2021.07.14. 10:48
Merkely: az antitestszint meghatározásának a védettség kimutatására nincs értelme
A megismételt antitesttesztek 88 százaléka lett határérték feletti a Semmelweis Egyetem (SE) laboratóriumi vizsgálatán – mondta az intézmény rektora az M1-en szerdán.
Merkely Béla tájékoztatása szerint
az SE felajánlása alapján 1195 olyan embernél végeztek ismételt tesztet, akinél korábban más vizsgálatok nem vagy nem elégséges szinten találtak antitesteket. A legmodernebb, pontos, érzékeny és régóta piacon lévő laboratóriumi teszttel végzett ismételt vizsgálaton 88 százalékban pozitív, a koronavírus tüskefehérjéje ellen képződött, határérték feletti antitestszintet találtak
- emelte ki.
Ismertette: a pozitivitás a Szputnyik és az AstraZeneca-vakcinával oltottaknál 100, illetve 97, a Pfizer- és Moderna-oltóanyagnál 97, illetve 94, a Sinopharmnál 84 százalékos volt. Hozzátette: a Sinopharmnál azoknak, akiknek korábban negatív tesztjük volt, 60 év alatt 93, míg a felett 82 százalékban lett pozitív az ismételt antitestvizsgálat eredménye.
Merkely Béla azonban kiemelte:
az antitestszint meghatározásának a védettség kimutatására nincs értelme.
Azt mondta: nagyon heterogén a különböző laborokban levett vérminták vizsgálatainak érzékenysége és az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) sem ajánlja ezt a módszert.
A szakember szerint az oltások lényege a klinikai hatékonyság, az, hogy milyen mértékben képesek a súlyos betegségtől és a kórházba kerüléstől megvédeni. Ebben minden Magyarországon alkalmazott vakcina jó eredményt mutat – jelentette ki.
A rektor felhívta a figyelmet arra, hogy a védettség több tényezőből áll: az antitestes immunitás mellett a sejtes immunitásból, a memóriasejtek jelenlétéből, amelyhez a nyálkahártya immunitása is hozzáadódik, ezért nehéz mérni.
Merkely Béla a járvány negyedik hullámáról szólva kiemelte: elsősorban az a mintegy 3 millió ember veszélyeztetett, aki még az első adag vakcinával sem oltatta be magát.
Ők viszonylag sokan vannak még 60 éves kor felett is – tette hozzá.
Kitért az esetleges harmadik oltásra is, amely szerinte a krónikus – például onkológiai, vérképzési betegségben szenvedő – vagy immunszupresszív kezelésben részesülő – betegeknél lehet fontos, de erre nincsenek még klinikai vizsgálatok, és egységes szakmai álláspont sem alakult ki.
Hangsúlyozta:
a legfontosabb az első oltások beadása, hiszen ott, ahol alacsony az átoltottság, kialakulhatnak a vírusnak olyan mutánsai, amelyek a fejlettebb országokban élők életét is megkeseríthetik.
A rektor az oltások keveréséről úgy fogalmazott: az eltérő mechanizmusok szélesíthetik a védettség spektrumát. Leginkább az adenovírus- és az mRNS-vakcina kombinációját vizsgálták, az adenovírus-vakcináknál azonban az ugyanolyan harmadik oltás nem megoldás, hiszen a gyors immunválasz a vivővektort is megsemmisítheti – tette hozzá.
Ország-világ
- Orbán Balázs: tanuláskutató intézet alakult az MCC-ben
- Már huszonkétezer kamasz oltását kérték a szülők
- Áder János: az egyházak társadalmi jelenléte a járvány idején is eleven maradt
- Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta a legfőbb ügyész
- V4-Franciaország csúcstalálkozót tartanak Budapesten