Ukrán válság

2022.10.25. 15:15

Magyar forrásokból is önti a pénzt Ukrajnának az EU

Hatalmas összegeket tart vissza a brüsszeli vezetés Magyarországtól és Lengyelországtól, miközben a két tagállam befizetéseiből is támogatja Ukrajnát az unió. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint ennek hátterében egyértelműen politikai okok állnak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő

Forrás: AFP

Fotó: Sergei Supinsky

– A magyar kormány teljesíti az Európai Bizottság kéréseit, de abból kell kiindulni, hogy mindig újabb és újabb kérések érkeznek majd – mondta Orbán Viktor a Budapester Zeitung című német nyelvű lapnak adott interjúban. A miniszterelnök ezzel a Magyarországnak járó uniós pénzekre utalt. Rámutatott: a lengyelek is mindent teljesítettek, de újabb követelések kerültek az asztalra. Orbán Viktor szerint egyértelmű, hogy a lengyel kormányváltás kikényszerítéséről van szó, és végső soron Magyarország esetén is ez lehet a cél. Ugyanakkor hozzátette: Magyarországot pénzügyileg nem lehet sarokba szorítani. 

Az Európai Unió hatalmas összegeket tart vissza Magyarországtól. A helyreállítási alapból a jelenlegi árfolyammal számolva hétezer milliárd forint, a hét évre szóló keret-költségvetésből pedig mintegy 12 ezermilliárd forint jár hazánknak. Úgy, hogy a helyreállítási alap meg sem születhetett volna az unióban, ha ahhoz hazánk nem járul hozzá. Magyarország ráadásul minden évben hozzájárul a brüsszeli közös kasszához, jövőre például több mint hatszázmilliárd forinttal. 

Brüsszel az áprilisi országgyűlési választást követően néhány nappal bejelentette, hogy eljárást indít hazánk ellen az uniós pénzek „védelmében”, az Európai Bizottság azóta újabb és újabb feltételeket szab hazánknak az uniós források lehívásáért. Ugyanakkor a nem uniós tag Ukrajnának szinte feltételek nélkül ontja a pénzt az unió karöltve az Amerikai Egyesült Államokkal. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint havonta négymilliárd euróra (átszámítva 1640 milliárd forintra) van szüksége Ukrajnának a működése fenntartásához. Ezt az Európai Unió, az Egyesült Államok és a pénzügyi szervezetek fogják állni. A támogatás egyik része kedvezményes hitel, a többi pedig vissza nem térítendő forrás. Ehhez azoknak a tagállamoknak is hozzá kell járulniuk, amelyek eddig semmit sem kaptak a közös kasszából – jegyzi meg a Magyar Nemzet. 

Ukrajna támogatásában részt vesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is, amelyről tudható, hogy a forrásokat komoly megszorításokhoz köti. Az ukrán vezetés erre mondta azt, hogy nem biztosak abban, hogy az IMF standard eszközeit valóban ilyen helyzetekre tervezték, ezért valószínűleg kreatívnak kell majd lenniük.

A nyugati intézmények mindig tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy Ukrajnában a korrupció állandó probléma. Erre az Európai Számvevőszék 2021-es jelentése is rávilágított, miszerint évente több tízmilliárdos összegek vesznek el Ukrajnában a korrupció miatt. Kimondták, hogy a külföldi befektetések előtt álló legnagyobb akadály a korrupció. Itt felsorolták az igazságügy helyzetét és az oligarchák térnyerését is

– mondta a Magyar Nemzetnek Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője. Az unió számos projektet indított, hogy a korrupciót visszaszorítsa, ám ezek a programok nem értek célt. 

– Most olyan ország került háborúba, amely eddig sem az átlátható működéséről volt híres. A jelenlegi helyzettel ez az állapot tovább romlott, feltételezhető, hogy a korrupció sem szűnt meg. Most óriási források érkeznek Ukrajnába, az utalásokról pedig gyorsan születnek döntések. Még idő sincs arra, hogy megvizsgálják az ukrán kormányzati intézkedések átláthatóságát – emelte ki a szakértő. 

Rotyis Bálint felhívta a figyelmet arra,

miszerint ezzel szemben Magyarország és Lengyelország esete azt mutatja, hogy az unió a saját tagállamaival másként cselekszik,

ennek pedig szerinte egyértelműen politikai okai vannak. Szerinte azért támadnak minket és a lengyeleket, mert mindkét kormány szuverenista álláspontot képvisel. 

– Fontos tudni, hogy az uniós költségvetés a tagállamok befizetéseiből áll. Ha Brüsszel azt mondja, hogy havonta 1,5 milliárd eurót ad Ukrajnának, akkor abba a magyar és a lengyel állam befizetett összegei is beletartoznak. Az Európai Bizottság azonban Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban nem teljesíti a kifizetési kötelezettségét – tette hozzá a szakértő.

A teljes cikk ITT olvasható.


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában