíteni, mert az észak-atlanti szövetség légvédelmi rendszerének részét képezik. Ha máshol akarják telepíteni őket, arról a szövetségesekkel egyeztetni kell - húzta alá Lambrecht.

Szintén csütörtökön Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevíziónak elmondta: amennyiben Németország hajlandó lesz átadani a Patriotokat "úgy, ahogyan az megfelelne a lengyel hadsereg szükségleteinek", Blaszczak nemzetvédelmi miniszter feltehetőleg " pozitív módon folytatja majd a tárgyalásokat".

A Patriotok nyugat-ukrajnai, nem pedig lengyelországi telepítéséről szóló kormánypárti javaslatot élesen bírálták a lengyel ellenzék képviselői.

Németország azt követően ajánlotta fel Lengyelországnak a Patriot-rendszert, hogy robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva. A részleges vizsgálati eredmények alapján Varsó közölte: feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik, szovjet gyártmányú rakétája csapódott be. Az esetet "tragikus kimenetelű balesetnek" nevezték.

A német felajánlás a lengyelországi Patriot-állomány ideiglenes bővítését jelentené. Egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében ugyanis a lengyel hadsereg az év végéig két Patriot-üteget szerez be. Két további üteget már korábban délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

Újabb rakétacsapásra készül az ukrán főváros

Sok lakos továbbra is áram és víz nélkül maradt Kijevben az alapvető infrastruktúrát kiiktató orosz csapást követően, amiben legalább 10 ember meghalt és lakóépületek is megrongálódtak.

Kijev polgármestere Vitalij Klitschko most további támadásokra figyelmeztetett. "Számítunk rá, hogy az ehhez hasonló rakétacsapások ismét megtörténhetnek. Fel kell készülnünk minden eshetőségre" - mondta.

Több mint 15 000 ember tűnt el Ukrajnában

Több mint 15 000 ember tűnt el dokumentáltan az ukrajnai háború során - közölte az eltűnt személyekkel foglalkozó nemzetközi bizottság (ICMP) egyik tisztviselője november 24-én.

Matthew Holliday, az ICMP európai programigazgatója elmondta, hogy nem világos, hány embert tartanak fogva, hányat szállítottak el erőszakkal, hányat választottak el családtagjaiktól, vagy hányan haltak meg.

Az eltűntek tényleges száma jóval magasabb lehet.

A brit külügyminiszter Kijevbe látogat, további támogatást ígér

James Cleverly brit külügyminiszter november 25-én Kijevbe utazott, ahol tárgyalásokat folytat Volodimir Zelenszkij elnökkel. A fővárosban tartózkodva Cleverly bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 24 mentőautót küld Ukrajnába. Ezen felül hat páncélozott járművet is biztosítanak.

A sürgősségi csomag 3 millió font (1,4 Mrd Ft) összegű támogatást is tartalmaz majd, hogy segítsen Ukrajnának a háború kezdete óta lerombolt infrastruktúra - például iskolák és óvóhelyek - újjáépítésében. A forrásokat a szexuális erőszak túlélőinek támogatására is fordítják.

A mai orosz támadásokban 5 ember megsérült

A Donyecki területen lévő Bakhmut, Vuhledar és Krasznohorivka elleni orosz támadásokban három ember megsebesült - jelentette november 25-én Pavlo Kijrilenko donyecki területi kormányzó.

Vitalij Kim, a Mykolaivi terület kormányzója elmondta, hogy Oroszország a Mykolaivi területen található Ocsakivot támadta, egy személy megsérült és a támadás lakóépületeket rongált meg. Oleh Syniehubov, Harkiv terület kormányzója elmondta, hogy az orosz erők csapást mértek Vovcsanszkra, egy ember megsérült és lakóházak dőltek össze.

Lukasenka: Minszk nem küld hadsereget Ukrajnába

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Minszk haderő bevetését tervezi Ukrajnában.

"Nem küldjük oda a katonáinkat, mert erre semmi szükség. Noha 35-40 ezer embert azonnal készenlétbe helyezhetnénk, a mi fegyveres erőink nem oldanák meg a problémát" - hangsúlyozta csütörtökön újságíróknak nyilatkozva a fehérorosz vezető.

Lukasenka arról is beszélt, hogy szerinte az ukrán vezetésnek "le kellene állítania magát", és lépéseiket kell tennie a konfliktus lezárása érdekében, ha nem kívánja rengeteg ember halálát és országa pusztulását.

A fehérorosz elnök az orosz állami Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy véleménye szerint az amerikaiak nem törekszenek béketárgyalásokra, csupán az atomháborútól tartanak. "Tárgyalni kell. De ésszerűen tárgyalni, és a békéről tárgyalni. Ukrajnát és ugyanúgy a lengyeleket és az amerikaiakat, akik mögötte állnak, le kell leplezni, valós fénybe helyezni őket. Ők nem kívánnak semmiféle béketárgyalásokat. Amerika - amely Lengyelország által uralkodik - csak egy dologtól fél: a nukleáris összetűzéstől"- nyilatkozott a fehérorosz elnök.

Több mint kilencezren érkeztek csütörtökön Ukrajnából

Magyarország területére 2022. november 24-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4589 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4533 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 127 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 24-én 68 ember, köztük 31 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Herszont lőtték az oroszok

Az oroszok tizenhét alkalommal támadták a már felszabadított Herszont tüzérséggel, rakétavetőkkel az elmúlt napban - mondta Jaroszlav Janusevics kormányzó. A támadásokban hét ember meghalt és 21 megsebesült.

Ennyit költött Oroszország az Ukrajna elleni háborúra

A Forbes becslése szerint Oroszország február 24. óta 82 milliárd dollárt költött az Ukrajna elleni háborúra, ami éves költségvetésének egynegyede.

A Forbes számításai szerint Oroszország naponta 10 000-50 000 lövedéket használt fel a háborúban, egy lövedék átlagára körülbelül 1000 dollár. Ezzel Oroszország csak a tüzérségi utánpótlásra fordított kiadásai meghaladják az 5,5 milliárd dollárt.

Lassan helyreáll az áramszolgáltatás Kijevben

A város kritikus infrastruktúrája helyreállt - közölte Dmytro Saharuk, Ukrajna legnagyobb magán energetikai vállalatának, a DTEK ügyvezető igazgatója. Mostanra a város harmadában ismét van áram.

Zelenszkij: Nem töri meg Ukrajnát az orosz rombolás

Zelenszkij szerint Ukrajnát nem fogja meggyengíteni Oroszország infrastruktúrát romboló stratégiája
A Financial Times interjút közölt az ukrán elnökkel, ebben Zelenszkij többek között azt mondta, hogy Oroszország új stratégiája, amelynek célja Ukrajna infrastruktúrájának lerombolása és sötétségbe borítása, nem fogja gyengíteni az ország elszántságát az összes megszállt terület felszabadítására, és a konfliktust "az erő és az ellenállóképesség háborújának" nevezte.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában