Fegyverrel őrzött olajág – helyszíni beszámoló a pápa iraki látogatásáról

Soha ilyen veszélyes helyre még nem utazott a pápa! – figyelmeztettek egyöntetűen a szakértők a katolikus egyházfő négynapos iraki látogatása előtt. Mintha csak szavaikat akarták volna megerősíteni, két nappal érkezését megelőzően rakétával támadtak amerikai bázisokat. Ráadásul Irakban is tombol a koronavírus-járvány újabb hulláma, miközben Ferenc pápa mindenhol tömegeket vonz - írja helyszíni beszámolójában a Magyar Nemzet.

Elfoglaljuk a ti Rómátokat!

– fenyegetőzött önhitten még hatalma csúcsán az Iszlám Állam, propagandalapja címlapján egy olyan képpel, melyen a Szent Péter tér fölött lebegett rettegett fekete zászlójuk. Néhány évvel később a szervezet már vereséget szenvedett, mára pedig Ferenc pápa tapossa annak a Moszulnak a földjét, ahol 2014-ben kikiáltották terrorkalifátusukat.

A győzelemnek azonban nagy ára volt, az Iszlám Állam egykori „fővárosa” majd négy évvel a visszafoglalása után sem heverte ki az ostromot, s talán soha nem is fogja. A települést kettészelő Tigris folyó óvárosi oldalán a város még mindig romokban hever, nincs épület, amely épen megúszta volna a háborút, melyben utcáról utcára, házról házra verték ki a végsőkig elszánt terroristákat. Csak néhány düledező fal maradt a pápai vizitnek otthont adó Templom térből is, ahol azelőtt négy templom állt:

egy szír katolikus, egy örmény ortodox, egy szír ortodox és egy káld. A dzsihadistáknak egyik első dolga volt a keresztény szent helyek lerombolása, más részeket börtönnek is használtak, de nem kímélték, nem kímélhették a területet a felszabadító nemzetközi koalíció tüzérségi és légi csapásai sem.

Moszulban és környékén mindmáig rendszeresek az Iszlám Állam rejtett sejtjeinek kisebb-nagyobb terrortámadásai, Ferenc pápára azonban aligha a szélsőségesek jelentették a legnagyobb fenyegetést. A katolikus egyházfő a világ egyik legjobban őrzött személye, Irakban is több mint tízezer fegyverest mozgósítottak védelmére.

A teljes várost több tíz kilométeres körben lényegében hermetikusan lezárták, a helyieknek kijárási tilalmat rendeltek el, a megszokott tömeg helyett így most csupán üres utak és állig felfegyverzett katonák várták a pápát. Iraki Kurdisztán központjától, Erbíltől a Moszulig vezető rövid, alig hetven kilométeres útszakaszon legalább 17 ponton ellenőrizték a befelé igyekvőket, a Templom tér háromszáz méteres körzetét csak páncélozott járművek gyűrűjében lehetett megközelíteni. Mindeközben minden négyzetméterre jutott egy fegyveres, a háztetőkről mesterlövészek kémlelték a terepet, a csomagokat rendőrkutyák vizsgálták át, a levegőben helikopterek cirkáltak, és még a Vatikán saját testőrei is besegítettek a biztosításba. A béke olajágait tartó gyermeksor mellett halálfejmaszkos, gépfegyveres kommandósok álltak őrt.

Az Al-Tahira szír katolikus templom romjai közt már csupán néhány száz embert engedtek a golyóálló autóban érkező pápa közelébe.

Áldás a magyarokra

A szerencsés kevesek között volt Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárság vezetője is. Sőt a magyar politikus nem csupán az első sorból hallgathatta végig a beszédet és az imát, de a vendégek közül elsőként válthatott szót a szentatyával. A találkozóról a Magyar Nemzetnek elmondta, tájékoztatta a katolikus egyházfőt arról, hogy a 15 milliós magyarságot képviseli, akik többször bizonyították már együttérzésüket a közel-keleti keresztényekkel.

– A pápa megköszönte a segítséget, és áldását adta missziónkra. Végül tolmácsoltam neki a magyar hívek üzenetét, hogy szeretettel várjuk őt a szeptemberi eucharisztikus világkongresszusra

– foglalta össze a beszélgetésüket a Hungary Helps segélyprogram irányítója.

Ferenc pápa történelmi iraki útja végig keresztény mártírok kiontott vére mentén vezetett. Már látogatásának első napján, a bagdadi Szabadító Szűzanya szír katolikus templomban tartott miséjén is, ahol 2010-ben az al-Kaida merénylete 48 életet követelt. Moszul után pedig előbb a legnagyobb keresztények lakta településbe, a Ninive-fennsíkon fekvő Karakosba látogatott, ahonnét ugyancsak ezreket űzött el az Iszlám Állam rémuralma. A dzsihadisták nem sok választást hagytak Krisztus híveinek: vagy áttértek az iszlámra, vagy az életükkel fizettek.

Kevesen maradtak

Hogy hányan lehetnek most az iraki keresztények? Még megbecsülni is nehéz. Ábrahám próféta szülőföldjén a 2003-as amerikai invázió kezdetekor még másfél milliósra becsülték lélekszámukat, mára jó, ha félmillióan, borúlátóbb számítások szerint néhány százezren lehetnek.

A többieket meggyilkolták vagy elűzték. Azóta inkább nem rendeztek népszámlálást – a tavalyra tervezettet a járvány tette lehetetlenné –, már csak politikai indokokból sem: nehogy fény derüljön az erőviszonyokat meghatározó valós etnikai, vallási arányokra.

Márpedig az Iszlám Állam legyőzésével a mélyen gyökerező társadalmi ellentétek nem szűntek meg egy csapásra. Ferenc pápa találkozója a kilencvenéves Ali asz-Szisztáni nagyajatollahhal, az egyik legbefolyásosabb síita vezetővel és más vallási vezetőkkel ezért is közvetíthet fontos üzenetet a megosztott országban. – Isten nevében gyűlölni, gyilkolni, háborúskodni bűn, de a bűnösöknek meg kell bocsátani – fogalmazta meg a megbékélés üzenetét Moszulban az egyházfő.

A keresztények közül legtöbben a közeli Erbílbe menekültek, az autonóm Iraki Kurdisztán központja már eddig is jelentős keresztény közösségnek adott otthont.

Ankawa, a város keresztény negyede az egyik legrendezettebb és legfelkapottabb, igaz, az amerikai konzulátus, a repülőtér és a nemzetközi koalíció – köztük kétszáz magyar honvéd – bázisának közelsége miatt nem a legbiztonságosabb.

Erbílben muszlimok és keresztények békében élnek egymással, bár a kerület közvetlen határára aligha véletlenül építettek egy mecsetet, hogy az ankawai tér fölé magasodó Szűz Mária-szobor egész nap hallgathassa a müezzin hívó szavát.

– Én nagyon örülök a „Bábá” látogatásának. Vendégül látni hatalmas öröm és büszkeség Kurdisztánnak és egész Iraknak – ecsetelte a lapnak egy helyi muszlim férfi, a katolikus egyházfő muszlimok közt elterjedt nevét használva.

Tömegek voltak rá kíváncsiak

Iraki Kurdisztánban már kétségtelenül nagyon várták a szentatya érkezését. A repülőtértől befelé vezető utat és különösen Ankawát végig Ferenc pápa óriási plakátjai – különösen kurd politikusok társaságában – és vatikáni zászlók díszítették már napokkal az érkezése előtt.

– Örülök. De későn jött. Jó lett volna előbb!

– vonogatta a vállát Razim arra a kérdésre, hogy neki mit jelent a katolikus egyházfő érkezése. A fiatalember is egy Karakos melletti keresztény faluból származik, szolgált a koalíciós erőkkel együtt, és bár eredetileg pincér, azóta sem tette le a fegyvert. Korábban egyébként már II. János Pál pápa is fel akarta keresni az országot, ám a Vatikán tárgyalásai Szaddám Huszeinnel végül zátonyra futottak. Jött volna Ferenc is hamarabb, az eredeti tervek szerint már 2020-ban, ám a koronavírus keresztülhúzta a számításait.

Erbílben viszont bekövetkezett az, amitől a szakértők óva intettek: az egyházfő tömegeket mozgatott meg, de a maszkviselésre vagy a fizikai távolságtartásra alig ügyeltek.

Az utcák mellett sorakozva muszlimok és keresztények együtt éljenezték a pápát, és a Franszo Hariri stadion is zsúfolásig telt a híveivel a szentmisén.

Pedig a járvány harmadik hulláma már Irakot is elérte, a mutatók meredeken emelkednek, sőt a vírus a teljes bagdadi nunciatúrát is ledöntötte a lábáról. A 84 esztendős, gyenge tüdejű pápa az úttal óriási kockázatot vállalt, ami csak növeli történelmi látogatásának és áldozatának értékét.

Borítókép: Ferenc pápa (fehérben) lerombolt templomok maradványai között a háború áldozataiért imádkozik az észak-iraki kurd autonóm régióban fekvő Moszulban 2021. március 7-én. A nagyvárosban hatalmas pusztítást okoztak az iraki kormányerők és az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet fegyveresei közötti harcok.