Ország-világ

2021.06.03. 11:21

Sargentini-per: elutasították Magyarország keresetét

Luxembourg szerint a tartózkodó szavazatok számlálásból való kizárása nem ellentétes a demokrácia elvével.

A Bíróság elutasítja Magyarország azon keresetét, amelyet az Európai Unió alapértékei e tagállam általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására irányuló eljárást megindító parlamenti állásfoglalással szemben terjesztett elő – idézi cikkében a Magyar Nemzet az Európai Unió Bíróságának csütörtöki ítéletét. A luxembourgi székhelyű testület ezáltal

helyben hagyta azt, ahogy az Európai Parlament 2018 őszén megszavazta a Sargentini-jelentést, egyúttal aktiválva hazánkkal szemben a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárást.

Az uniós bíróság szerint „a parlamenti képviselők tartózkodásait nem kell figyelembe venni annak meghatározásához, hogy a leadott szavazatoknak az EUMSZ 354. cikkben előírt kétharmados többségét elérték-e”. Mint írják,

a leadott szavazatok számlálásából való kizárása nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével,

tekintettel többek között arra, hogy a szavazás során tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el, mivel előzetesen tájékoztatásban részesültek arról, hogy a leadott szavazatok számlálása keretében a tartózkodásokat nem veszik figyelembe.

Orbán Viktor miniszterelnök és Judith Sargentini az Európai Parlamentben
Fotó: Európai Parlament

Emlékezetes, Budapest 2018 őszén fordult az EU bírói fórumához, miután szerintük a magyar jogállamisággal szemben kritikus Sargentini-jelentés megszavazásakor az Európai Parlament nem tartotta be saját eljárásrendi szabályait. Amennyiben az EP a tartózkodó szavazatokat is leadott voksnak számítja, a jelentés nem kapott volna kétharmados többséget, s az uniós parlament nem aktiválhatta volna a hetes cikkelyt. A határozatot ugyanis 448 támogató és 197 ellenző szavazattal, 48 tartózkodó képviselő mellett fogadták el 2018. szeptember 12-én.

Az EP Sargentini-jelentésről szóló vitájában Orbán Viktor miniszterelnök képviselte a hazai álláspontot.

A Magyarországgal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárás elindítása óta sem vezetett eredményre, a folyamat jelenleg is tart a tagállamokat tömörítő uniós Tanácsban.

A következő magyar témájú meghallgatást június végén, a portugál EU-elnökség égisze alatt tartják.

A korábbi, német EU-elnökség idején Angela Merkel német kancellár ígéretet tett rá, hogy „nem hagyja majd a levegőben lógni” a magyar eljárást, ám részben a pandémia miatti korlátozások ellehetetlenítették ezt.

Egyébként a Sargentini-jelentés tartalmát, annak jogi-szakmai jellegét máig megkérdőjelezik uniós berkekben. Ahogy arról korábban lapunk is írt, Manfred Weber, a néppárti frakcióvezető egy zárt ajtók mögötti ülésen tavaly év végén azt találta mondani:

a magyar jogállamiságot elítélő dokumentum érvei nem állnák meg a helyüket egy bírói fórum előtt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!