Napi rutin

2022.11.29. 21:56

A hírhamisítás új műfajait dolgozta ki az ellenzéki média

Míg a hazai baloldal egyre több szereplője válogatás nélkül bélyegzi propagandagyárnak a jobboldali média orgánumait, addig az elmúlt évtizedekben épp a baloldali sajtó zászlóshajói bizonyultak a legnagyobb hírhamisítóknak.

Pikó András, a VIII. kerület, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely, Baranyi Krisztina, a IX. kerület és Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere (b-j) a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én

Forrás: MTI

Fotós: Mohai Balázs

A baloldali politikusok körében hódító új divat szerint sokan egyáltalán nem hajlandóak jobboldali médiumoknak nyilatkozni, propagandagyárnak titulálva ezeket az orgánumokat. 

A legkirívóbb eset Baranyi Krisztina ATV-s performansza volt, amikor is a ferencvárosi polgármester egy kérdezős műsorban mocskos propagandistákat emlegetve gyakorlatilag szóra sem méltatta a Pesti Srácok riporterét. 

Mások mellett a Karácsony-párti Mellár Tamás, valamint a momentumos Tóth Endre is buzgón követte Baranyi példáját, és a Mediaworks munkatársának kérdésére szándékosan összefüggéstelen, oda nem illő válaszokat adtak. Korábban hasonló destruktív hozzáállást csak a baloldal néhány szélsőségesebb szereplője tanúsított, például MSZP-s Vajda Zoltán, aki jobboldali újságírók megkeresésére már évek óta ismételgeti azt az egyenválaszt, miszerint propagandistáknak nem nyilatkozik.

Az említett politikai szereplők és a szövetségeseik arról persze nem ejtenek szót, hogy éppen a baloldali sajtó jár az élen az álhírgyártásban. Csak az elmúlt két évtizedet nézve egy kötetre való esetet lehet megemlíteni, ezek közül csak a legkirívóbbakat idézzük fel. 

A palettán bőven található álinterjú, hamisított levél és videó, gyalázkodó lejáratóanyag és rágalmazás. Ráadásul a méltatlan, hazug írások jelentős részét a baloldali sajtó olyan patinásnak tartott orgánumaiban közölték, mint a Népszabadság, a Népszava vagy a HVG.

Az egyik legdurvább hamisítási botrány az ismert balliberális médiaszemélyiség, Bánó András nevéhez fűződik. Amikor 1992. október 23-án kifütyülték  az ünnepi szónoklata elmondására készülő Göncz Árpád köztársasági elnököt, a Bánó vezette Esti egyenleg az eredeti felvételt úgy manipulálta, hogy úgy tűnjön: skinheadek fütyülték ki Gönczöt. 

Később a Sony bevonásával lefolytatott vizsgálaton bebizonyosodott, hogy stúdióban megszerkesztett, módosított felvétel volt, amelyről Bánó egy meghallgatáson azt állította, hogy vágatlan. 

Az eredeti képsorokon látszik, hogy az SZDSZ-s államfőt jelentős részben az egykori szabadságharcosok fütyülték ki, mivel közülük sokan az 1956-os forradalom árulójának tartottak Göncz Árpádot. Bánó és csapata a lebukásuk után sem kértek bocsánatot, inkább egy újabb verzióval álltak elő, amelyet szintén azonnal megcáfoltak. 

Később azonban egyértelművé vált, hogy a skinheadként bemutatott figurák közül többen a hatás kedvéért beöltöztetett statiszták voltak. Például az emelvény előtt árpádsávos zászlót lengető és fasiszta önkényuralmi jelképet viselő fiatalember azonosításakor bebizonyosodott, hogy Gadó György SZDSZ-es aktivista volt. 

Nem sokkal ezt követően az is kiderült, hogy az ünnepséget megelőzően a filmgyárból eltűnt jelentős mennyiségű náci, nyilas egyenruha, SS-horogkeresztes és árpádsávos zászló s egyéb náci önkényuralmi jelkép, jelvény.

Kegyeletsértő állevél

Egy másik közfelháborodást keltő botrány a Népszabadsághoz köthető. A lap 2003-ban egy Teller Edének tulajdonított, hamisított levelet közölt. A Rossz hírek a szülőföldről című írás élesen támadta az akkor ellenzékben lévő Fideszt: egyebek mellett Amerika-ellenességgel és antiszemitizmussal vádolta a pártot. 

Később a Népszabadság beismerte, hogy valójában semmiféle Teller Ede által írt levél nem volt a birtokukban. Mint később kiderült, az írás egy Zeley László nevű újságíró szerzeménye. A nagy port kavaró hamisítási ügyet súlyosbítja, hogy a közlés idején Teller már halott volt.

Az idei áprilisi választás előtt az állítólagos erdélyi szavazatégetésről felröppent hírek is kitaláltak voltak. Hamar bebizonyosodott, hogy a március végén a Jedd nevű településen „talált”, „megégetett” levélszavazatok egy provokáció kellékei voltak, az akcióban a Telex is közreműködött. 

A magyar liberális portál és az Átlátszó Erdély zsákokat, valamint kidobott szavazólapokat mutogatva azt sugallta, hogy választási csalás történhetett.

Később azonban a cikk dátumozásából, valamint az azonosító sorszámából kiderült, hogy a Telex már jó előre, február elsején vagy akár januárban is elkészíthette a lejárató anyagot. Egyébként a cikkben nem említették meg, hogy a borítékok nem voltak lepecsételve, emellett pedig mindössze 60 borítékról és 13 szavazólapról volt szó.

Korábban egy ehhez kísértetiesen hasonló eset is történt Jedden. Amikor 2008-ban először választották meg Izsák Balázst a Székely Nemzeti Tanács elnökévé, a leadott szavazatok több mint 90 százalékával, egy ismeretlen személy bejelentése alapján a balos román sajtó arról cikkezett, hogy félig elégett szavazólapokat találtak a településen, ahol egyébként Parászka Boróka balliberális újságíró-aktivista is él.

A 2014-es országgyűlési választási kampány hajrájára is jutott egy, a fentire hajazó ügy. A bajai videóhamisítási botrányként elhíresült fiaskó azzal kezdődött, hogy 2013. október 18-án a hvg.hu „Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján” címmel közölt egy felvételt. 

Az, hogy mennyire a baloldali sajtó gyökeréig hatoló, az alapvető reflexeket is érintő problémáról van szó, Návai Anikó hírhamisítási esete mutatja. Az egész hazai sajtót bejáró botrány lett abból, amikor kiderült, hogy a Nők Lapja és a Central Médiacsoport több terméke, például a 24.hu hasábjain publikáló újságírónő hamis interjút közölt egy hollywoodi sztárral. Bár Návai a Scarlett Johanssonnal készített exkluzív beszélgetésként prezentált egy anyagot, kiderült, hogy nem is nyilatkozott neki az amerikai színésznő.

A Gyurcsány-kormánynak az őszödi beszédből lelepleződött hazugságai miatt kitört tüntetéssorozatot pedig a balliberális média jelentős része hamis fénytörésben igyekezett bemutatni. A köztelevíziót nézve nem lehetett megtudni, hogy valójában mi is zajlik Budapest utcáin 2006. október 23-án, s a Népszabadság, a Népszava, az Index, valamint a hvg.hu is meglehetősen torzítva tudósított a demonstrációkról. 

A balliberális lapok a beszámolóikban nem elemezték az elégedetlenség okát, sőt gyakorlatilag meg sem említették azt. Ehelyett a tüntetőket igyekeztek kriminalizálni a sokszor cinikus hangvételű írásaikban. 

A teljes cikket itt olvashatja el

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában