A brüsszeli döntés csalódást keltő a baloldal számára

Ifj. Lomnici Zoltán szerint ugyanakkor fontos hangsúlyozni: a tagállamoknak járó felzárkóztatási források visszatartása nem szolgálja Brüsszel és a tagállamok közötti bizalmat.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány A válságok kora - Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben című konferenciáján a Várkert Bazárban 2022. január 17-én

Forrás: MTI

Fotó: Szigetváry Zsolt

A mostani döntés csalódást keltő a baloldal számára

− hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság vasárnapi, a Magyarországnak szánt uniós támogatásokról szóló határozata kapcsán ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász tájékoztatása szerint ugyanis míg a korábbi, elsősorban az európai és a magyar baloldal által szorgalmazott várakozások alapján a Magyarország számára előirányzott 22,5 milliárd euró értékű kohéziós források akár hetven százalékának a felfüggesztése is reális volt, végül jóval ez alatti, a teljes összeg egyharmadára, a kohéziós pénzekre vetítve pedig a vonatkozó források csupán kevesebb, mint egy ötödének a visszatartásáról beszélt az EU pénzügyi biztosa.

Szintén pozitív, hogy a 2014–2020-as kifizetések folyamatosan zajlanak, ez közel nyolcmilliárd eurót érint és a 38 milliárd eurónyi 2021–2027-es uniós kohéziós kifizetések nagy része is − például az agrárforrások − akadálytalanul érkezhetnek. A vita a helyreállítási alapot érinti, amelyről a várakozások szerint újabb döntés még idén várható és akár Magyarország korában nem prognosztizált sikerrel is zárhatja a tárgyalásokat

− mutatott rá. A Századvég jogi szakértője szerint ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a tagállamoknak járó felzárkóztatási források visszatartása akár Lengyelország, akár Magyarország tekintetében nem szolgálja Brüsszel és a tagállamok közötti bizalmat és a legkevésbé sem segíti az integráció elmélyítését.

Általánosságban kijelenthető, hogy a jogállamisági gyámkodás, a lezárt korábban vitás kérdések újra és újra felemlegetése, a nemzeti szuverenitási törekvések polipszerű módon történő elszorítása nem csupán a Lisszaboni Szerződés 4. cikk második bekezdése, azaz a „kölcsönös tisztelet-klauzula” elleni nyílt támadás, hanem a teljes „acquis communautaire”(közösségi vívmányok) szellemiségével, a tagállamok közös alkotmányos hagyományaira épülő közösség alapelvivel is nyíltan szembehelyezkedik, melynek alapján valójában egyetlen cent uniós forrás felfüggesztése sem igazolható

− húzta alá.

A teljes cikket itt olvashatja el