Biden: Amerika válaszolni fog, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna

Cikkünk frissül!

Közös nyilatkozatban ítélte el az orosz agressziót az Európai Bizottság elnöke és az amerikai elnök

Joe Biden amerikai elnök és Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtök este közös nyilatkozatban ítélte el Oroszország Ukrajnával szembeni "indokolatlan és provokálatlan agresszív háborúját."

A vezetők a nyilatkozatban leszögezték: folytatják az ukrán nép támogatására tett összehangolt transzatlanti erőfeszítéseiket, teljes mértékben végrehajtják az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, további humanitárius segítséget nyújtanak az ukrajnai rászorulóknak, és védelmet biztosítanak a menekülőknek.

A bizottság és az Egyesült Államok elnöke támogatja továbbá a háborús bűnöket dokumentáló szakértők munkáját, akik Ukrajnában gyűjtenek bizonyítékokat. Emellett, konkrét lépéseket tesznek az energetikai együttműködés terén az ellátásbiztonság és az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében.

A vezetők nyilatkozatukban hangsúlyozták azt is, hogy meg kívánják kettőzni közös erőfeszítéseiket a globális élelmiszerbiztonság növelése érdekében, és indokolt esetben közvetlen élelmiszersegélyt nyújtanak partnereiknek világszerte.

Benkő: már eddig is a magyar harccsoport volt jelen a keleti országrészbe

Már eddig is az a magyar katonákból álló harccsoport látta el a keleti országrészben a megerősített jelenlétet, amelyet nyitottá tettek és amelyhez öt nemzet jelezte a csatlakozását - mondta el Benkő Tibor honvédelmi miniszter a brüsszeli NATO-csúcs után tartott beszélgetésen Budapesten. 

A mostani NATO-csúcs nyomán az Egyesült Államok, Olaszország, Törökország, Horvátország és Montenegró döntött úgy, hogy csatlakoznak a magyar vezetésű harccsoporthoz.

A miniszter kérdésre válaszolva azt nem tudta megmondani, hogy mikor érkezik a többi nemzet katonája, mert arról minden tagállam maga dönt. Ugyanakkor elmondta: saját felszerélésükkel vesznek majd részt a magyar katonákkal közös kiképzési és felkészítési feladatokban a Dunántúlon, a bakonyi gyakorlótéren.

Benkő Tibor kiemelte: a jelenlegi helyzet nem indokolja, hogy a keleti országrészben más nemzetek katonái is részt vegyenek a feladatokban.

A honvédelmi miniszter felidézte: Ukrajna határánál már tavaly novemberben megjelentek a kiképzést és gyakorlatot végrehajtó orosz csapatok, így a NATO kidolgozott egy több lépcsőből álló reagáló tervet.
Magyarország már január 17-én felállított egy zászlóalj-harccsoportot, melyet a NATO-nak is felajánlott mint előretolt megerősítő jelenlétet. A magyar katonákból álló, magyar vezetésű harccsoport már február végére elérte a NATO harckész minősítését. Hasonló NATO-erők voltak eddig is a Baltikumban és Lengyelországban - tette hozzá.

Benkő Tibor megjegyezte: most a NATO úgy döntött, hogy az eddigi előretolt jelenlétet átváltják előretolt védelemre, de ez a magyar emberek életében nem jelent változást.

A miniszter kiemelte: Magyarország továbbra is kitart álláspontja mellett, miszerint az országnak ki kell maradnia a háborúból, emberi élet kioltására alkalmas eszközt, fegyvert közvetlenül nem szállíthatnak az országon át és nem lehet légtérzár Ukrajna felett.

A szövetség csütörtökön ugyanezt rögzítette: a NATO-nak ki kell maradnia a háborúból és nem lehet légtérzárat létrehozni.

Benkő Tibor kiemelte: cél, hogy a lehető legrövideb időn belül érjen véget a háború.

Kadirov: csecsen csapatok kezére került a mariupoli városháza

Az orosz haderő oldalán harcoló csecsen csapatok kezére került a hetek óta ostromlott dél-ukrajnai Mariupol városházája, amelynek épületére kitűzték a zászlajukat is - közölte csütörtökön Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetőjének Telegram-oldalán.

"A fiúk rádión jelentették, hogy felszabadították a mariupoli városházát és kitűzték rá a zászlónkat" - írta Kadirov, akit a Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap idézett.

"Az életben maradt banditák nem akartak kockáztatni és elhagyták állásaikat, ahogy azt már megszokhatták, és menekülőre fogták" - tette hozzá bejegyzésében a csecsen vezető az ukrán kormányerőkre utalva.

Kadirov közölte azt is, hogy további csecsen alakulatok jelenleg több irányból haladnak a városban  - mint fogalmazott - "megtisztítva azt az azovi szennytől". Kadirov ezzel az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezredre utalt.

"Ha Isten is úgy akarja, Mariupolt hamarosan megtisztítjuk" - tette hozzá.

Kadirov közzétett egy telefonbeszélgetésről készült videófelvételt is, amely állítólag Adam Delimhanov orosz parlamenti képviselő és "a bátor" csecsen harcosok között készült.

Mariupolt már hetek óta ostromolják orosz alakulatok. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a városban csaknem százezer ember maradt víz-, áram- és élelmiszer-ellátás nélkül.

Biden: Amerika válaszolni fog, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna
 

Az Egyesült Államok nem hagyná válasz nélkül, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna Ukrajnában - jelentette ki az amerikai elnök Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.

Joe Biden a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Egyesült Államok válaszának jellege a vegyi fegyverek orosz bevetése esetén a vegyi fegyver alkalmazásának természetétől függ.

Kijelentette: a NATO még sosem volt olyan egységes, mint az Oroszországgal szembeni fellépés és Ukrajna támogatása ügyében. Közölte: az Európai Unió és a NATO rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy Kína megsérti-e az Oroszország elleni szankciókat.

Azt mondta: világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy következményei lesznek, ha úgy dönt, támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni agresszióhoz. Kína tisztában van azzal, hogy gazdaságának jövője sokkal szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint Oroszországhoz - fogalmazott. Ezzel kapcsolatban az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy Kína nem nyújt segítséget a háború folytatásához Oroszországnak.

Borrell: katonai szempontból ez a háború nagy kudarc Oroszország számára
 

Egy hónapja tart az ukrajnai háború, ez katonai szempontból kudarc Oroszország számára, mivel Moszkva úgy gondolta, hogy gyorsan le tudja rohanni Ukrajnát - jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője csütörtökön, az EU-csúcsra érkezve.

Mint mondta: "Oroszország még csak 100 kilométerre sem tudott eltávolodni katonai bázisától, az orosz erők nem tudják bevenni a városokat, ehelyett bombázzák őket, civileket mészárolnak le, és romba döntenek mindent". A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU-nak most Ukrajna felfegyverzésére kell összpontosítania, ez ugyanis eldöntheti a háború kimenetelét. Hozzátette: az uniós tagállamok vezetői az EU-csúcson megvitatják, hogyan folytassák az európai fegyver- és katonai felszerelés szállítmányozását Ukrajnába.

"Amit tennünk kell, az az ukrán hadsereg további támogatása. A következő két hét dönti el, hogy melyik oldal kerül ki győztesen a háborúból" - vélekedett.

Mark Rutte, holland miniszterelnök újságíróknak arról beszélt, hogy nem számít arra, hogy az EU-tagállamok vezetői további szankciókban állapodnak meg Oroszország ellen, bár, mint mondta, Hollandia ezt támogatná. Rutte, aki az EU-csúcsra az ugyancsak csütörtöki NATO-csúcsról érkezett, azt hangsúlyozta: a szövetség tagállamai megállapodtak a szankcionálás folytatásában, és a további katonai ellátmány szállításában, de Volodmir Zelenszkij ukrán elnök nem lesz ettől elégedett, mert ő repüléstilalmi övezet bevezetését sürgeti.

Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda azt hangsúlyozta, hogy az EU-csúcson meg kell erősíteni az Oroszország elleni szankciórendszert, és fel kell számolni a függést az orosz energiahordozóktól. "A mai nap jó alkalom arra, hogy megbüntessük Oroszországot ezért a szörnyű agresszióért" - szögezte le.

Krisjanis Karins, lett miniszterelnök ugyanezen a véleményen volt, szerinte is fontos lenne az EU-csúcson megállapodni az orosz energiahordozókról történő leválásról. Kaja Kallas, észt kormányfő azt nyilatkozta: "az Európai Uniónak a lehető legszigorúbb szankciókat kell bevezetnie Oroszországgal szemben, dacolva az azonnali negatív hatásokkal".

Micheál Martin ír miniszterelnök szerint országa nyitott a további szankciók bevezetésére, de véleménye szerint előbb a már bevezetett büntetőintézkedéseket kellene teljes mértékben végrehajtani. Xavier Bettel, luxemburgi kormányfő viszont azon a véleményen volt, hogy az EU már eddig is sokat tett Ukrajnáért, például fegyvereket küldött. A politikus ellenezte a további szankciók bevezetését, egészen addig, amíg "Oroszország nem lép át egy másik határvonalat". "Úgy gondolom, hogy még mindig fokozatosságra van szükségünk "- jelentette ki Bettel.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rubelben adná el a gázt a "barátságtalan országoknak", kijelentette: ebben a pénznemben egyetlen európai ország sem fog neki fizetni. Jansa azt is elmondta, hogy a teljes orosz földgáz- és kőolajolajembargó még mindig szankciós lehetőség Oroszország ellen, annak ellenére, hogy Németország határozottan tiltakozik ellene.

Alexander De Croo belga miniszterelnök újságíróknak azt nyilatkozta, hogy ha Oroszország azt kéri az európai országoktól, hogy rubelben fizessenek a gázszállításokért, akkor az árat is újra kell tárgyalni. De Croo szerint a szankcióknak nagyobb hatást kell gyakorolniuk az orosz félre, mint az európaira: "Nem állhatunk önmagunkkal háborúban" - jelentette. A földgáz- és kőolajembargó bevezetése véleménye szerint nem szükséges.

Karl Nehammer osztrák kancellár rövid sajtónyilatkozatában felszólította a tagállami vezetőket, hogy ne feledkezzenek meg a Nyugat-Balkánról, mivel intézkedésekre van szükség annak megakadályozására, hogy a régió Oroszország vagy más nagyhatalmak, például a Kínai Népköztársaság befolyási övezetévé váljon."
 

Az ENSZ Közgyűlése nagy többséggel fogadta el az orosz hadművelet leállítását sürgető határozatát

Az ENSZ Közgyűlése nagy többséggel fogadta el csütörtökön az ukrajnai orosz hadműveletek leállítását sürgető határozatát.

A világszervezet közgyűlésének 193 tagjából 140 szavazott az Ukrajna által beterjesztett határozat elfogadására, amely - ellentétben az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntéseivel - nem bír kötelező erővel, de politikai nyomásgyakorlás eszköze lehet.     Harmincnyolc ország - köztük Irán, Kína és India - tartózkodott és mindössze öt - Oroszország, Szíria, Fehéroroszország, Észak-Korea és Eritrea - szavazott nemmel a voksoláson.

A határozat egyebek között "az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen irányuló ellenségeskedéseinek azonnal leállítását" követeli, különös tekintettel a civil lakosság és a polgári létesítmények, így például iskolák és kórházak, elleni támadásokra. A dokumentum ezenfelül felszólítja a moszkvai vezetést, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából.

A szöveg támogatói egyben kifejezték aggodalmukat egy lehetséges globális élelmezési válság miatt, tekintettel arra, hogy Ukrajna fontos szerepet játszik a világ gabonaexportjában.

Némi felbolydulást keltett egy "rivális" határozat-tervezet, amelyet Dél-Afrika nyújtott be. Ez utóbbinak a szövege egyetlen szóval sem említette Oroszország agresszióját. Az ENSZ Közgyűlésének többsége azonban nem támogatta a szavazást erről.
 

Megkezdődött a tagállami vezetők csúcstalálkozója, középpontjában az Ukrajna elleni orosz támadás áll
 

Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelynek középpontjában az Oroszország Ukrajna elleni támadására adható válaszok, az európai biztonság és a védelem helyzete, az energiaügyi és gazdasági kérdések, valamint a koronavírus okozta világjárvány hatásai állnak.

Az ülés első munkanapján Joe Biden amerikai elnök is bekapcsolódik az uniós vezetők megbeszélésébe, hogy közösen vitassák meg az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett támogatást, valamint a transzatlanti együttműködés megerősítésének lehetőségeit az orosz agresszióra válaszul.

Az Európai Tanács értékelni fogja a háború legfrissebb  fejleményeit, beleértve a humanitárius és a menekültügyi helyzetet is. A tagállami vezetők az Európában kialakult új biztonsági környezetet figyelembe véve megbeszélést folytatnak a védelem fokozásáról. Megvitatják, miként lehet elérni, hogy az EU gyorsabban és határozottabban, ugyanakkor érdekeit és állampolgárait védve reagáljon válságok estén. Tárgyalni fognak emellett a védelmi beruházásokról és a finanszírozási eszközökről is.

Az Európai Tanács várhatóan jóváhagyja a hét folyamán minden tagállam által elfogadott stratégiai iránytű nevű dokumentumot, melynek célja a válságkezelés, a védelmi képességek, az ellenállóképeség és a partnerségek jegyében megerősíteni az Unió biztonság- és védelempolitikáját.

Az uniós tagállamok vezetői áttekintik az energiaellátás globális helyzetét annak fényében, hogy legutóbbi, Párizsban tartott csúcsértekezletükön megállapodtak arról, hogy a lehető leggyorsabban megszüntetik az Unió függőségét az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától.

Az Európai Tanács tagjai mélyrehatóan foglalkoznak majd a tartósan magas energiaárakkal, valamint ezeknek a háztartásokra és a vállalkozásokra gyakorolt hatásaival, többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziójának összefüggésében. A megbeszélések alapját az Európai Bizottság vonatkozó javaslata adja majd, amely vázolja, hogy miként lehet szavatolni a megfizethető energiaárakat és az ellátás biztonságát. Megbeszélik továbbá, hogy a zöld és a digitális átállás felgyorsítása érdekében hogyan lehet tovább erősíteni az egységes piacot, és fokozni az uniós gazdaság ellenállóképességét.

Az Európai Tanács tagjai végezetül áttekintik a koronavírus-járványra válaszul kifejtett erőfeszítéseket, valamint az oltóanyagok globális bevezetését célzó nemzetközi együttműködést. Megvitatják továbbá a világjárványok megelőzéséről, valamint a felkészültségről és reagálásról szóló jövőbeli eszköz létrehozására irányuló munkát is.
 

Fogolycsere történt Oroszország és Ukrajna között

Iryna Vereshchuk Ukrajna miniszterelnök-helyettese a Facebookon közzétett nyilatkozatában bejelentette, hogy 11 orosz civil tengerész térhetett vissza Oroszországba, miután kimentették őket egy elsüllyedt hajóról Odessza kikötőváros közelében.

Cserébe 19 ukrán tengerészt engedtek el az oroszok - mondta.

Továbbá az oroszok 10 ukrán katonát engedtek szabadon 10 elfogott orosz katonáért cserébe - írja a Sky News.
 

A G7 Oroszország aranytartalékaival kapcsolatban szigorítana

A világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) és az EU vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon Oroszország nemzetközi szervezetekben betöltött szerepének felülvizsgálatát kérik, valamint szankcionálni kívánnak minden olyan tranzakciót, amely Oroszország aranytartalékait érinti - tájékoztattak a tanácskozás részleteit ismerő források csütörtökön.

A Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát, valamint az Európai Uniót tömörítő G7 csoport által szorgalmazott, Oroszország aranytartalékait érintő szankciók célja annak biztosítása, nehogy Moszkva kijátssza a Nyugat pénzügyi és gazdasági megszorító intézkedéseit.

A tanácskozás résztvevői között egyetértés van abban is, hogy a nemzetközi szervezetek és multilaterális testületek nem folytathatják tevékenységüket Oroszországgal úgy, mintha mi sem történt volna - közölték.

A Vöröskereszt segítene a civileken orosz-ukrán tűszüneti megállapodás esetén
 

Kész segíteni a Mariupolban és a háborús övezet más városaiban rekedt civileknek a  Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) ha az orosz és az ukrán fegyveres erők tűzszüneti megállapodásra jutnak - jelentette ki Peter Maurer, az ICRC elnöke csütörtökön a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követő közös ajtótájékoztatón.

"Mindig is azt mondtuk, hogy lehetetlen a Mariupolba vagy bárhol máshová történő bejutásról vagy evakuálásról beszélni, amíg nincs kidolgozott és jóváhagyott szilárd megállapodás a két fél katonái között. Ha ilyen megegyezési mechanizmusok léteznek és megjelennek, akkor mi, mint humanitárius szervezet, készen állunk dolgozni és mindent megteszünk, hogy eljussunk a legnehezebben elérhető területekre és segítsünk a civileknek" - mondta.

Maurer hozzátette, hogy a frontvonal bonyolult alakzatú, emiatt sok civil csapdába eshetett. Az ICRC elnöke elmondta, hogy a világ közösségének figyelme Mariupolra összpontosul, de a Vöröskereszt más lakott település helyzetét is válságosnak tekinti.
 

Harmincöt tonnányi segélyszállítmánnyal indult útnak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Budapestről

Harmincöt tonnányi segélyszállítmányt visz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Hungary Helps program támogatásával Budapestről, hogy segítsen az ukrajnai háború kárvallottjainak.

A furgonok csütörtöki indulásakor Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkára azt mondta, hogy a kormány álláspontja világos és határozott: a legfontosabb feladat megóvni Magyarország biztonságát és békéjét, ugyanakkor erkölcsi kötelesség segíteni a harcok ártatlan kárvallottjain.

Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke közölte, hogy a háború kitörése óta több mint 110 tonna élelmiszert vittek Ukrajnába, elsősorban Kárpátaljára.

Ez az első alkalom, hogy még tovább mennek, mert a felelősségük nem csupán a Kárpátokon innen élő magyarokra terjed ki, hanem mindenkire, aki szenved a háborútól – jegyezte meg.

Az ukránok szerint már közel 16 ezer orosz áldozata van a háborúnak

Közzétette a Ukrán Külügyminisztérium  az orosz sereg veszteségeire vonatkozó legfrissebb adatokat.

Ez alapján 15 800 orosz katona halt meg a háborúban március 24-ig, 1597 harci járművet lőttek ki, emellett 124 helikopter és 530 tankot.

A Kreml adatai ennék jóval alacsonyabb számokat tartalmaznak, ők 498 halottról és 1597 sérültről tájékoztattak – írja a Sky.

Még egy évig a NATO főtitkára marad Stoltenberg

A NATO-tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy egy évvel, 2023 szeptember 30-ig meghosszabbítják Jens Stoltenberg főtitkár szeptember végén lejáró megbízatását – erről maga az észak-atlanti szövetség főtitkára tájékoztatott csütörtökön.

Jens Stoltenberg Twitter-üzenetében közölte: megtiszteltetés számára a 30 tagországot számláló katonai szövetség állam-, illetve kormányfőinek egyhangú döntése.

Stoltenberg, az idén 62 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára.

Felmérés: az olaszok fele nemet mond Ukrajna fegyverrel történő támogatására

Az olaszok több mint 57 százaléka Ukrajna oldalán foglal állást, több mint ötven százalék azonban nemet mond Kijev fegyverrel történő megsegítésére egy felmérés szerint, melyet a Libero című napilap közölt csütörtökön.

A közvélemény-kutatási adatok szerint az olaszok 50,4 százaléka nem támogatja az Ukrajnába történő fegyverszállítást, annak ellenére, hogy 57,4 százalékuk az ukrán félnek „ad igazat” a háborúban.

A megkérdezettek 62.5 százaléka veszélyesnek tartja az európai határtérségben zajló konfliktust, majdnem 72 százalékuk atomháború kirobbanásától tart, további 62 százalékuk pedig úgy véli, a NATO-nak nem szabad beavatkoznia.

A felmérés szerint az olaszok 19 százaléka támogatja Ukrajna azonnali belépését az Európai Unióba, 64 százalék pedig készen áll lemondani az orosz földgáz importjáról, ha az Moszkvát szankcionálhatja.

A Libero című, jobboldali napilapban közölt felmérés a kormányfő Mario Draghi parlamenti bejelentését követte, miszerint a nemzeti össztermék két százalékára kívánják emelni a védelmi kiadásokat.

A kormányfő bejelentése mögött azonban nem sorakozott fel a parlamenti többség – mutatott rá a L'Avvenire című, katolikus napilap.

A döntés a parlamentre vár, amely egyelőre nem tűzte napirendre a fegyveres erőkre fordított költségvetési források emelését, amelyet a legnagyobb kormányerő Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga sem támogat.

Az M5S elnöke, Giuseppe Conte volt kormányfő a La Stampának úgy nyilatkozott csütörtökön, hogy pártja nem szavazza meg a katonai kiadások emelését.

Ellentétes álláspontot képvisel a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) ellenzéki párt elnöke, Giorgia Meloni, aki az Il Messaggerónak nyilatkozva egyetértett Kijev fegyverekkel történő segítésével.

Meloni „európai vezetőnek” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, azt hangoztatva, hogy bátorsággal és méltósággal védelmezi nemzete szuverenitását, amelyet „értünk is tesz, mivel az Ukrajnával szembeni agresszió Európa-ellenes támadás is egyben”.

Az FdI elnöke nem támogatja viszont a lemondást az Oroszországból érkező földgázról, mivel azt szerinte Olaszország nem tudja jelenleg pótolni.

Volodimir Zelenszkij kedden szólalt fel a római parlamentben videó-összeköttetésben. A felső- és alsóház közös ülésén a parlament majdnem ezer tagjából 121 szenátor és 172 képviselő maradt távol így tiltakozva egyrészt Zelenszkij meghívása, másrészt a Draghi-kormány fegyverkezési politikája ellen.

Lengyel gázszolgáltató: az orosz gázszállító nem módosíthat a szerződésben rögzített fizetési feltételeken

Az orosz gázszállító nem módosíthat a Jamal-gázvezetékről szóló szerződésben rögzített fizetési feltételeken, Lengyelország az érvényes kötelezettség-vállalásaival összhangban tartja be a megállapodást – közölte csütörtökön a PGNiG lengyel állami gázszolgáltató.

Pawel Majewski, a PGNiG vezérigazgatója azon bejelentésre  reagált nyilatkozatában, miszerint Moszkva a földgáz-szállításoknál rubelelszámolásra térne át egyes államok esetében.

Majewski szerint Lengyelország részéről az áttérésre „nemigen van lehetőség”. Hozzátette: nem bocsátkozhat a Jamal-vezetékről szóló, a fizetési feltételeket is rögzítő szerződés részleteibe.

Hozzátette egyúttal: „ez nem úgy van, hogy a szerződtetett fél (adott esetben a szállító) tetszőlegesen módosíthat a fizetés módszerein”. Hangsúlyozta, hogy a PGNiG úgy fogja megvalósítani a szerződést, „ahogyan erre kötelezettséget vállalt”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán jelentette be, hogy Oroszország a „barátságtalan” országokkal rubelelszámolásra tér át. Az érintett országok között az Európai Unió tagállamai szerepelnek.

A Jamal-gázvezeték a nyugat-szibériai Jamal-félszigetről Fehéroroszországon és Lengyelországon át szállít földgázt Németországba. Lengyelország  a bejelentett tervek szerint az idei év végéig  teljességgel függetlenedik az orosz gázszállításoktól, és 2023-tól a Jamal révén már nem fogad orosz földgázt.

Zelenszkij a NATO összes repülőgépének és harckocsijának egy százalékát kéri Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a NATO-t, hogy a szövetség összes repülőgépének és harckocsijának egy százalékát biztosítsa Ukrajna számára, továbbá adjon több rakétavetőt, légvédelmi rendszert és hadihajók elleni fegyvert.

