Járvány

2020.03.30. 15:05

Elfogadta a parlament a rendkívüli jogrend meghosszabbításáról szóló törvényt

A jogszabály meghosszabbítja azoknak a rendkívüli intézkedéseknek a hatályát, amelyeket a kormány vezetett be a járvány elleni minél hatékonyabb védekezés érdekében. Lehetővé teszi továbbá, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt továbbiakat hozhasson a kormány.

Budapest, 2020. március 30. Az Országgyûlés plenáris ülése 2020. március 30-án. MTI/Máthé Zoltán

Forrás: MTI

Fotó: Máthé Zoltán

Az Országgyűlés Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésének kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit 137 igen és 53 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el, 9 képviselő nem szavazott.

A kormánypártok a koronavírus veszélye miatt már a mostani hét elején meghosszabbították volna a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetését követően meghozott (ám csak 15 napig érvényes) rendelkezések hatályát, ezt azonban az ellenzéki képviselők a múlt heti parlamenti szavazáson elutasították.

A most megszavazott törvény azonban lehetővé teszi, hogy a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozzon az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében.

Ezt a jogkörét – szükséges és arányos mértékben – a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja – rögzíti a most elfogadott jogszabály.

A kormány által kihirdetett veszélyhelyzet és az ahhoz kapcsolódó intézkedések (ilyen például a diákok otthoni oktatása vagy a határok lezárása) az új törvény értelmében a járvány végéig (a járványügyi veszélyhelyzet visszavonásáig) érvényben maradnak. A parlament megerősítette a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló rendelet hatálybalépése után a most megszavazott törvény hatálybalépéséig megalkotott, a veszélyhelyzettel összefüggő kormányrendeleteket.

A veszélyhelyzet visszavonását (és így a rendkívüli intézkedések érvényességének lejártát) az Országgyűlés döntését követően a kormány rendeli majd el.

Mit tartalmaz még a törvény?

A most elfogadott törvény kimondja azt is, a kormány a veszélyhelyzet-elhárítás érdekében hozott intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást ad az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.

A törvény rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke és főtitkára gondoskodik az Ab veszélyhelyzetben történő folyamatos működéséről. Az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az Ab-elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható. Az Ab elnöke a veszélyhelyzetben engedélyezhet eltérést a testület ügyrendjétől.

Választásokkal kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz a jogszabály: így például azt, hogy a helyi vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés a veszélyhelyzet megszűnése utáni naptól hatályos. A veszélyhelyzet alatt időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások pedig elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell kitűzni.

A veszélyhelyzet megszűnéséig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak.

Kiegészül a büntető törvénykönyv (Btk.) is a járványügyi védekezés akadályozásával, valamint a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályozással. A Btk. kimondja ezentúl, hogy aki a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása érdekében elrendelt, illetve a járvány idején elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Csoportos elkövetésnél egytől öt évig, halált okozó bűncselekmény esetén pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.

Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az pedig, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására, meghiúsítására, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Már múlt héten elfogadhatták volna

Március 23-án, hétfőn a kormánypártok a parlamenti házszabálytól eltérve, sürgős eljárásban szerették volna meghosszabbítani a koronavírus miatt a veszélyhelyzetben hozott, 15 napig érvényes rendelkezéseket, ezt azonban az ellenzéki képviselők elutasították. (A házszabály ugyanis az ilyen esetekben négyötödös parlamenti többséget ír elő, ennyi képviselője nincs a Fidesznek és a KDNP-nek, kétharmados többségük van.)

A sokak által felelőtlennek tartott ellenzéki magatartás miatt több, a koronavírus-járvány elleni védekezési intézkedés lejárt, miközben a csoportos megbetegedések időszakából lassan kezdünk átlépni a tömeges megbetegedések korszakába, ezért a kormány újabb intézkedéseket, köztük a kijárási korlátozások bevezetését rendelte el. A veszélyhelyzet és a rendkívüli jogrend adta lehetőség nélkül azonban a kormány mozgástere jóval szűkebb, ezért volt szükség a mostani törvényre.

A most elfogadott törvény alapesetben a kihirdetését követő napon lépne hatályba, de Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Varga Judit igazságügyi miniszter egyaránt elmondták, hogy a jogszabály már hétfő éjfélkor hatályba léphet, ha Kövér László házelnök és Áder János köztársasági elnök soron kívül aláírja és a Magyar Közlönyben is kihirdetik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!