A lazítások után a vészfék meghúzására készül Németország

„Meg kell húzni a vészféket, nem tehetünk kivételeket”

– nyilatkozta Susanne Johna, a Marburger Bund vezetője, utalva a vészféknek nevezett mechanizmusra, amelynek értelmében az összes korlátozást vissza kell állítani, ha a hétnapi fertőzésgyakoriság – az előző hét napon regisztrált új fertőzöttek százezer lakosra vetített száma – egymás után három nap száz felett van.

Márpedig a számok nem biztatóak: a Robert Koch Intézet (RKI) adatai szerint a szóban forgó mutató vasárnap 103,9-nél járt, szombaton 99,9, pénteken 95,6, csütörtökön 90 volt, míg egy héttel korábban még 70 közelében állt.„Arra számítok, hogy a helyzet még kritikusabb lesz húsvétkor, mint a karácsonyi ünnepek idején” – közölte Johna, figyelmeztetve arra, hogy

a kórházak intenzív osztályain található szabad ágyak hamarosan megtelnek.

Az orvosprofesszor felelőtlennek nevezte, hogy a koronavírus sokkal fertőzőbb mutációinak terjedésekor több tartományban is megkezdték a korlátozó intézkedések feloldását – írja a Magyar Nemzet.

Március 8-án országszerte megnyitottak a könyvesboltok, a virágboltok és a kertészeti áruházak, véget ért a közvetlen testi kapcsolatot igénylő szolgáltatásokra – például kozmetika, masszázs – elrendelt kényszerszünet, és ismét működhetnek az autós-, a hajós- és a pilótaiskolák. Bevezették azt is, hogy két háztartás tagjai közül az eddigi kettő helyett öten lehetnek együtt, a 14 éven aluli gyerekeket nem számítva. Egy sor szabályt tartományi szinten, a járványhelyzet helyi alakulásától függően megváltoztattak. Berlinben például megnyithattak a múzeumok és a galériák. Noha a tizenhat közül

nyolc tartományban kúszott száz fölé a hétnapi fertőzésgyakoriság,

egyelőre csupán Hamburgban jelentették be a lazító intézkedések visszavonását.

„Vissza kell térnünk a februári zárlathoz” – közölte a hétvégén Gernot Marx, az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) elnökségi tagja. „Minden, amit most megengedünk magunknak, annak később fogjuk megfizetni az árát” – figyelmeztetett. A tartományi vezetőkkel tartott pénteki konzultációja után

Angela Merkel kancellár is utalt annak a lehetőségére, hogy vissza kell térni az országos szintű karanténhoz.

„Örültem volna, ha nem kell a vészféket meghúzni, de az elmúlt napok fejleményeinek tükrében ez elkerülhetetlennek tűnik” – mondta.

Pénteken összesen 16 033-mal, szombaton 13 733-mal nőtt az igazoltan koronavírus-fertőzöttek napi száma, pénteken 207-en, szombaton 99-en haltak bele a kór szövődményeibe az RKI vasárnap közzétett adatai szerint. A DIVI adatai szerint országszerte 24 405 intenzív ellátási ágyat üzemeltetnek, ezek közül 3484 ágy szabad. A Covid–19 miatt intenzív osztályon fekvők 54 százaléka, 1596 ember szorul gépi lélegeztetésre.

Lars Schaade, az RKI elnökhelyettese pénteken azt mondta, hogy a harmadik járványhullám megindulása főleg a B.1.1.7 jelzésű, úgynevezett brit vírusváltozat előretörésének tulajdonítható. Ez a mutáció okozza a fertőzések háromnegyedét. Kiemelte: nem a veszély enyhülését jelzi, hogy a második hullámhoz képest nagyságrendekkel kisebb a napi halálos áldozatok száma, és nem szabad elhanyagolni a védekezést arra hivatkozva, hogy az oltási kampány révén mind többen szereznek védettséget a leginkább veszélyeztetett idős korosztályokban. Csak a járvány szerkezete változik,

egyre több a fiatal a kórházba kerülő és az intenzív ellátásra szoruló fertőzöttek között.

Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter úgy vélte: őszintén meg kell mondani az embereknek, hogy egész Európában nincs elég oltóanyag a harmadik hullám megállításához, ezért nem lehet tovább folytatni a járványügyi korlátozások lazítását. Németországban eddig a lakosság nyolc és fél százaléka kapta meg a koronavírus elleni vakcina első adagját. A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői március 22-én ismét egyeztetnek a védekezés mikéntjéről.