Századik napja tartó harcok: Oroszország éppen sikereket ér el keleten (videó)

Az ukránok szerint több mint 370 műemléket semmisítettek meg az oroszok

Az ukrán kulturális örökség emlékei közül több mint 370 semmisült meg Ukrajnában az Oroszország által indított háború első száz napja alatt – jelentette ki Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter pénteki kijevi sajtótájékoztatóján. A tárcavezető hozzátette, hogy a lerombolt létesítmények csaknem fele különböző felekezetű templom volt.

A tárcavezető az ukrán nemzeti örökség tudatos rombolásával vádolta meg Oroszországot. Példaként említette a Szkovoroda-múzeum lebombázását. Hrihorij Szkovoroda ukrán költő és filozófus volt a 18. században, a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő múzeumát május elején találta el egy orosz rakéta. 

Meghalt egy francia önkéntes Ukrajnában

Egy francia állampolgárságú önkéntes halt meg a harcokban Ukrajnában – közölte pénteken a francia külügyi tárca. „Szomorú hírt kaptunk arról, hogy egy francia állampolgár halálosan megsérült a harcokban Ukrajnában. Részvétünket fejezzük ki a családjának” – tudatta a külügyminisztérium.

Hivatalos források az AFP hírügynökségnek elmondták: a meghalt férfi önkéntesként indult Ukrajnába. Sem a férfi személyazonosságát, sem a hely nevét, ahol meghalt, nem hozták nyilvánosságra. Az Europe1 francia kereskedelmi rádió csütörtökön azt közölte, hogy „az első francia harcost” megölték Ukrajnában, a csatorna értesülései szerint az észak-keleti Harkiv közelében. „A fiatalember az ukrajnai védelem Nemzetközi Légiójában szolgált és részt vett az orosz hadsereg elleni harcokban” – tudta meg a rádió.

Luhanszki szakadár vezető: Luhanszk és Moszkva testvérváros lett

Luhanszk és Moszkva testvérváros lett, a kettejük közötti együttműködés új távlatokat nyit – jelentette be pénteken Leonyid Paszecsnyik, a Moszkva által függetlennek elismert Luhanszki Népköztársaság vezetője Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester látogatása alkalmából.

Paszecsnyik a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva szólt az ukrajnai hadműveletről is. Kiemelte az Ukrajnának szánt új amerikai katonai segélycsomagot, amely nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszerek (HIMARS) szállítását is magában foglalja. Kijelentette, hogy a Luhanszki Népköztársaság fokozott erőfeszítéseket fog tenni annak érdekében, hogy ezt a fegyverrendszert az ukrán hadsereg ne vesse be Luhanszk ellen. Emlékeztetett Washington azon ígéretére, hogy a HIMARS-rendszert nem fogják bevetni Oroszország területe ellen. 

– Ebből következik a logikus kérdés: ebben az esetben hová fognak lőni? A Pentagon ilyen kijelentései kétségtelenül komoly aggályokat vetnek fel. Fokozott erőfeszítéseket kell majd tennünk, hogy Kijev ne használhassa ezt a fegyverrendszert – hangoztatta. Egyben figyelmeztetett, hogy az ukrán kormányerők tömeges, pusztító csapásokra használhatják újonnan kapott fegyvereiket a donyecki és luhanszki területek infrastruktúrája ellen.

Afrikai Unió elnöke: fel kell oldani az orosz gabona- és műtrágyaexport elleni szankciókat

Fel kell oldani a nemzetközi gabona- és műtrágyaszállításokat akadályozó, Moszkva elleni szankciókat – jelentette ki Macky Sall szenegáli államfő, az Afrikai Unió elnöke, amikor pénteken Szocsiban fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz államfő.

– Az Oroszország elleni szankciók rontották az afrikai országok gabona- és műtrágya-ellátását. Nincs hozzáférésünk. Ez pedig következményekkel jár a kontinens élelmiszer-ellátásának biztonságára nézve – mondta Sall a találkozón, amelyen jelen volt Moussa Faki Mahamat, az Afrikai Unió Bizottságának elnöke is.

A szenegáli elnök megjegyezte, hogy a nagy nyomás ellenére számos afrikai ország nem ítélte el Oroszország Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. Hozzátette, hogy számos ázsiai, latin-amerikai és közel-keleti ország hasonlóan látja a jelenlegi helyzetet.

Sall közölte, hogy országa támogatja a gabonafélék és műtrágyák kivonását az Oroszország elleni szankciók hatálya alól. Kifejezte egyben reményét, hogy folytatódik az együttműködés Moszkvával, s emlékeztetett arra, hogy Oroszország fontos szerepet játszott az afrikai államok függetlenségének kivívásában. Kérte Putyint, vegye tudomásul, hogy az afrikai országok az ukrajnai konfliktus áldozatai, amelyek most globális élelmiszerválságtól tartanak.

Putyin a találkozó nyilvános részén általánosságban méltatta Afrika növekvő szerepét a nemzetközi színtéren és azt hangoztatta, hogy Oroszország fejleszteni fogja kapcsolatait a kontinens államaival. Oroszország és Ukrajna adja a világ búzakészleteinek csaknem egyharmadát. Oroszország emellett a világ egyik legfontosabb műtrágya-, Ukrajna pedig kukorica- és a napraforgóolaj-exportőre.

Az ukránok szerint 24 ezer kilométer utat tett tönkre az orosz hadsereg

Az Ukravtodor ukrán állami közútkezelő hatóság a Facebookon közzétette, hogy a háború száz napja alatt az orosz hadsereg 24 ezer kilométer utat és mintegy háromszáz hidat rombolt le Ukrajnában. Az Ukravtodor hozzátette, hogy a „nagy útépítés” elnevezésű kormányzati program minden nagyszabású projektjét leállították, és ehelyett a létfontosságú utak helyreállításán dolgoznak. Közlésük szerint ismét járhatóvá tették a varsói autópálya Kijevtől Kovelig tartó szakaszát, valamint megnyílt a teherforgalom előtt a Kijevet és a kárpátaljai Csapot összekötő M06-os autóút is.

Klicsko: ez a 100 nap olyannak tűnik, mintha egyetlen hosszú, nehéz nap lett volna

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a 100 napja tartó háború kapcsán tett közzé egy üzenetet a Telegramon:

„100 napja kezdték meg az oroszok barbár háborújukat Ukrajna és az ukrán nép elpusztításáért. Ez a 100 nap olyannak tűnik, mintha egyetlen hosszú, nehéz nap lett volna, érzelmekkel, kemény munkával, véres csatákkal, veszteséggel és halállal. Ugyanakkor ez a bátorság és a kitartás ideje is. Együtt harcolunk, mindenki ott, ahol tud. Tiszteljük a katonáinkat. Felszabadítjuk az országunkat a barbár oroszoktól! Igen, ez nehéz lesz, de hiszem azt, hogy mindegyikünk méltósággal fogja kiállni a próbáját. Mert ez a jó és a rossz harca, és a jó és az igazság fog győzni" – üzene.

Az orosz védelmi miniszer meghatározta a hadművelet új feladatait

Új, a taktika javításán alapuló feladatokat tűzött ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aminek következtében az ukrajnai különleges hadművelet gyorsított ütemben fog haladni – közölte Ramzan Kadirov csecsen vezető pénteken a Telegram-csatornáján.

Sojgu csütörtökön Moszkvában fogadta Kadirovot, akivel a csecsen vezető szerint megvitatta a különleges művelet több vonatkozását és az együttműködés további lehetőségeit. A politikus a haditervvel kapcsolatban további részletekbe nem bocsátkozott.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve közölte, hogy az orosz harci gépek és drónok 37 katonai célpontra mértek csapást, aminek következtében több mint 360 katona meghalt, 49 haditechnikai eszköz pedig üzemképtelenné vált. A légierő nagy pontosságú rakétái 21 célpontra sújtottak le, a rakéta- és tüzérségi erők pedig több mint 650 katonai célpontot semmisítettek meg, köztük egy drónirányító központot Mikolajiv megyében. A légvédelem három drónt és három Uragan rakétát lőtt le.