Az államfő erről az észak-atlanti szervezet csütörtöki csúcstalálkozójának résztvevői előtt videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében szólt.

Zelenszkij emlékeztette a szövetség vezetőit, hogy Oroszország jelentősen militarizált, és felszerelési készlete többszörösen nagyobb, mint Ukrajnáé.

Oroszország évtizedek óta rengeteg erőforrást halmozott fel. Katonai erőforrásokat: felszereléseket, bombákat és rakétákat. Őrült pénzt fektettek a halálba, miközben a világ az életbe invesztált

– indokolta azt, hogy miért is van szüksége Ukrajnának a Nyugat támogatására.

Visszautalt arra, hogy – a mostani beszédét megelőzően – február 24-én szólalt fel a NATO-Ukrajna bizottság ülésén. 

Még február 24-én egy teljesen egyértelmű, logikus kéréssel fordultam Önökhöz. Segítsenek lezárni a légterünket, hogy megóvhassuk népünket az orosz bombáktól és rakétáktól. Nem kaptunk egyértelmű választ. Nekünk sokkal kevesebb repülőgépünk van, mint Oroszországnak. Ukrajna kért repülőgépeket, hogy ne veszítsünk el annyi embert. A NATO-nak több ezer harci repülőgépe van, de mi nem kaptunk egyet sem. Tankokat is kértünk, hogy felszabadíthassuk városainkat, ahol Oroszország emberek százezreit tartja túszul, szándékosan kiéhezteti a lakosokat, szó szerint hamuvá változtatja a lakónegyedeket. A szövetségnek legalább húszezer tankja van. Ukrajna az összes tank egy százalékát kérte, hogy adják át vagy adják el neki, de erre sem kapott egyértelmű választ

– fejtette ki az elnök. Hozzátette, hogy Ukrajna minden szövetségesének hálás a már nyújtott katonai segítségért, de ez nem elegendő az orosz támadások megállításához.

Beszédében Zelenszkij felszólította a NATO-t, többé ne mondja azt, hogy az ukrán hadsereg, „amely az Oroszországgal vívott háborúban megmutatta erejét”, nem felel meg a szövetség standardjainak.

Megmutattuk, hogy mire vagyunk képesek, és mennyivel tudunk hozzájárulni Európa és a világ közös biztonságához

– hangoztatta.

Kijelentette: most a NATO-n a sor, hogy megmutassa, mire képes, bizonyítsa, hogy egy igazán erős védelmi szövetség.

A világ és különösen Ukrajna pedig valódi cselekvést és biztonsági garanciákat vár

– szögezte Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök egyébként csütörtökön délután a svéd parlamenthez is – videón keresztül – üzenetet intézett. A skandináv ország törvényhozóitól azt kérte, hogy segítsenek Ukrajna újjáépítésében. „Már egy hónapja tart (a háború), és ilyen mértékű pusztítást a második világháború óta nem láttunk” – fogalmazott. Majd arra buzdította a svéd államot és a magánszektor szereplőit, hogy „jöjjenek újjáépíteni” Ukrajnát.

Stoltenberg: a NATO megerősítette egységét Ukrajna támogatása mellett

A NATO tagállamai megerősítették egységüket Oroszországgal szemben és Ukrajna további támogatása mellett – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.

Jens Stoltenberg elmondta: a tagországok vezetői további, főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris és vegyi fenyegetés elleni védelmet szolgáló eszközök biztosításáról döntöttek Ukrajna számára.

Mivel a háború új biztonsági környezetet teremtett, határoztak arról is, hogy a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Gyors reagálású erők 40 ezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt. Egyetértettek továbbá abban, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését, és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen – közölte.

Minden intézkedést és döntést meghozunk annak érdekében, hogy szavatoljuk az összes szövetséges teljes körű biztonságát és védelmét. Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését

– tette hozzá a főtitkár.

Összefüggésbe hozta az orosz védelmi minisztérium Hunter Biden befektetési alapját az ukrajnai biolaboratóriumokkal

Joe Biden amerikai elnök fiának, Hunter Bidennek a befektetési alapja részt vett az ukrajnai biolaboratóriumok finanszírozásában, amelyek Moszkva szerint részesei voltak a Pentagon ukrajnai biofegyver-programjának – állította csütörtökön Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka.

A beérkező anyagok lehetővé teszik számunkra, hogy nyomon kövessük az amerikai kormányzati szervek és az ukrajnai bioobjektumok közötti együttműködés rendszerét. Figyelemre méltó a jelenlegi amerikai vezetéshez közel álló struktúrák, különösen a Hunter Biden által vezetett Rosemont Seneca befektetési alap részvétele

– mondta Kirillov a tájékoztatón.

A tábornok szerint a 2,4 milliárd dolláros pénzügyi forrásokkal rendelkező alap kapcsolatban áll amerikai hadiipari beszállítókkal, köztük a Metabiotával, amely, mint mondta, a Black and Veach céggel együtt a Pentagon biolaboratóriumi berendezéseinek egyik fő beszállítója világszerte.

Morawiecki: a békefenntartó misszió feladata nem hadakozás, hanem az emberéletek védelme lenne

A Lengyelország által javasolt ukrajnai békefenntartó misszió feladata nem hadakozás, hanem az emberéletek védelme lenne – hangsúlyozta csütörtöki varsói sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Morawieckinél az újságírók a fő lengyel követelmények iránt érdeklődtek az európai uniós  tagországok állam-, illetve kormányfőinek csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozója előtt.

A miniszterelnök megerősítette: Brüsszelben bemutatja azon békefenntartó misszió tervezetét, amelyet Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök múlt heti kijevi látogatásakor javasolt.

Utalva az orosz ostrom alatt álló kelet-ukrajnai Mariupolra, Morawiecki aláhúzta: ugyanilyen helyzetbe kerülhetnek más ukrajnai nagyvárosok is, ez pedig újabb, Ukrajna nyugati régióiba irányuló óriási menekülthullámot válthat ki, „emberek tízmilliói kereshetnek menedéket az orosz bombák  előtt”.  

Újságírók abban az összefüggésben is tették fel a békemisszióra vonatkozó kérdést, hogy Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön kizárta a szövetséges katonák  és vadászgépek Ukrajnába irányítását. Morawiecki feltette a kérdést: vajon mit tesz majd a szabad világ, ha az Európai Unió határaitól nem messze „a civil lakosság mészárlása zajlik”? „Vajon a NATO akkor is (...) állni fog leeresztett fegyverrel, anélkül, hogy akár megpróbálna segíteni, védeni (a civileket)?” – fogalmazott.

Hozzátette: nem hadakozásról beszél. „Senki sem beszél hadakozásról, csak  arról, hogy megvédjük azokat az embereket, akik ott, Ukrajnában, ártatlanul meghalnak” – fogalmazott.

Morawiecki beismerte, hogy a misszió létesítéséhez a NATO minden tagállama jóváhagyása szükséges, és jelezte az ezt célzó egyeztetések folytatását.

Megerősítette azt is, hogy a brüsszeli csúcson a Moszkvával szembeni szankciók „beélesítését” fogja szorgalmazni, és különösen a nyugat-európai, nevezetesen német, francia, holland, olasz, spanyol hivatali partnereit arról próbálja meggyőzni, hogy „eljött a sorsdöntő pillanat”.

Amennyiben Putyin megtöri Ukrajnát, ha megtör minket, ha megtöri a mi akaratunkat a harchoz, a gazdasági harchoz, akkor egy-két év múlva újabb célpontokat talál, elindul Helsinki, Vilnius, Varsó, Bukarest irányában, talán Berlin irányában is

– vélekedett Morawiecki.

A lengyel kormányfő múlt heti bejelentése szerint az Andrzej Duda elnök által képviselt Lengyelország a NATO csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján hivatalosan is javasolni fogja az ukrajnai nemzetközi békefenntartó misszió felállítását.

Borítókép: Önkéntesek homokkal töltenek meg zsákokat városuk védelméhez a dél-ukrajnai Odessza tengerpartján 2022. március 23-án. Fotó: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz