Szijjártó: a diplomáciai megoldásba vetett utolsó utáni reményünket sem szabad feladnunk

Szijjártó Péter az Origónak adott interjút.

A kelet-ukrajnai helyzet kapcsán kedd reggel rendkívüli ülést tartott a magyar nemzetbiztonsági kabinet. Hogyan látja a helyzetet, mi a magyar álláspont?

Az elmúlt napokban tovább súlyosbodott a feszültség Európa keleti felén.

AZ EDDIGI DIPLOMÁCIAI ERŐFESZÍTÉSEK DACÁRA EGYELŐRE TOVÁBBRA IS AZ ESZKALÁCIÓ IRÁNYÁBA MUTATNAK A FOLYAMATOK. EGY DOLGOT AZONBAN SEMMIKÉPPEN SEM SZABAD TENNI: FELADNI.

Mármint az utolsó utáni reményt arra, hogy a diplomáciai eszközök mégis hozhatnak enyhülést. Ha ezt feladjuk, ha bezárulnak a kommunikációs csatornák, ha végleg megszűnik a párbeszéd, az tragédiához vezet.

Ön korábban is azt mondta, hogy a legfontosabb a párbeszéd ebben a kérdésben. Mi várható még ebben a konfliktusban, és hogyan kerülhető el, hogy Magyarország ennek áldozatává váljon?

A fejlemények nyomán most felgyorsult Brüsszelben a szankciós intézkedések előkészítése, jelenleg is folyamatosan egyeztetünk a lehetséges lépésekről.

A KELETI SZANKCIÓK ÜGYÉBEN MI SOHASEM TÖRTÜK MEG AZ UNIÓS EGYSÉGET. SOHA. A PÁRBESZÉD FENNTARTÁSÁT, AZONBAN TOVÁBBRA IS KULCSFONTOSSÁGÚNAK TARTJUK.

Korábban reménykedésre adtak okot az amerikai és francia elnök, valamint a német kancellár moszkvai tárgyalásai. Remélem, hogy fognak ezután is konzultálni, bár most már teljesen más lett az alapállás.

Mi ugyanis itt élünk a szomszédságban, világos tapasztalatunk van a Kelet-Nyugat konfliktusok és a hidegháború hatásairól. Mi nem akarunk sem háborút, sem újabb Kelet-Nyugat konfliktust. Az ilyenekből ugyanis Közép-Európa soha nem jött ki jól.

Mennyiben befolyásolja mindez a magyar-orosz kapcsolatokat? Miniszterelnök úr és az Ön közelmúltbeli Oroszországban folytatott tárgyalásai számos eredményt hoztak.

Az elmúlt években nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy érvényesítsük a nemzeti érdeket, vagyis a rendkívül kedvezőtlen globális és regionális folyamatok ellenére fenn tudjunk tartani egy civilizált együttműködést Moszkvával, mindezt úgy, hogy természetesen tiszteletben tartjuk a szövetségesi kötelezettségeinket. Ez a munka sikeres volt, hiszen a magyar-orosz együttműködés szempontjából a tavalyi volt a legsikeresebb év. Ennek, ha csak két fő okát kell megneveznem, akkor az egyik a vakcinabeszerzés, a másik pedig a hosszú távú gázvásárlási megállapodás megkötése.

TUDJUK, POLITIKAI NYILATKOZATOKKAL SEM EMBERÉLETEKET MEGMENTENI, SEM LAKÁSOKAT FŰTENI NEM LEHET. JELEN PILLANATBAN SZERINTEM SENKI NEM TUDJA ELŐREJELEZNI AZ EURÓPAI-OROSZ KAPCSOLATOK ALAKULÁSÁT. CSAK ISMÉTELNI TUDOM MAGAM: REMÉLEM NEM ZÁRULT BE MINDEN AJTÓ.

A jelenlegi helyzet kétségkívül rendkívüli, de Ön 2014 óta Magyarország külgazdasági- és külügyminisztere. Visszatekintve az elmúlt évekre, ha volt ilyen, mi volt a „legnagyobb húzása", amely előremozdította a magyar külpolitikát?

Ilyen nagy húzások – ha már így fogalmazott – alapvetően a nehéz időszakokban tudnak születni, mert

JÓL SZEREPELNI AKKOR IGAZÁN NAGY DOLOG, AMIKOR VAGY NAGY VERSENY VAN, VAGY NEHÉZ A HELYZET.

Ebből a szempontból három ilyen sikert tudok megemlíteni. Az egyik, hogy óriási nemzetközi gazdasági versenyben megnyertük az új BMW-gyárért folytatott küzdelmet.

EZ EGY HATALMAS BERUHÁZÁS, AMI TÖBB MINT EZER MUNKAHELYET LÉTESÍT ÉS A NÉMET VÁLLALAT EZZEL MAGYARORSZÁGON FOGJA MEGKEZDENI AZ ÚJ, TISZTÁN ELEKTROMOS PLATFORMÚ AUTÓINAK GYÁRTÁSÁT.

A másik kettő pedig a koronavírushoz és a mögöttünk álló nehéz évhez kapcsolódik. Tavaly kétszer állt elő olyan helyzet Európában, hogy a mindennapi élethez szükséges alapvető eszközből volt hiány: év elején vakcinából és év végén földgázból. Ezzel szemben

NEKÜNK MÉGIS SIKERÜLT OLYAN HELYZETET TEREMTENÜNK, HOGY EZEKET A HIÁNYHELYZETEKET A MAGYAR EMBEREK NEM ÉREZTÉK MEG.

Emlékezhetünk rá, hogy az év elején milyen vakcinahiány volt Európában, a nyugati szállítók szállítmányai rendszeresen késtek és nem egyszer kevesebb is jött, mint amit vártunk. A keleti vakcinák megvásárlásával azonban

LEHETŐVÉ TUDTUK TENNI A MAGYAR EMBEREK SZÁMÁRA, HOGY MÁR AKKOR FEL TUDJÁK VENNI AZ ÉLETMENTŐ OLTÁST, AMIKOR MÁS ORSZÁGOKBAN ERRE MÉG CSAK NEM IS VOLT LEHETŐSÉG.

A földgáz kapcsán pedig kimondhatjuk, hogy a magyar embereket nem érintette az az ellátási krízis, amely lényegében egész Európát sújtotta. Ez annak volt köszönhető, hogy egy nagyon hosszú tárgyalássorozat lezárásával, sikerült hosszú távú gázvásárlási megállapodást kötnünk a Gazprommal, még az energiaválság kirobbanása előtt.

HOGYHA EZT A MEGÁLLAPODÁST NEM TUDTUK VOLNA MEGKÖTNI, AZ SÚLYOS ELLÁTÁSI ZAVAROKHOZ, ÉS KOMOLY PÉNZÜGYI KÁROKHOZ VEZETETT VOLNA MAGYARORSZÁGON.

A teljesség igénye nélkül: (Közel- és Távol-) Keleti nyitás, Déli nyitás, történelmi brazil elnöki látogatás hazánkban, és még lehetne folytatni a sort. Amit eddig elértünk, fokozható még? Létezik egy láthatatlan üvegplafon?

A világgazdasági változások tempóját ma már leginkább Keletről diktálják. A keleti vállalatok Európában és Észak-Amerikában is nagyon komoly piaci sikereket érnek el, ennélfogva a fizikai jelenlétüket is egyre inkább kezdik megteremteni. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok beruházást, munkahelyet, magas technológiai színvonalat és megbecsült munkát hoznak Európába, ahol arról szól a verseny, hogy ki profitál ebből a legtöbbet. 2010-ben a Keleti Nyitás politikájával mi beneveztünk ebbe a versenybe, az eredmények pedig világosan látszódnak:

2019, 2020 ÉS 2021 HÁROM EGYMÁST KÖVETŐ ÉV, AMIKOR MÁR KELETRŐL ÉRKEZETT A LEGTÖBB BERUHÁZÁS MAGYARORSZÁGRA.

Tavaly Koreából, előtte Kínából, és 2019-ben szintén Koreából. 2021-ben a Magyarországra érkező valamennyi beruházási érték 60 százaléka már Keletről érkezett, munkahelyek tízezreit köszönhetjük ennek, valamint azt is, hogy Magyarország fellegvára lesz az elektromos autóiparnak az elkövetkező évtizedekben.

HA NEM INVESZTÁLTUNK VOLNA ELÉG ENERGIÁT, IDŐT ÉS ERŐFESZÍTÉST ABBA, HOGY EGY CIVILIZÁLT EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK LEGYEN A TŐLÜNK KELETRE ESŐ VILÁGGAL, AKKOR EZEK A BERUHÁZÁSOK MA NEM MAGYARORSZÁGON, HANEM VALAMELYIK MÁSIK EURÓPAI ORSZÁGBAN LENNÉNEK.

Kérdés, hogy ez jó lenne-e? Szerintem nem lenne jó, mert akkor máshol teremtettek volna munkahelyeket és más nemzetiségű embereknek adnának fizetést.

A magyar baloldal még mindig lépten-nyomon kritizálja nemcsak a magyar vakcinabeszerzést, és a kormány döntéseit, de azt is, hogy Magyarország más országokat vakcinával és védekezéshez szükséges eszközökkel támogat. Hogyan érdemes Ön szerint megítélni ezt a kérdést?

Utólag nem lehet megmondani, hogy az oltásellenes hangulat gerjesztésével a baloldal hány embert tántorított el az oltások felvételétől és ezáltal hány ember egészségét vagy életét sodorták veszélybe.

A BALOLDAL NEM TUDOTT ELVONATKOZTATNI A SAJÁT KARAKTERÉTŐL ÉS NEM VOLT KÉPES FELÜLEMELKEDNI A POLITIKAI HASZONSZERZÉSEN. KÉPTELENEK VOLTAK LEGALÁBB EGY KICSIT IS VISSZAVENNI A HATALOM MEGSZERZÉSÉNEK IGÉNYÉBŐL A MAGYAR EMBEREK ÉLETÉNEK MEGVÉDÉSE ÉRDEKÉBEN.

Valóban lépten-nyomon akadályozták a világjárvány sikeres kezeléséhez szükséges intézkedések hiánytalan végrehajtását, azonban mi azért vagyunk kormányon, hogy ezt megoldjuk. Tehát lett elég vakcina az országban, és a beruházások támogatásával a magyar emberek munkahelyeit is meg tudtuk védeni, holott a baloldal gáncsoskodva végig azt akarta elérni, hogy szociális alapon osszuk szét az állam pénzét.

Említette a munkahelyeket, az Ön közbenjárása révén számtalan munkahelyteremtő beruházás érkezett Magyarországra. A magyar és az országban működő vállalatok beruházásai lehetővé teszik, hogy a tavalyi rekordév után 2022 is sikeres év legyen gazdaságilag, ehhez a kormány által bejelentett adócsökkentések és támogatások biztosítják az alapot. Miért nevezhető egyedülállónak a magyar modell, és miben áll a sikeressége? Mi a titok?

2021 TRIPLA REKORDOT HOZOTT, HISZEN A LEGTÖBB MEGINDULÓ BERUHÁZÁS, A LEGTÖBB MUNKÁBAN ÁLLÓ EMBER ÉS A LEGNAGYOBB EXPORTTELJESÍTMÉNY REKORDJA IS MEGDŐLT EBBEN AZ ÉVBEN.

Ehhez arra volt szükség, hogy a kormány kitartson amellett, hogy az emberéleteket vakcinával, a munkahelyeket pedig beruházásokkal lehet megmenteni. Minden külső és belső nyomás dacára kitartottunk ezen stratégiánk mellett, aminek az eredménye az lett, hogy a keleti vakcináknak köszönhetően fel tudtuk gyorsítani az oltási kampányunkat, és

AZ EURÓPAI ÁTLAG ELŐTT KETTŐ HÓNAPPAL ÚJRA TUDTUK INDÍTANI A GAZDASÁGUNKAT, ÚJRA TUDTUK NYITNI MAGYARORSZÁGOT. ENNEK EREDMÉNYEKÉNT MÁR TAVALY NYÁRRA EL TUDTUK ÉRNI A MAGYAR GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉBEN A VILÁGJÁRVÁNY ELŐTTI SZINTET.

Ez másfél év előnyt jelentett számunkra a világgal szemben, tekintettel arra, hogy a világgazdaság teljesítménye talán majd az idei év végére fog visszatalálni régi önmagához. Mindez azt mutatja tehát, hogy megérte kitartani az eredeti stratégiánk mellett, és a magyar válságkezelés kifejezetten sikeres tudott lenni.

Minek köszönhető az, hogy a baloldali kormányzást követően végre valóban van igazi, cselekvő magyar külpolitika? Milyen további lehetőségek állnak még hazánk előtt? Mit lehet tenni a baloldal romboló politikájával szemben a nemzetközi térben?

A külpolitika akkor sikeres, hogyha a nemzeti érdekérvényesítés a célja. Ha valamifajta birodalmi szándék és elvárás kielégítése válik a céljává, akkor nemzeti szempontból sikertelenségre van ítélve.

A BALOLDAL MINDIG EGY IGAZODÓ KÜLPOLITIKÁT AKAR, MINDIG A MAINSTREAMNEK A DICSÉRETÉRE VÁR, ÉS AKKOR ÉRZI MAGÁT JÓL, HOGYHA MEGSIMOGATJÁK A BUKSIJÁT ARRÓL AZ OLDALRÓL.

Ezzel szemben a jobboldali külpolitika mindig a magyar nemzeti érdek érvényesítését célozza, és akkor érzi jól magát, ha a magyar emberek érdekei érvényesülnek. Amennyiben karakterében kellene összehasonlítani a 2010 előtti és utáni magyar külpolitikát, akkor szerintem ez a legnagyobb különbség.

Ön korábban azt mondta, hogy „radikálisan változtatni kell az Európai Unió afrikai és közel-keleti politikáján, máskülönben a közösség teljesen el fog jelentéktelenedni ezen térségekben és további biztonsági kockázatok fognak kialakulni." Mi a legnagyobb veszély Magyarország számára a migráció tekintetében?

A migrációnak ma két rendkívüli kockázata van: az egyik egy biztonsági, a másik egy egészségügyi kockázat, ez a kettő pedig már összefügg. A tömeges, ellenőrizetlen illegális migrációs hullámok megteremtik a lehetőséget arra, hogy a más országokba rossz szándékkal belépni szándékozó emberek számára lehetőség nyíljon a bejutásra. A szélsőséges ideológiákat képviselő terrorszervezetek embereinek ez valós lehetőséget jelent, hiszen ha van egy ellenőrizetlen hullám, abban elvegyülve sokkal több eséllyel jutnak el a világ különböző pontjaira.

HATALMAS PROBLÉMA, HOGY A TERRORIZMUS ÉS A TERRORISTA IDEOLÓGIÁK TERJEDÉSÉT A MIGRÁCIÓ GYAKORLATILAG ABSZOLÚT SZABADDÁ TESZI.

A másik kockázatot pedig a világjárvány rejti magában.

Kötve hiszem, hogy a migrációs hullámokban érkezők nagy része rendelkezne két negatív PCR teszttel az elmúlt 72 órából. Tehát iszonyatos járványügyi kockázata van a migrációs hullámoknak, és sajnos ez ördögi kört alkot.

Minél erőteljesebbek a migrációs hullámok, annál gyorsabban terjed a járvány, és a járvány gyors terjedése ismét egy újabb ok a lakóhely elhagyására. Mi itt, Közép-Európában a saját bőrünkön tapasztaltuk az elmúlt hat-hét évben, hogy a migrációnak milyen negatív hatásai vannak. Emlékszünk még arra, amikor a Keleti pályaudvar környékét szállták meg a migránsok, amikor blokkolták az autópálya és a vasútvonalak forgalmát, amikor átgázoltak szántóföldeken, ellopták a termést, és agresszíven viselkedtek. Meg kell nézni, hogy Szerbiában bizonyos falvakban az emberek félnek kimenni az utcára.

EZ EGY AGRESSZÍV BRIGÁD, AKIK ISZONYATOS BIZTONSÁGI FENYEGETÉST JELENTENEK ARRA A TERÜLETRE, AHOVÁ MENNEK, ÉS AMIN ÁTMENNEK.

Mit kellene tennie a brüsszeli bürokratáknak azért, hogy valódi megoldás szülessen a migrációs krízis további eszkalálódásának megakadályozására?

Minden egyes vita, ami a migrációról vagy a migrációs dokumentumokról szól Brüsszelben, a végén leegyszerűsödik arra a vitára, amely két kifejezés között zajlik: az egyik kifejezés a „managing the migration", a másik pedig a „stopping the migration". Tehát, hogy a migrációt menedzselni vagy megállítani kell.

Mindaddig amíg kevesebben mondjuk, hogy a migrációt meg kell állítani, addig Európa nem nyugodhat meg ebből a szempontból.

A helyzet az az, hogy

A KÖTELEZŐ LETELEPÍTÉSI KVÓTA TOVÁBBRA IS NAPIRENDEN VAN BRÜSSZELBEN, CSAK MINDENFAJTA GRAMMATIKAI ÉS STILISZTIKAI BRAVÚROKKAL PRÓBÁLJÁK ÁTNEVEZNI, DE MI MAGYAROK VAGYUNK, ÉS NEM HÜLYÉK.

Közben a globális migrációs paktum európai kistestvérét, a poszt-cotonou-i megállapodást is próbálják rajtunk áttolni.

FOLYAMATOSAN LOPAKODÓ MÓDON, KÜLÖNBÖZŐ NYILATKOZATOKBA ÉS JOGSZABÁLYOKBA PRÓBÁLJÁK ELREJTENI A GLOBÁLIS MIGRÁCIÓS PAKTUM KÜLÖNBÖZŐ RÉSZEIT, HOGY AZOK A NEMZETKÖZI JOGANYAG RÉSZÉVÉ VÁLJANAK.

Ismerjük már ezeket. Szerencsére van egy-két olyan ország, akik a józan észt tekintik a kiindulópontnak ebben a kérdésben is, és így együtt meg tudjuk akadályozni a kezdeményezések a jelentős részét.

Ön sokat utazik a világban. Mit tapasztal: valóban egy új világrend van kialakulóban, vagy már abban élünk?

Az, hogy új világrend van, az szerintem nem kérdés, érdemes megnézni a számokat. Húsz év alatt a világ GDP-jéből történő részesedés úgy változott meg, hogy az Egyesült Államoké 30-ról lecsökkent 24 százalékra, az Európai Unióé 21 százalékról lecsökkent 18 százalékra, a kínai meg 4 százalékról nőtt 18 százalékra. Mindeközben, 15 évvel ezelőtt a világon végrehajtott összes beruházást 80-20 arányban nyugati tőkéből finanszírozták a keleti ellenében. Mára azonban ez az arány megváltozott és világon végrehajtott valamennyi beruházás 70 százalékát már keleti, 30 százalékát pedig nyugati tőkéből finanszírozzák. Világos, hogy a nagy keleti vállalatok diktálják a világgazdaságot meghatározó autóipar átalakulásának tempóját, ezzel egyidőben pedig kínai vállalatok vásárolják fel a német, francia és amerikai vállalatokat.

TEHÁT, HOGY ÚJ VILÁGREND VAN-E, EZ SZERINTEM NEM KÉRDÉS. IGEN, ÚJ VILÁGREND VAN ANNAK MINDEN POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ASPEKTUSÁVAL EGYÜTT.

A számtalan külföldi médiumnak adott interjúja alapján látható, hogy elképesztő tévhitek keringenek Magyarországgal kapcsolatban. Tényleg ekkora ellenszélben kell dolgoznia, vagy a színfalak mögött még rosszabb a helyzet?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt tudom mondani, hogy

MINDEN KÉTSÉGET KIZÁRÓAN EGY NEMZETKÖZI, LIBERÁLIS MAINSTREAM-HÁLÓZAT URALJA A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYÉT, VALAMINT POLITIKAI ELITJÉNEK EGY NAGY RÉSZÉT IS.

Ez a liberális nemzetközi elit azt gondolja, és hirdeti magáról, hogy ők az egyetlen, modern, progresszív, sikeres út előre, és minden, ami az ő gondolatvilágukon kívül esik, az csak sikertelen, múltba révedő és valamilyen szélsőséghez köthető lehet.

Most ehhez képest

MI MAGYAROK AZ ELMÚLT 12 ÉV TELJESÍTMÉNYÉVEL MINDENNEK A LIBERÁLIS MAINSTREAM ÁLLÍTÁSNAK AZ ÉLŐ CÁFOLATAI VAGYUNK, MERT KONZERVATÍV, JOBBOLDALI, POLGÁRI, KERESZTÉNYDEMOKRATA, NEMZETI ALAPOKON ÁLLÓ, PATRIÓTA POLITIKÁT FOLYTATUNK, RÁADÁSUL MINDEZT SIKERESEN TESSZÜK.

Tehát a liberális mainstream alapállítását cáfoljuk, ami számukra borzasztó kellemetlen, ezért stratégiai kérdésnek tekintik, hogy mi ne lehessünk, de legalábbis ne lehessünk sikeresek. Ezért keringetnek rólunk teljesen dermesztő álhíreket, és ezért van ez a hatalmas ellenszél.

Ön szerint hogyan alakul a jövőben Európa sorsa, és hogyan alakul ebben Kelet-Közép-Európa, valamint Magyarország jövője?

Magyarország jövőjének alakulása alapvetően április 3-án fog eldőlni. Most a 2010 utáni és a 2010 előtti világot képviselők tábora áll egymással szemben. A Gyurcsány és Bajnai-korszak emberei akarnak visszatérni, azok akik ezt az országot 2010-re csődbe vitték.

HA AKKOR NEM KAPTUNK VOLNA EGY KÉTHARMADOS FELHATALMAZÁST, ÉS EGY JÓ NAGY NEKIRUGASZKODÁSSAL NEM HÚZTUK VOLNA KI AZ ORSZÁGOT A VÁLSÁGBÓL, AKKOR MA NAGYON-NAGYON ROSSZ HELYZETBEN LENNÉNK.

A kommunisták és a fasiszták számára is otthont biztosító baloldali koalíció újra csődállapotba vinné Magyarországot, ezt kell megakadályoznunk áprilisban.

1867-ig kerestek vissza, de nem találtak arról feljegyzést, hogy hivatalban lévő magyar külügyminiszter Sepsiszentgyörgyre látogatott volna. A közelmúltbeli látogatásával tehát Ön volt az első. 2010 előtt ellenséges és lekicsinylő hozzáállást tanúsítottak az akkori baloldali kormányok a külhoni magyar közösségek felé. Miért fontos az a nemzetegyesítő politika, amelyet az Orbán-kormány képvisel a baloldallal szemben?

Mi a határon túl élő magyarokat is a nemzet részének tekintjük. Bárhol is él magyar a világon, az a magyar nemzet része. 2010 előtt erről másképp gondolkodtak, de mi egy olyan nemzet vagyunk, ahol az ország és a nemzet határai nem esnek egybe.

A HATÁRON TÚLI NEMZETI KÖZÖSSÉGEK UGYANÚGY A MAGYAR NEMZET RÉSZÉT KÉPEZIK, MINT AZ ANYAORSZÁGBAN ÉLŐ MAGYAROK.

A nemzetpolitikánk alapvetése, hogy nem Budapestről mondjuk meg, mi a jó a határon túliaknak, hanem megkérdezzük őket, hogy nekik ott helyben mire van szükségük?

2010 után, amikor megkérdeztük őket, hogy mi az, amiben a leginkább kérik a magyar kormány segítségét, akkor azt a választ kaptuk, hogy erősítsük meg gazdaságilag a közösségeket. Ekkor indult a határon túli gazdaságfejlesztési program, amelynek keretében sok száz milliárd forintnyi beruházás jött létre azokon a területeken, ahol a magyarok élnek, a kormány sok tíz milliárd forintos támogatásával.

2010 ELŐTT LENÉZŐ, LEKICSINYLŐ MÓDON BESZÉLTEK A HATÁRON TÚLI MAGYAROKRÓL, ÉS A MAGYAR NEMZET KÜLÖNBÖZŐ RÉSZEIT EGYMÁSNAK UGRASZTOTTÁK, NEM KÉNE VISSZATÉRNI EHHEZ AZ IDŐSZAKHOZ.

Az április 3-i hazai országgyűlési választásra a Nyugat is figyel, a magyar modell reális alternatíva a mainstream világpolitikával szemben. Mi a véleménye, számíthatunk külföldi beavatkozásra?

A külföldi beavatkozások napi rendszerességűek. Például senki ne mondja, hogy az véletlen lenne, amikor egyedülálló módon élőben közvetítik az Európai Unió Bíróságának ítéletét, amit szánalmas módon egy nem magyar nyelvű és magyarul jól láthatóan nem beszélő bíró magyarul olvas fel, mindezt néhány héttel a magyar parlamenti választások előtt.

AMI A TOVÁBBI BEAVATKOZÁSOKAT ILLETI: VILÁGOS, HOGY A NYILVÁNOS ÉS A KEVÉSBÉ NYILVÁNOS VILÁGBAN IS MINDENFAJTA KÍSÉRLETEK ZAJLANAK.

A Budapesten működő nagykövetségeknek mindenesetre világossá tettem, hogy a választási megfigyelésnek vannak nemzetközileg elfogadott szabályai, ilyen például az EBESZ által delegált megfigyelők.

A NÁLUNK SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐ KÜLFÖLDI NAGYKÖVETEKNEK AZONBAN EGYÁLTALÁN NEM DOLGA, HOGY BELESZÓLJANAK A MAGYAR VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBA VAGY A MAGYAR VÁLASZTÁSOK ÉRTÉKELÉSÉBE, ESETLEG HOGY MEGFIGYELŐ MISSZIÓKAT SZERVEZZENEK.

Ők nem ezért vannak itt, mint ahogyan a magyar nagykövetek sem azért dolgoznak világszerte, hogy ott a belpolitikai kérdésekben állásfoglaljanak. Világossá tettem számukra, hogy mint fogadó állam, a nemzetközi jog alapján elvárjuk, hogy tartsák tiszteletben a magyar belpolitikai folyamatokat.

NYILVÁNVALÓAN SOK BEAVATKOZÁSI KÍSÉRLET LESZ MÉG, HISZEN KÜLFÖLDRŐL FOLYAMATOSAN PRÓBÁLJÁK SEGÍTENI A BALOLDALI ÖSSZEFOGÁST. AZONBAN MI IS A PÁLYÁN VAGYUNK, FIGYELÜNK, VALAMINT PRÓBÁLJUK EZEKET A KÍSÉRLETEKET IDŐBEN DETEKTÁLNI ÉS A LEHETŐ LEGHATÉKONYABBAN VISSZAVERNI.

Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést. Sok ezer kilométernyi utazás a világ különböző pontjaira, számtalan interjú és megjelenés, valamint sok nemzetközi tárgyalás és esemény. Van, amikor reggel még Budapesten, este már Dubaiban tárgyal, majd másnap tovább repül egy még távolabbi országba. Hogyan bírja mindezt és a folyamatos készenlétet?

Annál szebb munkája nem lehet az embernek, minthogy egy ezeréves nemzetet képviseljen a világban, úgy hogy, ha valaki azt állítaná, hogy ez fárasztó, az nem is érdemelné meg, hogy ezt a munkát elvégezhesse. Ha az ember külügyminiszter, akkor ne panaszkodjon, hanem örüljön neki, hogy a hazájáért dolgozhat. Magam is így vagyok vele. Szeretem ezt a munkát, megtiszteltetésnek veszem, ezért a fáradtság nyilvánvalóan szóba sem jöhet.

A teljes interjú IDE kattintva érhető el.