Orosz–ukrán háború: új ballisztikus rakétát teszteltek az oroszok, Putyin döntött a béke feltételeiről

Charles Michel: az EU mindent megtesz, hogy Ukrajna megnyerje a háborút

Az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz, hogy Ukrajna megnyerje az Oroszország által indított háborút, Vlagyimir Putyinnak nem fog sikerülni megosztani az európaiakat - jelentette ki szerdán Kijevben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón, ahol Volodimir Zelenszkij prioritásnak nevezte Ukrajna európai uniós csatlakozását.

Nincsenek egyedül, önökkel vagyunk és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy támogassuk önöket, hogy Ukrajna nyerje meg a háborút - jelentette ki a sajtótájékoztatón Charles Michel.

Az ukrán fővárosba látogató Michel elmondta, hogy "mély benyomást" tett rá a kezdetektől fogva Zelenszkij "személyes parancsnoksága" a február 24-i orosz lerohanás kezdete óta, amely az ukrán lakosság orosz haderőkkel szembeni bátorságáról tanúskodik.

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek "nem fog sikerülni sem lerombolnia Ukrajna szuverenitását, sem megosztani az Európai Uniót" - mondta Michel, aki üdvözölte, hogy a huszonhét tagállam képes közösen dönteni, egyhangúlag elfogadni az Oroszország elleni súlyos szankciók több hullámát.

A legfontosabb célnak nevezte annak az elérését, hogy a szankciók fájdalmasak legyenek Putyin rendszere számára, és megígérte, hogy rövidesen az orosz kőolaj- és földgázexportot veszik célba, ahogy azt Zelenszkij kérte.

"Nagyon keményen dolgozunk, hogy meg tudjuk hozni a szükséges döntéseket, hogy elérjük a közös célt" - mutatott rá Charles Michel, miközben az EU továbbra is függ az orosz szállításoktól.

A politikus ugyanakkor úgy vélte, hogy rendkívül nehéz lesz megváltoztatni a Kreml viselkedését.

"Két eszközünk van: az Ukrajnának nyújtott támogatás és a szankciók. Ezeket az eszközöket kell felhasználnunk, hogy bizonyosak legyünk abban, hogy Ukrajna nyeri meg a háborút".

Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozása "prioritás" az állam az és ukrán nép ereje szempontjából.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy a fegyverszállítások miatt szorosabbá váltak a kapcsolatok a Nyugattal. "Az Ukrajnának szánt katonai felszerelések érkezésének az időpontja egyre világosabb" - mondta az ukrán elnök, aki ismételten felszólította az uniót az orosz kőolaj- és földgázexport elleni szankciókra.

Szerdán Charles Michel elutazott a Kijev melletti Borogyankára, ahol az ukrán hatóságok szerint az orosz csapatok polgári személyeket "mészároltak le". Az uniós vezető elítélte a Moszkva által elkövetett háborús bűnöket.

Ugyancsak szerdán Stéphane Dujarric, az ENSZ főtitkárának szóvivője közleményben jelentette be, hogy Kijevbe és Moszkvába is el kíván utazni António Guterres.

Dujarric közölte: kedden adták át a leveleket Oroszország és Ukrajna állandó ENSZ-képviseletének, amelyben a főtitkár kéri Vlagyimir Putyin orosz, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy fogadja őt Moszkvában, illetve Kijevben.

A főtitkár közölte: a nagy veszély és súlyos helyzet miatt meg szeretné vitatni azokat a sürgős lépéseket, amelyekkel békét lehet teremteni Ukrajnában, valamint biztosítani a többoldalú kapcsolatok jövőjét az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog alapján - áll a közleményben.
 

Kreml: Moszkva egyértelműen megfogalmazott megállapodástervezetet adott át Kijevnek

Oroszország átadott Ukrajnának egy egyértelmű megfogalmazású megállapodástervezetet, és várja a választ - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Dokumentumtervezetünket, amely teljesen világos, kidolgozott megfogalmazásokat tartalmaz, átadtuk az ukrán félnek. A labda az ő térfelükön van. Várjuk a választ - mondta Peszkov.

A szóvivő azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy folyamatosan eltér a korábbi megállapodásoktól, és nem mutat hajlandóságot a tárgyalási folyamat intenzívebbé tételére.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a török hivatali partnerével, Mevlüt Cavusogluval folytatott szerdai telefonosbeszélgetésén azt mondta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások kimenetele teljes mértékben attól függ, hogy Kijev kész-e figyelembe venni Moszkva jogos követeléseit.

Alekszandr Ben Cvi moszkvai izraeli nagykövetnek azt a bejelentését kommentálva, miszerint Jeruzsálem kész lenne helyszínéül szolgálni Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lehetséges találkozójának, Peszkov azt mondta, hogy az izraeli fél nem először fejezte ki készségét a csúcs megrendezésére. Hozzátette, hogy Moszkva többször is elmagyarázta, hogy egy ilyen találkozót minek kell megelőznie.

A Kreml korábban egy jóváhagyott megállapodáshoz kötötte Putyin és Zelenszkij tárgyalóasztalhoz ülésének lehetőségét.

Fiatalokkal a Kremlben megtartott szerdai találkozóján Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország el fogja érni az élet normalizálódását és a békét a Donyec-medencében. Megismételte, hogy a - nyolc éve tartó - "Donyec-medencei tragédia" "kényszerítette ki", hogy Oroszország elindította az elnök által "különleges hadműveletnek" nevezett háborút Ukrajna ellen.

Ingyenesen elérhető a Menedekes mobilapplikáció

Szerdától elérhető az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) Menedekes elnevezésű ingyenes mobilapplikációja.

A főigazgatóság szerdai közleménye szerint a saját fejlesztésű egyedi mobilapplikáció az orosz-ukrán háború elől menekülőknek segít a menedékeskérelem feltöltésében és adataik elektronikus rögzítésében.

Azt írták: a Menedekes applikáció az OIF honlapjáról, az ukran2022.oif.gov.hu felületről tölthető le, ahol több hasznos információ is található. Az applikáció jelenleg androidos készülékeken működik, a menedékeskérelem űrlapja pedig magyar és ukrán nyelven érhető el.

Felhívták a figyelmet arra, hogy bár az applikáció segítségével gyorsul az ügyintézési folyamat, az adatok elektronikus rögzítése még nem minősül a kérelem benyújtásának, továbbra is személyesen meg kell jelenni a fénykép és ujjnyomat rögzítése miatt.

Az elektronikus adatrögzítés előnyének nevezték ugyanakkor, hogy a menekültügyi hatóság a regisztrációnál megadott e-mail címen már előzetesen tájékoztathatja a kérelmezőket a lényeges körülményekről, például arról, ha hiánypótlásra van szükség.

Hozzátették: a mobilapplikáció mellett az Enter Hungary felületen keresztül is van lehetőség előzetes regisztrációt követően a menedékeskérelem előzetes benyújtására, és a kérelmező adatainak rögzítésére.

A közleményben jelezték: az elismert menedékest, vagy menedéket kérelmezőt foglalkoztatni kívánó munkáltatóknak is elkészült a foglalkoztatás bejelentését megkönnyítő elektronikus űrlap, mely az Enter Hungary felületen érhető el.

Az OIF az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta kedd reggelig 16 733 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált - közölték.

Bakondi: a magyar-ukrán határ mindkét oldalán gondoskodni kell a menekültekről

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, Bakondi György az M1-en szerdán elmondta: már meghaladta a 40 milliárd forintot az az összeg, amelyet a magyar állam részben az országba érkező ukrajnai menekültek segítésére, részben pedig a határ túloldalán élők támogatására fordított.

Hozzátette: emellett a déli határ védelme 2015 óta 600 milliárd forintba került Magyarországnak. Ehhez - az Európai Unió és az európai polgárok érdekeit szolgáló - erőfeszítéshez az uniós hozzájárulás mértéke a két százalékot érte el - jelezte a belbiztonsági főtanácsadó, kevesellve az uniós támogatások arányát.

Bakondi György arról is beszélt, hogy várakozásai szerint a nyári időszakra tovább erősödik majd a migrációs nyomás. Ezért a határőrizeti rendszert, a rendőri, katonai jelenlétet és a jogi szabályozást -, amelyet eddig is alkalmazott Magyarország, a magyar emberek biztonságáért fenn kell tartani - mondta.

Putyin döntött a béke feltételeiről

Oroszország átadott Ukrajnának egy egyértelmű megfogalmazású megállapodástervezetet, és várja a választ - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Dokumentumtervezetünket, amely teljesen világos, kidolgozott megfogalmazásokat tartalmaz, átadtuk az ukrán félnek. A labda az ő térfelükön van. Várjuk a választ - mondta Peszkov. 

A szóvivő azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy folyamatosan eltér a korábbi megállapodásoktól, és nem mutat hajlandóságot a tárgyalási folyamat intenzívebbé tételére.

Alekszandr Ben Cvi moszkvai izraeli nagykövetnek azt a bejelentését kommentálva, miszerint Jeruzsálem kész lenne helyszínéül szolgálni Putyin és Zelenszkij lehetséges találkozójának. 

A szóvivő azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy folyamatosan eltér a korábbi megállapodásoktól, és nem mutat hajlandóságot a tárgyalási folyamat intenzívebbé tételére.

Alekszandr Ben Cvi moszkvai izraeli nagykövetnek azt a bejelentését kommentálva, miszerint Moszkva többször is elmagyarázta, hogy egy ilyen találkozót minek kell megelőznie. 

A Kreml korábban egy jóváhagyott megállapodáshoz kötötte Putyin és Zelenszkij tárgyalóasztalhoz ülésének lehetőségét.

Fiatalokkal a Kremlben megtartott szerdai találkozóján Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország el fogja érni az élet normalizálódását és a békét a Donyec-medencében. Megismételte, hogy a - nyolc éve tartó - "Donyec-medencei tragédia" "kényszerítette ki", hogy Oroszország elindította az elnök által "különleges hadműveletnek" nevezett háborút Ukrajna ellen.

A TASZSZ orosz hírügynökség a Luganszkinformcenterre hivatkozva azt közölte, hogy az ukrán fegyveres erők kivonulnak a Rubizsne, Szeverodonyeck és Liszicsanszk alkotta háromszögből. Ivan Filiponyenko, a luhanszki "népi milícia" szóvivője kijelentette, hogy Zolote városból helikopterrel evakuáltak egy ukrán tábornokot és a városi közigazgatásban dolgozókat.

Az orosz védelmi minisztérium szerdán harmadik alkalommal hozott nyilvánosságra az ukrán veszteségeket tartalmazó listát. A felsorolás a tárca szerint ezúttal az ukrán nemzeti gárda 4. hadműveleti dandárjából meghalt vagy megsebesült katonák adatait tartalmazza.

Dmitrij Petrov, az orosz belügyminisztérium szélsőséges szervezetek elleni főigazgatóságának helyettes vezetője egy szerdai moszkvai tanácskozáson azt mondta, hogy a menekültek között olyan személyek is megpróbálnak Oroszországba bejutni, akik részvevői voltak az ukrajnai harcoknak. Mint mondta, esetükben a hatóságok "a hatályos jogszabályoknak megfelelő eljárási döntéseket hoznak".

Oroszország új interkontinentális ballisztikus rakétát tesztelt

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy tesztelték az új Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétát - írja a Reuters.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt a televízióban mutatták, amint a hadsereg tájékoztatta arról, hogy a rakétát az ország északnyugati részén fekvő pleseckből indították, és a távol-keleti  Kamcsatka-félszigeten lévő célpontokat találta el.

A Szarmat interkontinentális ballisztikus rakéta "a legmagasabb taktikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik" - mondta az orosz elnök. Az orosz védelmi tárca szerint a Szarmat a világ legnagyobb hatóerejű és legnagyobb hatótávolságú rakétája. 

Eddig több mint 5 millióan menekültek el a háború elől az ENSZ szerint

Az ENSZ menekültügyi ügynökség friss adatai szerint eddig összesen 5,03 millióan hagyták el Ukrajnát a háború miatt.

További hétmillió ember pedig az országhatáron belül kényszerült elhagyni az otthonát.

Az Ukrajnából elmenekültek többsége Lengyelországba ment, de sokan menekültek Szlovákiába, Romániába, Magyarországra és Moldovába is - tudatta az ENSZ.

Oroszország eltörli az uniós állampolgárok vízumkedvezményeit

Megszavazta az orosz parlament alsóháza szerdán a legtöbb európai állam, köztük az uniós tagországok állampolgárai számára biztosított vízumkedvezmények eltörléséről szóló törvényjavaslatot.

A dokumentum vízumkötelezettséget vezet be az EU-tagállamok, Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgárai számára. Emellett megszűnnek a hivatalos delegációk, a nemzeti és regionális kormányok és parlamentek, az alkotmánybíróságok és legfelsőbb bíróságok tagjai, valamint az említett országok újságírói számára biztosított vízumkedvezmények is.

Az orosz kormány által kezdeményezett törvényjavaslat első hat cikke hatályon kívül helyezi a felsorolt országokkal kötött nemzetközi szerződéseknek a diplomata-útlevelekre és vízumokra vonatkozó rendeleteit, „barátságtalan cselekményekre válaszul meghozandó sürgős intézkedések szükségességére” hivatkozva. A hetedik cikk értelmében a kedvezmények visszaállításáról az orosz elnök dönt. A törvény a hivatalos kihirdetésének napján lép hatályba.

Jevgenyij Ivanov külügyminiszter-helyettes az alsóházban bejelentette, hogy Oroszország szigorítani fogja a „barátságtalan” országokból érkező újságírókra vonatkozó beutazási szabályokat is, válaszul arra, hogy az EU és a hozzá csatlakozott országok megnehezítették az Oroszországi Föderációból érkező üzletemberek számára a vízum beszerzését. A diplomata szerint Moszkva aszimmetrikus választ ad.

Ivanov közölte, hogy a „barátságtalan” országokból érkező újságírók egyszeri belépésre jogosító vízumot kapnak majd, és a vízumdíj is emelkedik. 

Mariupol polgármestere a város elhagyására szólította fel a civileket

Hamarosan megnyitják Mariupol és Zaporizzsja között az evakuációs folyosókat, ennek kapcsán közölt részleteket Vagyim Bojcsenko polgármester.

A lakosok a város Taganrogszkaja utcáján szállhatnak fel a buszokra, és megállnak az Azovstal acélgyár közelében is, ahol ukrán katonák húzódnak meg, valamint a Sevcsenko körúton. Az evakuációban kilencven busz vesz részt.

Iryna Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes korábban azt mondta, nőket, gyermekeket és az időseket akarják kimenteni, de százezer civil sorsa egyelőre bizonytalan.

Lejárt Mariupol védőinek adott határidő

Lejárt a határidő ameddig Mariupol védői megadhatták volna magukat, de eddig senki nem élt a lehetőséggel – írta a BBC.

Megírtuk, délután két órától menekítenek ki mintegy 6000 civilt a városból, a harcoló felek humanitárius folyosó létrehozásáról állapodtak meg.

Német külügyminiszter: a háború csak ukrán győzelemmel zárulhat

A bucsai mészárlás egyértelművé tette, hogy az Ukrajna elleni orosz háború csak ukrán győzelemmel zárulhat – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter Rigában lett kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján szerdán.

Leszögezte: Németország kész közép- és hosszú távon is katonai segítséget nyújtani Ukrajnának, legyen szó három hónapról vagy három évről.

Hozzátette: Berlin egymilliárd eurót bocsát rendelkezésre annak érdekében, hogy Ukrajna összetettebb fegyverrendszereket szerezzen be, amelyeket aztán hosszú távon használhat, és Németország kész biztosítani az ezek működtetéséhez szükséges képzést.

Baerbock megjegyezte: Berlin számos katonai szállítmányt küldött már Ukrajnába, amelyekről nem beszélt nyilvánosan.

Aláhúzta: mindezek még nem teszik Németországot a háborúban részt vevő féllé.

Edgars Rinkevics lett külügyminiszter bejelentette, hogy az Európai Unió új intézkedéseken dolgozik, amelyek célja annak megakadályozása, hogy Moszkva meg tudja kerülni a nemzetközi szankciókat.

Kreml: Moszkva egyértelműen megfogalmazott megállapodástervezetet adott át Kijevnek

Oroszország átadott Ukrajnának egy egyértelmű megfogalmazású megállapodástervezetet, és várja a választ – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Dokumentumtervezetünket, amely teljesen világos, kidolgozott megfogalmazásokat tartalmaz, átadtuk az ukrán félnek. A labda az ő térfelükön van. Várjuk a választ

– mondta Peszkov.

A szóvivő azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy folyamatosan eltér a korábbi megállapodásoktól, és nem mutat hajlandóságot a tárgyalási folyamat intenzívebbé tételére.

Norvégia légvédelmi rakétákat adományozott Ukrajnának

Norvégia mintegy száz, francia tervezésű légvédelmi rakétát adományozott a háború sújtotta Ukrajnának – jelentette be az oslói kormány szerdán.

A Mistral rakétákat és rakétaindító rendszereket a norvég haditengerészet szállította le – közölte a védelmi minisztérium.

A Mistral – amelyet az MBDA európai védelmi vállalatóriásba beolvadt Matra gyárt az 1980-as évek vége óta – rövid hatótávolságú föld-levegő rakéta.

Egy március végi telekonferencián Volodimir Zelenszkij ukrán elnök légvédelmi rakétákat kért a norvég parlamenttől, de modernebb fajtákat, a Kongsberg Defense & Aerospace norvég védelmi vállalat által gyártott NASAMS-okat.

Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter elmondta: bár a norvég hadsereg lecseréli a Mistralokat, azok továbbra is modern és hatékony fegyvernek számítanak, amelyek nagy szolgálatot tesznek majd Ukrajnának. Emlékeztetett: más országok is adományoztak hasonló fegyverrendszereket.

Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke a Telegramon köszönte meg a norvég adományt.

Az orosz invázió február 24-i kezdete óta Norvégia mintegy négyezer, M72-es típusú páncéltörőt szállított Ukrajnának, kisebb katonai felszerelésekkel együtt.

Amerikai védelmi szóvivő: Ukrajna repülőgépeket és alkatrészeket kapott Nyugatról

Ukrajna harci repülőgépeket és alkatrészeket kapott az Oroszország elleni háborúhoz – jelentette be John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője újságíróknak nyilatkozva Washingtonban helyi idő szerint kedden este.

Ukrajnának most több vadászgépe van, mint két héttel ezelőtt

– fogalmazott Kirby, de nem közölt további részleteket arról, honnan érkeztek a repülők.

Korábban a nyugati szövetségesek közül többen nehézfegyverek szállítását jelentették be az orosz támadás alatt álló Ukrajnának: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia még több tüzérségi eszközt küld, Kanadából – mint Justin Trudeau miniszterelnök bejelentette – nehéztüzérségi eszközöket is szállítanak, továbbá Hollandia és Belgium is küld fegyvereket.

Németország még vonakodik állást foglalni a kérdésben, bár Olaf Scholz kancellár a nyugati állam- és kormányfőkkel kedden tartott videokonferencia után bejelentette, e témában folytatják az egyeztetéseket. Hangsúlyozta, hogy a német ipar közvetlen fegyverszállításait finanszírozná a kormány, de a nehézfegyverekkel kapcsolatban kerülte a konkrét kijelentéseket.

Megkértük a német fegyveripart, hogy közölje velünk, milyen anyagokat tud szállítani a közeljövőben

– mondta a kancellár Berlinben.

„Ukrajna most elfogadott egy válogatást erről a listáról, és mi biztosítjuk számára a megvásárlásához szükséges pénzt”. Mint korábban, ez magában foglalja a páncéltörő fegyvereket, a légvédelmi eszközöket, a lőszereket „és mindazt, amire tüzérségi bevetés során szükség lehet”.

Ukrajna elégtelennek minősítette Scholz bejelentését. A német kancellár kijelentéseit „nagy csalódottsággal és keserűséggel” vették tudomásul Kijevben – mondta Andrij Melnyk berlini ukrán nagykövet a dpa hírügynökségnek.

Érthetetlen az a tézis, hogy a Bundeswehr már nem tudna semmit sem szállítani Ukrajnának

– vélekedett. Elmondta, hogy a 400 német Marder páncélozott harcjárműből például százat csak kiképzésre és oktatásra használnak, és azonnal átadhatók lennének Ukrajnának. Hozzátette, hogy a 800 Fuchs páncélozott csapatszállító harcjármű nagy része szintén nincs használatban.

Felszólítjuk a német kormányt, hogy ebben a kulcsfontosságú kérdésben nyílt kártyákkal játsszon, és ne kerülgesse a forró kását

– mondta Melnyk.

Minden további szükségtelen késedelem újabb életekbe kerül

– hangoztatta.

Eközben az Egyesült Államok már elkezdte egy újabb katonai segélycsomag összeállítását is Ukrajna számára, a múlt héten elindított 800 millió dolláros csomaggal nagyjából megegyező nagyságrendben. Az új csomaggal együtt az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segély a háború kezdete, február óta jóval több mint hárommilliárd dollárra emelkedne.

A harcok „kezdenek tüzérségi konfliktussá átalakulni” – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni képviselőknek. A britek hajók ellen bevethető rakéták küldésének a lehetőségét is vizsgálják. Johnson jelezte, hogy egyebek között Brimstone levegő-föld rakétáról van szó: a szárazföldi és tengeri célpontok ellen egyaránt bevethető, célját önállóan megkereső páncéltörő rakétákat általában repülőgépekről szokták indítani.

106 ukrán lőállást semmisíthettek meg az oroszok

Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a katonái az éjszaka folyamán 1053 ukrán katonai egységet, létesítményt támadtak, ez alatt 106 lőállást semmisítettek meg – írta a The Guardian a Reuteresre hivatkozva.

A Reuters az adatokat más forrásból nem tudta ellenőrizni.

Orosz külügyi szóvivő: Moszkva figyelmeztette Helsinkit és Svédországot a NATO-csatlakozás következményeire

Oroszország figyelmeztette Svédországot és Finnországot esetleges NATO-csatlakozásuk következményeire – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán a Rosszija-24 tévécsatornának nyilatkozva.

Brüsszel az Egyesült Államok égisze alatt fokozatosan vonja be Svédországot és Finnországot a struktúráiba, történtek különböző hibrid, gyakorlatoknak vagy kiképzésnek álcázott, a tényleges bevonásra irányuló intézkedések

– mondta Zaharova.

Mi minden figyelmeztetést megtettünk - mind nyilvánosan, mind kétoldalú csatornákon keresztül. Tudnak erről, ezért nem lesz min csodálkozni. Mindenről tájékoztatták őket, arról, hogy hová vezet ez az egész

– tette hozzá.

A szóvivő az interjúban azt is elmondta, hogy Oroszország már nem bízik meg többé az ukrán tárgyalófélben, és Moszkva szerint Kijev továbbra is következetlenül fog viselkedni a diplomáciai egyeztetések során. Ezzel kapcsolatban megismételte az orosz álláspontot, amely szerint Ukrajnában egy kívülről irányított rendszer van hatalmon, amely figyelemelterelésre használja a tárgyalásokat.

Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által ismertetett szerda délelőtti hadijelentés szerint az orosz légierő gépei 73 ukrán katonai célpontra, a rakétaerők és a tüzérség egységei pedig 1053 katonai infrastrukturális létesítményre mértek csapást kedd éjszaka. A légvédelem hat drónt és két Tocska-U harcászati rakétát lőtt le.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 496 drónt, 253 légvédelmi rakétarendszert, 2388 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 256 rakéta-sorozatvetőt, 1029 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2232 különleges katonai járművet veszítettek.

A donyecki „népi milícia” szerdai tájékoztatása szerint öt ukrán katonai egység hagyta el a mariupoli Azovsztal fémmű területét és tette le a fegyvert. A Telegramon megjelent közlemény szerint a megadás lehetőségéről az üzem területén szétszórt röplapokból szereztek tudomást. Az Izvesztyija című lap szerint a létesítményre kedden agitációs anyagot tartalmazó lövedékeket lőttek ki.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy szerdán, közép-európai idő szerint 13 órától ismét humanitárius folyosót nyit, hogy az Azovsztalban körülzárt ukrán katonák és külföldi zsoldosok megadhassák magukat. Orosz tudósítások szerint Kijev nem adott engedélyt a kapitulációra, a nacionalista fegyveresek pedig halállal fenyegették meg vagy agyonlőtték, aki le akarta tenni a fegyvert.

Charles Michel Kijevbe utazott

Kijevbe érkezett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke – erről maga a tanácsi elnök számolt be a Twitteren szerdán.

Az Európai Unió tagországainak vezetőit tömörítő tanács elnöke közölte: Kijevben, „a szabad és demokratikus Európa szívében” tesz látogatást.

A közösségi oldalon közzétett üzenet mellett Charles Michel fotót is közölt, amely szerint az ukrán főváros egyik vasútállomására érkezett meg a reggeli órákban. A vezető uniós tisztségviselőt Olga Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes köszöntötte.

Charles Michel heti munkaprogramjában nem szerepel a kijevi utazás. Információk szerint a biztonsági okok miatt előre be nem jelentett látogatás keretében a tanácsi elnök a háború sújtotta ukrán főváros megtekintése mellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytat megbeszélést.

Az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdete óta több állam- és kormányfő mellett az Európai Unió intézményeinek vezetői közül is többen ellátogattak már Kijevbe. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke április elsején, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő április 8-án utazott az ukrán fővárosba.

6000 ember menekülhet ma el Mariupolból

A ma egyeztetett humanitárius folyóson 6000 ember, nők, gyerekek és idősek hagyhatják el a várost – írta a BBC.

A civileket 90 busz szállítja a délután két órakor megnyíló folyosón. Vagyim Boicsenkó polgármester azt mondta, 100 ezer civil marad így is a városban, a halottak számát pedig több tízezerre becsüli.

Újabb luhanszki várost bombáztak az oroszok

A luhanszki Novodruzseszk városát bombázták az oroszok az éjjel,

a város gázhálózatát és több épületet ért találat, így a városban nincs gáz

– írta a Nexta Szerhij Haidai kormányzóra hivatkozva.

Fegyverletételre szólították fel az ukránokat

Ismét a megadást ajánlotta az orosz védelmi minisztérium a mariupoli Azovsztal vas- és acélműben körbezárt ukrán erőknek, és biztonságot ígért, feltételül szabva, hogy

SZERDÁN KÖZÉP-EURÓPAI IDŐ SZERINT 13 ÓRÁTÓL SZÜNTESSÉK BE A HARCOT ÉS TEGYÉK LE A FEGYVERT.

E szerint az ukrán fegyveres egységek tagjainak és külföldi zsoldosoknak kivétel nélkül fegyver és lőszer nélkül kell kivonulniuk moszkvai idő szerint 14 órától (közép-európai idő szerint 13 órától) az üzem területéről.

Félmillió ukránt deportálhattak Oroszországba

Félmillió ukrán állampolgárt deportáltak Oroszországba - írta a Kyev Independent Ukrajna állandó ENSZ-képviselője, Szerhij Kiszliczjára hivatkozva.

A deportáltak között 121 ezer gyermek van - áll a jelentésben.

Mariupolt és az Azovstal üzemet ostromolják az oroszok

Az orosz erők továbbra is Mariupolt próbálják elfoglalni, de emellett folytatják az Azovstal üzem ostromát is - írta a The Guardian az ukrán hadsereg hadműveleti jelentésére hivatkozva. 

A jelentések szerint az elmúlt 24 órában tíz orosz támadást hiúsítottak meg az ukrán védők a donyecki és luhanszki területek területén.

Ismét közvetlen kapcsolat van a NAÜ és Csernobil között

Vezetője szerint helyreállt a közvetlen kommunikáció a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és a csernobili atomerőmű között. Az orosz erők az invázió első napján, február 24-én vonultak be a csernobili atomerőmű területére, ahonnét március 31-én távoztak. A NAÜ kapcsolata március 10-én szakadt meg az erőművel.

Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója bejelentette, hogy a szervezet még ebben a hónapban egy szakértő csapatot küld a helyszínre, hogy nukleáris biztonsági, védelmi és radiológiai ellenőrzéseket végezzen, létfontosságú berendezéseket szállítson és megjavítsa az ügynökség távfelügyeleti rendszereit.

Kína bírálta az Oroszországgal szembeni nyugati lépéseket

Kína bírálta a nyugati fellépéseket Ukrajnában, mondván az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi ülésén elhangzott, hogy a támadó fegyverek biztosítása Ukrajna számára csak meghosszabbítja és mélyíti a konfliktust, és tovább súlyosbítja a humanitárius katasztrófát.

Zhang Jun kínai nagykövet kijelentette, hogy egy elhúzódó konfliktus „aggasztó", és a háború mielőbbi befejezésére szólított fel.

A szankciókkal kapcsolatban azt állította, hogy annak a fejlődő országok „viselik a terhét", ami se nem igazságos, se nem ésszerű.

Újabb amerikai segélycsomagot kaphat Ukrajna

A Biden-kormányzat várhatóan újabb jelentős katonai segélycsomagot küld Ukrajnának az orosz invázió kezdete óta már küldött 2,6 milliárd dollár biztonsági segély mellett.

Fiona Hill, a Fehér Ház volt orosz tanácsadója a BBC-nek azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök "nem köt kompromisszumot", és csekély az esély a tárgyalásra.

Oroszország új ultimátumot intézett a mariupoli védőkhöz

Az orosz védelmi minisztérium új ultimátumot adott az ostromlott Mariupol kikötővárosban rekedt ukrán harcosoknak. Azt közölték, hogy humanitárius folyosót nyitottak az Azovstali erőműből „az ukrán katonák és a nacionalista alakulatok fegyvereseinek kivonulására", hogy „önként tegyék le a fegyvert", valamint evakuálják a civileket.

"2022. április 19-én (moszkvai idő szerint) 22:00-ig senki sem használta a megadott folyosót" - tette hozzá a minisztérium.

Oroszország bejelentette, hogy április 20-án, szerdán (moszkvai idő szerint) 14 órától ismét lehetőséget kínál Ukrajnának, hogy „feladja a harcot és letegye a fegyvert".

Etióp férfiak jelentkeznének harcra az oroszok oldalán

A Guardian jelentése szerint 2-300, a 30-as, 40-es éveiben járó etióp férfi gyűlt össze Addisz-Abeba orosz nagykövetsége előtt arra a pletykára, miszerint katonákat toboroznak az ukrajnai háborúban való fegyveres részvételre.

Maria Csernukina, a nagykövetség szóvivője megerősítette, hogy Etiópiában nem folytatnak toborzást. "Miközben ismételten köszönetünket fejezzük ki Etiópia érintett állampolgárainak, akik kifejezték szolidaritásukat az Orosz Föderáció iránt, szeretnénk tájékoztatni, hogy a nagykövetség nem fogad el semmilyen jelentkezést az Orosz Föderáció fegyveres erőibe való felvételre" - írta még keddi közleményében a külképviselet.

Az egyik állítólagos kérelmező az Anadolu Hírügynökségnek azt mondta: „Hallottam, hogy regisztráció indult a nagykövetségen. Egyesek azt mondták, hogy orosz biztonsági magáncégek keresnek embereket, mások szerint az orosz hadsereg. Akárhogy is, szerencsét próbálok itt. Szeretem Oroszországot, és ha megfizetik, a kockázatoktól függetlenül vállalom a feladatot" – tette hozzá.

„Utolsó napjainkkal, ha nem óráinkkal nézünk szembe"

A Mariupolban harcoló ukrán tengerészgyalogosok egyik parancsnoka azt mondta, hogy katonái „talán az utolsó napjainkkal, ha nem óráikkal néznek szembe", és a Facebook-fiókján szerdán kora reggel közzétett videoüzenetben kért segítséget.

„Tízszeres túlerővel állunk szemben" – mondta Szerhij Volina a 36. tengerészgyalogos ezred parancsnoka az Azovstal gyárból, kérve a világ vezetőit, hogy segítsenek számukra kijutni az ostromlott területről. „Csak egy objektumot védünk – az Azovstal üzemet –, ahol a katonákon kívül civilek is áldozatul estek ennek a háborúnak" – tette hozzá. Közölte, hogy nem adják fel a harcot, küzdenek a végsőkig.

Így változott meg Mariupol a háború miatt - fotó

Súlyos a helyzet Mariupolban

A mariupoli helyzet változatlanul a legsúlyosabb. Az orosz hadsereg blokkol minden erőfeszítést a humanitárius folyosók megszervezésére és a civilek megmentésére. Több tízezer mariupoli lakost hurcoltak el az oroszok, róluk azóta sem tudnak semmit - számolt be az ukrán elnök, aki Oroszországtól nem kapott választ a csereajánlatra, amellyel megmenthetnék Mariupol civil lakosságát.

Intenzívebb lett az orosz tűzerő

Jelentősen megnőtt az orosz csapatok tüzének intenzitása Harkov irányában, Donbászban és a Dnyipropetrovszk régióban. Továbbra is normális célpontnak tekintik a civil infrastruktúrát. Ebben a háborúban az orosz hadsereg örökre beírja magát a világtörténelembe, mint a világ talán legbarbárabb és legembertelenebb hadserege - fogalmazott videójában az ukrán elnök.

Fegyvereket kért az ukrán elnök

Az ukrán elnök videóüzenetében azt mondta, ha hozzáférnének minden olyan fegyverhez, amelyre szükségük van, már lezárták volna ezt a háborút. Zelenszkij igazságtalannak tartja, hogy Ukrajna továbbra is kénytelen elkérni azt, amit partnerei évek óta raktárakban tárolnak.

Ha megvannak azok a fegyverek, amelyekre Ukrajnának itt és most szüksége van, ha megvan a lőszerük, amire itt és most szükségünk van, akkor erkölcsi kötelességük elsősorban a szabadság védelmében segíteni. Segítsen megmenteni több ezer ukrán életét!

- kérte. 

Az ukrán hadsereg a globális rangsorban előrébb van, mint az orosz

Jelenleg a betolakodók hadseregének gyakorlatilag teljes harcképes része államunk területén és Oroszország határ menti területein összpontosul. Ukrajna ellen küldtek szinte mindent és mindenkit, akit csak tudtak. Az egész világ szeme láttára valóban szembeszállunk a világhatalomban második-harmadiknak tartott hadsereggel. És ahogyan fegyveres erőink kitartanak, ahogy egész nemzetünk merészen védekezik, azt mutatja, hogy az ukrán hadsereg már régóta megérdemelte, hogy a globális rangsorban előrébb kerüljön, mint az orosz - fogalmazott éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij.