Ukrán válság

2022.03.24. 15:20

Eldőlt: Ukrajna nukleáris és vegyi fenyegetés elleni védelmet kap a NATO-tól, katonákat nem

Védekezéshez szükséges eszközöket kap Ukrajna a NATO-tól, amely megerősíti keleti szárnyának védelmét is.

Csütörtök kora délután véget ért a NATO csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol e sorok írásakor a G7-csoport vezetői tárgyalnak, pár órán belül pedig uniós csúcsértekezlet kezdődik – írja a Magyar Nemzet helyszíni tudósítója. Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára a találkozót követő sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az ülésen

a tagországok vezetői további, főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris és vegyi fenyegetés elleni védelmet szolgáló eszközök biztosításáról döntöttek Ukrajna számára.

Mint azt közölte, az ukránok emellett kiberbiztonsági segítségre is számíthatnak. A vegyi fegyverek alkalmazása alapvetően változtatná meg a konfliktus természetét. A nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelentené, széles körű és súlyos következményekkel járna. Vegyi fegyverek használata az ukrajnai háborúban szennyeződést okozhat a NATO területén is – hangoztatta. Emlékezetes, a találkozó kezdetén több országvezető, köztük Egils Levits lett elnök és Alexander De Croo belga miniszterelnök, is óva intette Oroszországot a vegyi fegyverek használatától. 

Jens Stoltenberg egyúttal hivatalossá tette, hogy a NATO kész megerősíteni a keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Mint közölte, a tagok egyetértettek abban is, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését, és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen. – Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését – tette hozzá a főtitkár, aki kérdésre válaszolva

elutasította a lengyel kezdeményezést, miszerint szárazföldi békemissziót küldjenek Ukrajnába. Stoltenberg épp azzal érvelt, hogy a NATO felelőssége, hogy a háború ne eszkalálódjon, s terjedjen az ukrán határon túlra.

A katonai szövetség részéről azt is bejelentették csütörtökön, hogy Stoltenberg, akinek mandátuma idén szeptemberben járt volna le, egy évvel tovább, tehát 2023 szeptemberének végéig a szövetség főtitkára marad. Egyetértés volt a NATO-ban arról, hogy a vezetőváltást nem egy háborús helyzet közepette kell bonyolítani.

A NATO-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt, aki források szerint kemény hangot ütött meg a vezetőkkel szemben, s azt ajánlotta a figyelmükbe, hogy az ukrán helytállás láttán soha többet nem mondhatják Ukrajna hadseregére, hogy nem felel meg a katonai szövetség standardjainak. – A NATO-nak még meg kell mutatnia, hogy meddig megy el az emberéletek védelme érdekében – idézték az elnök – egyébként zárt ajtók mögötti – felszólalását források. Zelenszkij emellett arra kérte a NATO-t, hogy 

a szövetség összes repülőgépének és harckocsijának egy százalékát biztosítsa Ukrajna számára, továbbá adjon több rakétavetőt, légvédelmi rendszert és hadihajók elleni fegyvert.

Jelenleg közel negyven állam-és kormányfő tartózkodik Brüsszelben, ahol csütörtökön NATO-, G7- és EU-találkozókra is sor kerül.

Címkék#NATO
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában