jogszerű volt a magyarok élőlánca

2020.12.11. 14:45

Úzvölgyi katonatemető: törölték a Borboly Csabára kirótt bírságot

Jogerősen törölte a Hargita Megyei Törvényszék azt a bírságot, amelyet a csendőrség rótt ki Borboly Csabára, a Hargita megyei önkormányzat elnökére a tavaly június 6-án az úzvölgyi katonatemetőnél szervezett élőlánc miatt.

A december 9-én kimondott ítéletről Borboly Csaba számolt be közösségi oldalán. Kijelentette:

az ítéletnek szimbolikus jelentősége van, hiszen azt jelzi, hogy jogszerűen vontak élőláncot a székelyföldiek a temető elé, a sírkert védelmében.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa azt is hozzátette, hogy az ítélet értelmében vissza kell kapnia azt a 3000 lej (225 ezer forint) bírságot, amelyet már kifizetett.

A csendőrség azt kifogásolta, hogy az élőlánc szervezői nem jelentették be a székelyföldi megmozdulást. A törvényszék korábban a Grüman Róbertre, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökére kirótt, hasonló összegű bírságot is törölte.

A Hargita és Bákó megye határán fekvő elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt a településen, amelybe a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették.

A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Darmanesti polgármesteri hivatala saját közvagyonaként telekkönyveztette, és tavaly áprilisban Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát és emlékművet hozott létre a temetőben. Június hatodikára Darmanesti önkormányzata román nacionalista szervezetek felvonulását és koszorúzását engedélyezte a temetőben. A temető előtt elhaladó útra pedig Hargita megye önkormányzata engedélyezte a Kovászna megyei önkormányzat magyar képviselőinek kihelyezett rendkívüli ülését, melyre Székelyföld településeit is meghívták.

A székelyföldiek élőláncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát, amelynek létrehozása perek sorozatának a tárgyát képezi.

A temetőt a magyar élőláncot megkerülő futballhuligánok csoportjai foglalták el, akik kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak.

Az események után több magyar résztvevő, szervezet és intézmény is ügyészségi feljelentést tett a nacionalista szólamokat skandáló támadók ellen, ám a csendőrség csak a magyar szervezőket bírságolta meg.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a neveit június 6-án felolvasták, és akiknek a neveire a koszorúzók jelennel válaszoltak.

A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak múlt vasárnap – az elmúlt hónapokban több hasonló megemlékezést szerveztek a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem ott nyugszanak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!