Az oroszok a határ menti Csernyihiv régiót is támadják

Az ukrán hadsereg szerint június 3-án több mint 40 robbanást rögzítettek a Csernyihiv megyei Kamianska Sloboda falu közelében. Áldozatokról nem számoltak be.

Oroszország addig folytatja a háborút Ukrajnában, amíg minden célt elér

Oroszország addig folytatja katonai hadműveletét Ukrajnában , amíg minden célját el nem éri – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szokásos sajtótájékoztatóján. Az oroszok által ellenőrzött luhanszki és donyecki területekre utalva Peszkov azt mondta, hogy a művelet egyik fő célja az ott élő emberek védelme, ezért intézkedéseket tettek védelmük biztosítására.

Beszélt arról is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és az Afrikai Unió elnöke, Macky Sall szenegáli elnök a mai napon Szocsiban találkozik. A találkozó napirendje között szerepel az afrikai kontinens súlyos aggodalma a növekvő élelmiszerválság és a műtrágya hiánya miatt – mondta Peszkov. Hozzátette: Putyin kimerítő magyarázatot ad majd a szenegáli elnöknek arra vonatkozóan, mi is történik valójában az ukrán gabonával.

Moszkvában behívják az amerikai sajtóorgánumok vezetőit

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy jövő hétfőn Moszkvában tájékoztatják az amerikai sajtóorgánumok vezetőit az orosz médiával szembeni amerikai korlátozásokra válaszul hozott intézkedésekről. Ha az orosz média – szerkesztők és újságírók – munkája nem normalizálódik az Egyesült Államokban, akkor elkerülhetetlenül a legszigorúbb intézkedések következnek – mondta Maria Zakharova.

Oroszország védelmi vonalat épít Herszonban

Oroszország valószínűleg elhúzódó háborúra készül, ezért is épít több szintű védelmi vonalat Ukrajna déli részén – véli Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

„A Kreml megpróbálja a háborút elhúzódó szakaszba terelni” – nyilatkozta a Reuters a Globsex 2022 pozsonyi videó fórumán. 

– Ahelyett, hogy előre nyomulnának, az orosz hadsereg több rétegű védelmet épít a déli megszállt régiókban, elsősorban Herszonban – mondta.

Az ukrán védelmi miniszter állítását független forrásból nem lehet ellenőrizni.

Az Egyesült Királyság is megígérte, hogy rakétákat küld Ukrajnába

Az Egyesült Királyság ígéretet tett arra, hogy közepes hatótávolságú rakétarendszereket küld Ukrajnába, az Egyesült Államok és Németország bejelentése után.

Ben Wallace védelmi miniszter azt mondta, Nagy-Britannia M270-es hordozórakétát küld, amelyek precíziós vezérlésű rakétákat lőhetnek ki 80 kilométerig.

Elmondta, hogy az ukrán csapatokat az Egyesült Királyságban is kiképzik a felszerelés használatára.

Ukrán jelentés: folytatódnak a harcok Szeverodoneck városában

A péntek reggeli ukrán hadijelentés szerint az ukrán hadsereg tartani tudta állásait az éjszaka folyamán a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai Szeverodoneck városban.

Továbbra is harcok folynak a belvárosban, az orosz erők folyamatosan ágyúzzák az ukrán állásokat Szeverodoneck mellett Borivszke és Usztinivka külvárosait, illetve Liszicsanszk városban.

Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint az orosz hadsereg légicsapást mért Mirna Dolina falura is, és próbálta bevenni a közeli Metolkin és Bilohorivka településeket.

Szlovjanszk térségében az ukrán jelentés szerint az orosz erők csak lassan haladnak előre, a város bevételét célzó offenzívákat észak felől sikerült visszaverni. A harcokban az orosz fél súlyos veszteségeket szenvedett – állt az ukrán tájékoztatásban, amelyet független források nem erősítettek meg.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pénteki Twitter-üzenetben azt írta: Ukrajna nem akar oroszországi létesítményeket támadni az Egyesült Államoktól kapott rakétákkal.

Ukrajna védelmi háborút vív, és nem tervezi oroszországi létesítmények támadását

– közölte Podoljak, hozzátéve, hogy Ukrajna partnerei tudják, hogy fegyvereiket hol vetik be.

Ukrajna berlini nagykövete arra szólította fel a német kormányt, hogy gyorsítsa fel az ígért német nehézfegyverek szállítását Ukrajnába.

Andrij Melnik az ARD német közszolgálati televízióban nyilatkozva azt kifogásolta, hogy már száz napja tart a háború, és Németország az ígért nehézfegyverek közül egy darabot sem szállított le Ukrajnának. A nagykövet üdvözölte ugyan Olaf Scholz kancellár szerdai bejelentését arról, hogy Németország kész IRIS-T típusú légvédelmi rendszerrel támogatni Ukrajnát, de felhívta a figyelmet, hogy ezek a fegyverek várhatóan június vége előtt nem érkeznek meg.

Több tucat épület semmisült meg Luhanszkban

Az orosz támadásokban több tucat épületet semmisítettek meg Luhanszk régió városaiban, köztük egy lizicsanszki tűzoltóállomás épületétt és négy autóját – tudatta Szerhij Haidai kormányzó.

Luhanszk több mint kilencven százaléka Oroszország ellenőrzése alatt áll

Oroszország taktikai sikereket ér el a Donbászban, és Luhanszk több mint 90%-át tartja ellenőrzése alatt – áll a brit védelmi minisztérium kora reggeli jelentésében.

Több mint kilencezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán–magyar határszakaszon 5453 ember lépett be csütörtökön Magyarország területére, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4028-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 236 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta a rendőrség.

Az ukrajnai háború elől csütörtökön 100 ember, köztük 32 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte pénteken a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Felszólították a civileket, hogy távozzanak Szlovjanszk városból

A civileket arra szólítják fel, hogy

meneküljenek el a kelet-ukrajnai Szlovjanszk városból, mivel fokozódik az orosz támadás.

A városban nincs víz és villany, eddig 100 ember fogadta el a polgármester evakuálásra vonatkozó felszólítását.

Orosz flottagyakorlat kezdődött a Csendes-óceánon

Több mint negyven hadi- és a támogató hajó, valamint mintegy húsz repülőgép és helikopter részvételével gyakorlatot kezdett az orosz csendes-óceáni flotta – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a tanmanőverek során ellenséges tengeralattjárók felkutatását, a légvédelem megszervezését, valamint a felszíni és légi célok elleni fellépést gyakorolják.

A védelmi minisztériumnak a TASZSZ hírügynökség által ismertetett közleménye szerint a gyakorlat résztvevői az összpontosítási körlet elhagyása után már számos, egyebek között aknaveszélyes tengeri területek leküzdésére irányuló feladatot elvégeztek, valamint tüzérségi lőgyakorlatot tartottak a békés hajózásra veszélyt jelentő úszó műaknákra.

800 ember, köztük gyerekek is lehetnek a gyár alatt

Körülbelül 800 ember, köztük gyerekek rejtőznek a kelet-ukrajnai Szeverodonyeszk városában egy vegyi gyár alatt.

Szerhij Gajdaj, Luhanszk kormányzója csütörtökön kijelentette, hogy folytatódnak az elkeseredett utcai harcok a városban, ahol az ukrán erők ígéretet tettek arra, hogy „a végsőkig” harcolnak. Nagyjából 800 ember rejtőzik a szovjet kori bombaóvóhelyeken az Azot gyár alatt.

Olyan helyiek vannak ott, akiket arra kértek, hogy hagyják el a várost, de megtagadták. Gyerekek is vannak köztük, bár nem sokan

– mondta a kormányzó.

A brit védelmi minisztérium közölte, hogy míg a Szeverodonyeckbe vezető főút továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll, az orosz erők a város nagy részét elfoglalták.

Az orosz erők a társadalmi elfogadással küzdenek

Az amerikai Háborúkutató Intézet (ISW) legutóbbi elemzésében azt írta, hogy az orosz erők „képtelenek a helyi lakosság ellenőrzésére, az orosz rubel használatának kikényszerítésére vagy a bürokratikus folyamatok lefolytatására a megszállt területeken”. Az orosz kényszermozgósítás szintén „nagyon valószínűtlen, hogy érdemi harci erőt generáljon”, csak rontja az alacsony morált és az orosz csapatok közötti rossz fegyelmet. Az ISW azt is közölte, hogy amennyiben Oroszország elfoglalja Szeverodonyecket és Liszicsanszkot, nem valószínű, hogy meglesz a szükséges ereje Donyeck megye teljes elfoglalásához.

5,3 millió ukrán menekült az EU-ba

Február 24. óta legalább 5,3 millió ukrán állampolgár menekült az EU-ba. A Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség szerint az elmúlt hetekben többen tértek vissza Ukrajnába, mint ahányan elhagyták az országot. Május 25. és 31. között csaknem 260 000 ukrán hagyta el az EU országait. A háború kezdete óta összesen 2,3 millió ukrán tért vissza Ukrajnába.

135 milló dollárnyi lehet a csernobili kár

A Washington Post hosszú riportban számol be a jelenlegi csernobili állapotokról. Emlékeztetnek: az orosz katonák 9 alkalmazottat megöltek, öt munkást pedig elraboltak, amikor március 31-én elhagyták az üzemet. A lapnak nyilatkozott a csernobili „kizárási zóna” igazgatója, aki azt mondta, hogy az oroszok összesen 135 millió dollár értékben loptak el berendezéseket, köztük 698 számítógépet, 344 járművet, 1500 sugárdózismérőt és szinte minden tűzoltó felszerelést.

Jevhen Kramarenko szerint több technikai berendezést is GPS nyomkövetővel láttak el, így látják, hogy azok egy része Fehéroroszország területén mozgásban van, egy másik része pedig szintén Fehéroroszországban, de a határ közelében, valószínűleg egy raktárban lehet. A számítógépek nagy részén olyan speciális, csak a csernobili igényekhez készült szoftver fut, ami számukra pótolhatatlan veszteséget jelent, de mások számára értéktelen és használhatatlan.

Hatalmas orosz támadással néznek szembe a donbászi városok

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében azt mondta, hogy a donbászi kaonai helyzet egy nap alatt nem változott lényegesen. A szeverodonyecki csatákban volt némi sikere az ukránoknak, de még korai megmondani, hogy ezek az eredmények tartósak lesznek-e.

Ott a legnehezebb most a helyzet. Csakúgy, mint a közeli városokban és közösségekben, Liszicsanszkban vagy Bakhmutban. Sok város hatalmas orosz támadással néz szembe

– mondta Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint az orosz hadsereg minden fegyveres képességét felhasználja, és egyáltalán nem számolja az embereket.Cinikusnak tartja, hogy az offenzíva első vonalába a megszállók nagyon gyakran olyan fegyvereseket vezényelnek, akiket a korábban megszállt Donyeck és Luhanszk régiók területén toboroztak a hadseregükbe.

Az orosz területről folytatódott a határmenti északi régiók, különösen Csernyihiv ágyúzása. Mikolaivot, Harkovot és a Harkov régiót ágyúzták az orosz erők – számolt be Volodimir Zelenszkij.

Borítókép: Orosz támadásokban megrongálódott lakóházak melletti játszótéren hintázik egy kisfiú a Kijev közelében lévő Irpinyben 2022. május 31-én. Fotó: MTI/AP/Natacha Pisarenko